Draskovics: Túl sok a kórház

Még ebben az évben döntés várható az egészségügyi intézmények kapacitásairól szóló jogszabályról, jövő áprilistól pedig működik a társadalombiztosítási járulék-nyilvántartási rendszer - mondta Draskovics Tibor kormánybiztos, az államreform-bizottság vezetője. Olyan mechanizmus alapján kell végrehajtani az átalakítást, amely igazodik a betegek szükségleteihez, ám nem bebetonozott intézményrendszert hoz létre, hanem a mai és a holnapi ellátást is képest lesz megoldani.

A kormánybiztos szerint a mai kórházszám túlzott, s tény az is: ha a működtetésükre rendelkezésre álló gyógyító-megelőző kasszát kevesebb intézmény kapja majd, javul az ellátás színvonala. Nem mellékes, hogy a járulékfizetők pénzét mire és hogyan költi el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - tette hozzá.

Eladó nagykórházok

Egyébként a jövőben megszűnne az OEP szerződéskötési kötelezettsége, azokkal az intézményekkel köt majd szerződést, amelyekre a betegellátás szempontjából szükség van. A kapacitásszabályozás során elképzelhető az is, hogy a többpavilonos, nagy telephelyű kórházak területük egy részét eladják, s az így kapott pénzből korszerűsítik a megmaradó épületeket, fejlesztik az orvosi technológiát.

Szakértői munkaanyagok azzal számolnak - ahogyan azt az Index is megírta -, hogy a jelenlegi 155-ről 120-ra csökkenne az önálló kórházak száma. Változna a kórházi struktúra, hiszen túlzott a 60 ezer aktív kórházi ágy, ám kevés a krónikus, a rehabilitációs és ápolási osztály, és ezt pótolni kell. Fejlesztik a szakrendelőket, hiszen számos betegséget - ha megfelelő szintű ellátást tudnak adni - olcsóbb a járóbeteg-ellátásban gyógyítani, mint a kórházban, s ez jobb a betegnek is.

Draskovics Tibor elmondta azt is, hogy serkentik az új egészségügyi intézmények gazdasági társaságokká alakulását, vállalatszerű működését, ez előkészítheti a magántőke-bevonást. Megváltozik az egészségügyi dolgozók státusa is, a jelenleg közalkalmazottként dolgozó egészségügyiek teljesítményarányos bérezést kaphatnak.

Áprilistól figyelik a járulékokat

Az egészségügyi reform alapelve a biztosítási rendszer létrehozása, az igazi társadalombiztosítás kialakítása. Ennek feltétele, hogy mindenki fizessen tb-járulékot; az erre képtelen rászorulók után az állam fizet. Ám a biztosítotti jogviszonyt ellenőrizni kell, erre jövő áprilistól már megfelelő informatikai rendszer áll rendelkezésre. Így teremthető meg, hogy a járulékfizetés kapcsolódjon az ellenében kapott egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A kórházakban már ma is rendelkezésre áll az az informatikai rendszer, ehhez megfelelő programot kapcsolva az orvosok meggyőződhetnek, van-e biztosítása a betegüknek. A jelenlegi tajigazolványt várhatóan 2008-ban cserélik le az EU-kártyával, amely alkalmas lehet egyéb állampolgári adatok rögzítésére is, így átjárhatóságot biztosít a különféle állami nyilvántartások között.

A kormánybiztos fontosnak tartja a kormány által eddig elfogadott egészségügyi reformtörvényeket. Úgy fogalmazott: a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetése szemléletváltást hoz majd az embereknél, s vélhetően csökkenti a fölösleges orvoshoz fordulást. Kiemelten fontos azonban a betegutak szabályozása. Úgy látja ugyanis, hogy a közbiztosító által finanszírozott ellátások igénybevételét megfelelő keretek között kell tartani, kiszűrve ezzel a párhuzamos vizsgálatokat.

A választott háziorvos beutalójával lehet igénybe venni a szakellátások többségét. Arról még nem döntöttek, hogy a betegek miként választhatnak kórházat. Egyes elgondolások szerint ha a felajánlott három intézmény egyike sem felelne meg a betegnek, úgy az ellátás költségének 30 százalékát kellene önrészként kifizetnie.

A gyógyszergazdaságossági törvény kapcsán Draskovics kifejtette: nem tartja jogszabályellenesnek, hogy az orvosságokat terhelő általános forgalmi adó mellett a jövőben a fix tb-támogatással kapható orvosságok után 14, a többi után 16 százalékos rabattot, sőt, ha még ez sem fedezi a tb-kassza hiányát, további összeget kell fizetni a gyártóknak. A gyógyszer ugyanis speciális áru, amelynek megvásárlásáról az orvos dönt, s a betegek helyett a társadalombiztosító fizeti az ár jelentős részét.

A megrendelő tehát a biztosító, így neki kell megkapnia a gyártóktól azt az összeget (rabatt), amelyet ma is fizetnek a gyógyszerpiac szereplőinek. Megjegyezte még: a gyógyszerfogyasztás mederben tartásában jelentős szerep hárul az orvosokra, akik megfelelő szoftvert kapnak a költséghatékony gyógyszerrendeléshez, s mielőbb ki kell dolgozni a betegségek terápiájához alkalmazott szakmai protokollokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!