Hetente öt új Aldi- és hat új Lidl-üzlet

Itthon a diszkontok adják a fogyasztási cikkek napi forgalmának 13,2 százalékát, amely egyelőre elmarad a nyugat-európai országok 15-16 százalékos átlagától. Az AC Nielsen kutatása szerint, ahogyan Európában, úgy Magyarországon is számítani lehet a diszkontok gyors erősödésére. A 387 üzletet egyelőre négy lánc, a Plus, a Penny, a Profi és a Lidl adja, ám nem kizárt, hogy a jövőben újabb hálózatok jelennek meg. A Napi Gazdaság információi szerint az uniós tagállamok közül most Magyarországot sorolják az elemzők a legjobb kereskedelmi befektetések közé, amely egyértelművé teszi az élelmiszer-kereskedelem koncentrációját.

Hard diszkontok: kevés termék, de nagyon olcsón

A diszkontpiacon várhatóan a hard diszkontok szerepe nő itthon. Ezek rendkívül szűk termékválasztékkal (900-1500 termék), ugyanakkor meghökkentően alacsony árakkal működnek. Itthon a Penny Market és a Lidl használja ezt a kereskedelmi formát. Európa nyugati felén ugyancsak a hard diszkontok előretörése várható. Az AC Nilesen szerint a következő években minden hétre öt új Aldi- és hat új Lidl-bolt nyitása várható a közösség piacán.

Ilyen dinamikus növekedésre egyetlen élelmiszer-kereskedelmi csatorna sem képes. Még a hipermarketszektor sem, amely a korábbi években rendre elvitte a pálmát azzal, hogy az új tagországokban rohamléptekkel terjedt. A 2007-es uniós forgalmi adatokat lebontva 74 milliárd eurós bevétel várható az említett keménydisztont-láncoktól és 40,8 milliárd euró az úgynevezett puha diszkontoktól, vagyis az olyan láncoktól, mint a Plus vagy a Profi.

Németországban is

Az Európában is erősnek számító vásárlóerővel bíró Németországot például meghódították a diszkontok, piaci szerepük ott meghaladja a 38 százalékot. Ez ugyan extrémnek számít Európa-szerte, hiszen ott 9600 lakosra jut egy diszkontüzlet. Magyarországot alapul véve ehhez 1030 diszkontnak kellene működnie, vagyis csaknem háromszor annyinak, mint most.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!