Változások
Azt nem lehet tudni pontosan, mikor kezdhetnek „élesben” a bírósági végrehajtók, hiszen az adóhivatal informatikai rendszerét is módosítani kell, hogy nyomon követhetők legyenek a külső félnek átadott adatok, valamint a tartozásban bekövetkező változások. Információk szerint nem lesz semmilyen megkötés arra, kinek az adóssága kerül „idegen” kézbe, de vannak olyan elképzelések, hogy a kisebb tartozásokat adják át a külső behajtóknak, és az olyan ügyeket, amelyek csak a helyszínen rendezhetők.
Az már biztos viszont, hogy rosszul járnak azok, akiknek az adósságát a bírósági végrehajtók veszik kezelésbe. Igaz ugyan, hogy nekik is az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell eljárniuk, ám jóval drágább a munkájuk, mint az adóhivatali alkalmazottaké. Míg az utóbbiak kétezer forintért végzik a helyszíni eljárást, az előbbiek esetén az összeg ennek a duplája.
Pluszköltség
Ám ez csak a kisebbik része a fizetési kötelezettségnek, hiszen a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjat is le kell perkálnia az adózónak. Sőt az önálló vállalkozói formában, nyereségérdekeltségi alapon dolgozó bírósági végrehajtók különböző költségtérítésekre is igényt tarthatnak. Az is előfordulhat, hogy a végrehajtás költségei nagyobbak lesznek, mint maga a behajtandó összeg.
Ezzel azonban szinte alig csökken az adóhivatal dolgozóinak a munkája, hiszen a feladatok nagyobbik részét az adja, hogy az aktuális tartozások összegét folyamatosan figyelemmel kísérjék, reagáljanak a különböző halasztási, részletfizetési kérelmekre – mondta Kovács Márta főosztályvezető-helyettes.
Ez utóbbiak beérkezése pillanatától egyébként – a jogerős döntésig – szüneteltetik a végrehajtást. Az APEH-nél jelenleg 1100-an foglalkoznak végrehajtással, ám a többség ezeket az előkészítő munkálatokat végzi. Ebben jelentős szerep jut a hátralékfigyelő számítógépes rendszernek is, ami napra készen tartja nyilván a tartozásokat.