Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Tovább pusztít a csődhullám

2008.04.09. 09:44
A tavalyi első negyedévhez képest 21 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak továbbra is az építőipar valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. Az idén a sertés- és baromfitenyésztést kiszolgáló takarmányértékesítés, továbbá az élelmiszer-feldolgozó ipart érdemes fokozott figyelemmel kísérni. Kockázatos terület a fémfeldolgozás, és az élelmiszer-ipari kiskereskedelmi beszállítás.

A hazai fizetőképességi helyzet tovább romlik, és a helyzet idén nem is fog javulni – véli Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első negyedévben 21 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Közel harminc százalékkal növekedett meg a végelszámolások száma. Ennek több oka is lehet: a végelszámolás egyszerűbb, mert a cég saját könyvelőjét vagy ügyvezetőjét is megbízhatja az eljárás lebonyolításával, nincs szükség külső szakértő bevonására.

Hogyan mentsük ki a vagyont?

Előszeretettel választják ezt az eljárást azért is, mert ha a cégnek adósságai vannak, a tulajdonosnak lehetősége van a cégvagyon kimentésére. Gyakori az a tény, hogy a hitelező figyelmét elkerüli az információ, hogy végelszámolást indított az adott cég maga ellen vagy csak akkor jut a tudomására, amikorra a vagyon eltűnt, és az eljárás átfordul felszámolásba. A felszámolási eljárások volumene pedig 14 százalékkal nőtt meg.

Továbbra is rendkívül alacsony az „igazi csődeljárásoknak” a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Sajnálatos, hogy idehaza a fizetésképtelenség a gyakorlatban valójában a vagyon eltűnését jelenti. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években folyamatosan csökken.

Bajban az építőipar

A legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 30 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában.

Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a számítástechnikai tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint a textil- és az építőipar áll az első három helyen, de az azt követő takarítás, fuvarozás, papíripar és fémipar értéke is az országos átlag felett található.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 31,84 százalékát, Szabolcsban 11 százalékát indították. Érdemes megjegyezni, hogy az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40 százalékát is a fővárosban regisztrálták.

Nem gondolkodnak előre

A kockázatkezelési kérdésekben nem gondolkodnak előre a magyar vállalatok. Magyarországon a társaságok legtöbbjének nincs átgondolt kockázatkezelési stratégiája, hiányzik a tudatos gondolkodásmód. Sok cég azért nem lép fel időben partnerével szemben, mert fél attól, hogy ha ezt megteszi, nem kap a jövőben megrendelést, ami esetlegesen egzisztenciális gondokat okozhat nála.

Megoldást kíván az is, hogy a vállalkozások túlnyomó többségénél nem alakultak ki a megfelelő követelésmenedzsment-szabályok, a követelések nyilvántartását, behajtását gyakran a cég vezetője, a pénzügyi vezető vagy éppen a könyvelő végzi - ez azon túl, hogy értékes időt vesz el, nem is túl hatékony. De az igazi kockázatkezelés a partnerkapcsolat létrejötte előtt, a vevők leinformálásával indul.

A legtöbb Coface-hoz beérkező behajtási ügy elkerülhető lett volna megfelelő vevőminősítéssel. Sajnálatos, hogy a magyar vállalkozások alig 2 százaléka vásárol céginformációt, akár csak egyetlen vevőjéről is. Ilyen szolgáltatásokat a legtöbb esetben csak a nagyobb vállalatok vesznek igénybe, ugyanis ezen körben kialakult kockázatkezelési eljárásokkal rendelkeznek. Ellenben a kisebb cégek vezetői között sokan úgy vélik, hogy tisztában vannak vevőik pénzügyi helyzetével.