Ezernyi új adószabályra kell figyelniük a cégeknek

Bővült az elektronikus ügyintézés köre. Most már a bejelentést, változásbejelentést is meg lehet tenni a világhálón keresztül. Adóigazolás kiadására vonatkozó kérelmet is el lehet terjeszteni elektronikusan, az igazolást pedig hasonló módon juttatja el az állami adóhatóság az érintettnek. Az adószámla adatait is le lehet kérdezni - derült ki ma a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és az adóhatóság közös rendezvényén.

Üldözik a feketefoglalkoztatókat

Az APEH honlapján közzétett feketlisták köre is tágul. Mostantól már valamennyi adószámmal rendelkező jogi személy adatait, a szankciós törléssel érintett adószámokat, és azt is nyilvánosságra hozza az adóhivatal, hogy mely adózókkal szemben folytat végrehajtási eljárást.

Az adócsalók, törvényszegők elrettentéséül szolgál több új eszköz az adóhivatal kezében. Egyrészt a mulasztási bírságok emelkednek. Magánszemélyek esetében a büntetés maximális mértéke az eddigi 100 ezer forintról megduplázódik, más adózók esetében pedig 200 ezerről félmillióra nő. Ám ha a vállalkozást a revizor rajtakapja, hogy nem ad nyugtát, számlát, nem tudja hitelt érdemlően igazolni az áru eredetét, vagy feketén foglalkoztatja az alkalmazottat, akkor egymillió forintos mulasztási bírságot is a vállalkozás tulajdonosának nyakába sózhat. Sőt mi több, a nyugtát, számlát nem adó alkalmazottnak is 10-50 ezer forintja bánhatja a szabálysértést.

Az a cég, amelyik feketén foglalkoztatja az alkalmazottat, további büntetéssel nézhet szembe. Ha lebukik, akkor az APEH három hónapra visszamenőleg becsléssel állapíthatja meg az érintett személy elmaradt közterheit. Ha másodszor kapja rajta a vállalkozást az adóhivatal, akkor nemcsak három hónapra visszamenőleg, hanem egészen az előző ellenőrzés időpontjáig visszamenőleg megbecsülheti és behajthatja azt az összeget, amely az illegális vagy félig legális foglalkoztatás miatt az államkasszából kiesett.

A fantomcégek kiszűrése céljából idén az újonnan alakuló vállalkozások legalább ötödét ellenőrzésre kiválasztja az APEH, az ellenőrök pedig a helyszínen bizonyosodnak meg arról, hogy a gyanú alapos volt-e.

Az üzletpolitikai ajándék idén már csak abban az esetben mentes az illetékfizetés alól, ha az termékvásárláshoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik.

Egyetemleges felelősség

Az újrakodifikált áfatörvény egyetemleges felelősséget ró a kapcsolat vállalkozásokra, ha azok láncügyletet bonyolítanak le. Vagyis ha a lánc egyik tagja nem fizeti meg az áfát, akkor a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban levő másik cégtől követelheti az adóhatóság az elmaradt áfát.

A fordított adózást eddig csak a hulladékkereskedelem terén kellett alkalmazni. Év elejétől kiterjesztették a lakáseladás, ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, javítási, fenntartási, takarítási, átalakítási, bontási, takarítási és tisztítási szolgáltatásokra is, sőt a munkaerő-kölcsönzésre is, ha azt az említett munkákat így akarják elvégeztetni.

A két legfajsúlyosabb nóvum egyike az adómentes fejlesztési tartalékot érinti. Idén már az adózás előtti eredmény felét - nem pedig a negyedét -, de maximum 500 millió forintot lehet adómentes fejlesztési tartalékba helyezni. A másik nagy horderejű újítás, hogy az idei eredményből nem 5, hanem már 50 millió forintot lehet 10 százalékos társasági adókulccsal leadózni, és csak az afeletti részre kell 16 százalékos rendes társasági adókulcsot felszámítani. Ennek azonban megvannak a feltételei: csak fejlesztési vagy munkahely-teremtési céllal lehet így adót megspórolni.