Az oktatás és az egészségügy húzza le Magyarországot

Magyarország felzárkózási folyamatát megfúrja versenyképességünk romlása – mondta Chikán Attila egyetemi tanár, a Budapest Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete mellett működő Versenyképesség Kutató Központ (VKK) igazgatója a VKK 2004-2006 között folytatott kutatási eredményeinek ismertetése alkalmából, egy fővárosi versenyképességi konferencián.

A VKK 301 vállalat körében lefolytatott vizsgálata a vállalati versenyképesség hét elemére koncentrált, amelyek közül a közszféra helyzete a legfontosabb – mondta Chikán Attila. Az egészségügy, az oktatás helyzete a vállalati versenyképességet erősen visszahúzza – tette hozzá. Az egyetemi tanár a gazdasági stratégia hiányát említette a második helyen, kiemelve a határokon átnyúló szubrégiók jelentőségének elhanyagolását.

Nincs stratégia

A foglalkoztatás alacsony szintje nem újdonság, viszont ma már az is világos, hogy baj van a foglalkoztathatósággal, ami ismét csak egészségügyi és oktatási kérdés is, jelezte Chikán Attilla.

Az innovációs intézményrendszer folyamatos áthelyezése a kormányzaton belül gátolja a kutatás-fejlesztés koordinálását, amelyhez hozzájárul, hogy a vállalati k+f-re fordított összegek igen alacsonyak nemzetközi összehasonlításban. Chikán Attila versenyképességi problémaként említette a vállalati hálók kialakításának gyengeségét, valamint azt, hogy Magyarországon még nem értik a klaszterek megalkotásának modelljét.

A menedzsmentek minősége ugyancsak versenyképességet rontó tényező, derült ki a vizsgálatból. Az adórendszer, illetve az elvonások nagysága gyengíti a magyar vállalatok versenyképességét, jelentette ki Chikán Attila.

Átlagos terhelés

A magyar gazdaság átlagos adóterhelése csaknem eléri az Európai Unió átlagáét, de kiemelkedően magas az EU-átlag alatt elhelyezkedő tagok között, s ezek az országok a közvetlen versenytársaink, mutatott rá a konferencián tartott előadásában Török Ádám.

Az akadémikus, aki egyben a versenyképességi kerekasztal elnöke is, hozzátette: a bérköltségek adó- és tb-terhelése 14 ország (USA, Japán és Európai Gazdasági Térség országai) közül Magyarországon a legmagasabb, csak nálunk több, mint 50 százalék. Az akadémikus szerint a magyar vállalatok magasabb irodai bérleti díjakat magasabb energia, távközlési és informatikai számlákat fizetnek ki, mint legtöbb versenytársunk.

A versenyképesség szempontjából egyre nagyobb figyelmet kap egy ország korrupciós indexe, a fekete-szürke gazdaság korlátozó szerepe, hangsúlyozta Török Ádám. Az akadémikus jelezte: Magyarország helyzete nem rózsás, a fekete-szürke gazdaság csak Görögországban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában erősebb, Portugália, Szlovákia, Csehország vagy Ausztria jobb helyzetben van, s "fényévekkel jár Magyarország előtt Finnország".