Nepperek kezében a dinnyepiac harmada

A szombati akció után kedd reggel újabb Auchan parkolót árasztottak el dinnyével a Karsai József országgyűlési képviselő által vezetett felháborodott termelők. Haragjukat az váltotta ki, hogy az Auchan kiskereskedelmi lánc 49 forintos kilogrammonkénti áron kezdte árulni a görögdinnyét, ami állításuk szerint a szezon kezdetét jellemző termelői árakat nem éri el. A kialakuló kiskereskedelmi árverseny miatt a felvásárlók lenyomják a felvásárlási árakat, így okozva több milliárd forintos veszteséget a termelőknek.

Megosztottság, magyar átok

A termelők pozícióit erősen gyengíti megosztottságuk. Jelenleg Magyarországon kb. 2500 termelő termeszt dinnyét összesen hétezer hektáron. Zömében erre az egy termékre specializálódott családi kisgazdaságok jellemzik az ágazatot, az átlagos birtoknagyság nem éri el a három hektárt – mondta az Indexnek Mártonffy Béla, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet igazgatója.

A dinnye általában nem közvetlenül a termelőktől, hanem ún. termelő értékesítő szövetkezeteken (TÉSZ) vagy valamelyik viszonteladón keresztül jut el a boltokba. Míg azonban pl. Andalúziában ezer helyi termelő egy termelő értékesítő szövetkezetként lép fel a felvásárlókkal és a kiskereskedelmi láncokkal szemben, addig hazánkban a dinnyéseknek csak egyharmada tagja a kb. 50 TÉSZ valamelyikének, amelyek a tagjaiktól és a külsősöktől felvásárolt mennyiséggel összesen a piacnak csak kb. 30 százalékát ellenőrzik. A szakmai szervezet szerint a piacszabályozás akkor működhetne hatékonyan, ha a TÉSZ-ek legalább a piac felét lefednék, és koncentráltabban lépnének fel a hazai forgalomnak már több mint egyharmadát adó kiskereskedelmmi láncokkal szemben, akik a jelenlegi gyakorlat alapján úgy diktálják az árakat, ahogyan akarják.

Nepperek kezében a dinnye

A dinnye esetében újabb problémát jelent a más országokban nem létező, félig-meddig önellátást folytató őstermelői kör, amelynek termelési-értékesítési tevékenysége megfelelő adatbázisok és módszerek hiányában nyomonkövethetetlen. Ez a piac áttekinthetőségét, és így az érdemi piacszabályozást megakadályozza – állítja Mártonffy Béla.

Jelentős részben ez az őstermelői kör a beszerzési forrása a viszonteladók közé befurakodott, a feketegazdaságból érkezett dinnyeneppereknek, akik a piac több mint egyharmadát, egyes becslések szerint 40 százalékát ellenőrzik. Az adózást megkerülve olcsóságukkal letörik a kezdeti piaci árakat. Ugyanakkor a gyatra minőséget is elfogadják, ami pedig rombolja a magyar termék imázsát. Ez az idén jelentős problémát okozhat nemcsak itthon, hanem egyes exportpiacokon is.

Költségiszonyok

Az előállítási költségek más mezőgazdasági termékekhez hasonlóan számottevően emelkedtek az elmúlt évhez képest. Elsősorban az energia, a műtrágya, a növényvédő-szerek és a fólia árának növekedése szakértői becslés szerint átlagosan kb. 20 százalékkal tornászta feljebb a termelők kiadásait.

A dinnye előállítási költsége erősen függ a termelés módjától. A Dél-Dunántúli Naplóban megjelentek szerint pl. az Ormánságban míg egy hektáron a fóliás dinnyére körülbelül egymillió forintot kell költeni, addig a szabadföldire "mindössze" 600-700 ezret. Az öntözéses gazdaságoknál az előállítási költség valószínűleg magasabb, bár ezeknél a nagyobb költségeket a magasabb termésátlag kompenzálhatja.

Mindezek figyelembevételével egy kilogramm dinnye előállításának költsége 20-40 forint közé tehető. Ha az átlagos költséget 30 forintra, az átlagos terméshozamot 29 tonna/hektárra tesszük, akkor egy átlagos, három hektárnál valamivel kisebb területen gazdálkodó gazdaság összes költségét kb. 2-2,5 millió forintra tehetjük.

További száraz adatok

Ugyan a dinnye termésterülete az elmúlt évhez képest a tavalyi szezon alacsony felvásárlási árai miatt 5-10 százalékkal csökkent, de idén a kedvező időjárás miatt 20-30 százalékkal nagyobb termést jósolnak a szakértők. Ez akár a 200 ezer tonnát is elérheti, ami erős közepes évet jelent, mivel 2007 nemcsak az árakat, hanem a kedvezőtlen időjárás miatt a mennyiséget tekintve is elmaradt a vártól. A terméshozam szélsőséges mértékben, 20-80 tonna között ingadozik.

A hazai termelés döntő hányadát hat termőtájra, a békési (az összes termelés 50-55 százaléka), a szabolcsi, a heves-jászsági, a tolnai és az ormánsági körzetre koncentrálódik. A sokáig vezető Heves helyét átvették a jó termőfeltételekkel és korszerű öntözéses technikával dolgozó békési gazdálkodók.

Általában a termés 60-67 százaléka kerül külföldre, meghatározóan uniós piacra. Mivel idén az átlagosnál melegebb időjárás várható, nagyobb lesz a hazai fogyasztás, ezért a kivitel várhatóan az alacsonyabb értékhez fog közelíteni. Ezzel szemben az elsősorban a szezon előtti, mediterrán országokból származó import a hazai fogyasztás kevesebb mint 10 százalékát teszi ki.

Tavalyi válság vs. idei konfliktus

Az import általában nem okoz piaci zavart, maximum a szezon első 7-10 napjában okozhat problémát, ha a hazai termés betakarításának eleje korábban történik – véli Mártonffy Béla. Ez történt tavaly, amikor a még piacon lévő import miatt a szezon igen alacsony, kilogrammonként 20 forintos felvásárlási árszintről indul, és bár később az nőtt, egész végig nyomott maradt. A múlt évben a földművelésügyi miniszter határozottan elítélte a multik árleszorítási gyakorlatát "dinnyeügyben". Ugyanis a megtérülési szint alá nyomták le az árakat, ezzel elsősorban a termelőknek hatalmas károkat okozva. Ennek következménye volt a termőterület idei csökkenése is.

Idén a hazai termés egy-két héttel később került piacra, nem találkozott a már kifutott importtal, így annak árletörő hatása nem volt. A termelői ár a biztos jövedelmezőséget jelentő kilogrammonként 50-60 forint között mozgott egy-két hete, ami 90-150 forintos fogyasztói árat jelent a piacokon. Ebben a helyzetben az Auchan vevőcsalogató akciója, amely 49 forintos fogyasztói árat jelent, felborította a kialakult piaci egyensúlyt. Amennyiben marad ez a fogyasztói ár, abból maximum 20-25 forintos felvásárlási ár következik. Ez a termelők jelentős részénél 2007 után ismét nem biztosítja a jövedelmezőség elérését, ami magyarázatot ad a hazánkban szokatlanul hevesnek mondható tiltakozásuknak.

A versenyhivatal előtt a panasz

A szezon kezdetén kialakult hazai árak kiemelkedően fontosak, mert a tapasztalatok szerint alapvetően befolyásolják a későbbi értékesítési árakat és az exportárakat is – mondta az Indexnek Mártonffy Béla. A Fruitveb a kialakult helyzetet látva még a múlt pénteken a Gazdasági Versenyhivatalnál kért vizsgálatot az Auchan ellen, dömpingár alkalmazásával és piaci erőfölénnyel történő visszaéléssel vádolva meg az óriáscéget. Továbbá felkérték a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot (FVM), hogy szigorítsák meg a minőségellenőrzést, mivel nem tarják kizártnak, hogy a termék minősége nem felel meg az uniós előírásoknak. Bár az áruházlánc az akciós terméket az információk szerint hazai termelőktől szerezte be, felmerült a korábban az országba beérkezett importáru magyarként történő felcímkézésének gyanúja is, ezért az APEH-nél és a VPOP-nél is eljárást kezdeményeztek a termelők.