Mi mennyivel drágul januárban?

2006.12.12. 10:02
Azt eddig is tudtuk, hogy az újabb áremelési hullám januártól jelentős hatás gyakorol életünkre. A legfrissebb hírek alapján lehet, hogy alul is becsültük a drágulás mértékét. A megélhetés költségei - a mindössze 5 százalékkal dráguló áramot nem számítva - 8 és 70 százalék közötti mértékben emelkednek. Az inflációs csúcs így elérheti a 9 százalékot.

Jövő év elején gyakorlatilag az összes rezsiköltség emelkedik, és a közlekedés is jelentősen drágul. A Portfolio.hu számításai szerint a teljes lakossági fogyasztás nyolcadát kitevő kiadási csoportért összességében 13-14 százalékkal is többet fizethetünk, mint az idén.

Néhány döntés még hiányzik

Ez egyénenként eltérő drágulást jelent a fogyasztási és jövedelmi sajátosságok miatt. Egyes tételeknél (gáz, távfűtés) a kompenzáció miatt aggregált szinten is bizonytalanságot jelent a számszerűsítés, ezt fokozza, hogy néhány területen még hivatalos döntés sincs.


A várható áremelkedések

Ahogy az a táblázatból is látszik, leginkább a fűtés drágul - legalábbis azoknál, akik kompenzációra nem, vagy csak részben lesznek jogosultak. Ám ezenkívül is szinte minden más hatósági ármeghatározottságú körben inflációt meghaladó mértékű lesz az emelkedés.

Az áremelések összesített hatását figyelve alacsonynak is tűnhetnek a jövő év elejére vonatkozó inflációs várakozások. Január-februárban (mivel az idén év elején - a választási évek sajátos logikájának megfelelően - alig volt áremelés) akár 1,5 százalékpontos megugrást is eredményezhet a fogyasztói árindexben a hatósági áremelésdömping.

9 százalékos infláció

További egy százalékpontot jelent az az egyszerű technikai hatás, hogy a 2006. eleji áfacsökkentés kiesik az indexből. Ha ezeket a többlethatásokat mechanikusan hozzáadjuk az év végére várt 6,5 százalékos inflációhoz, februárig 9 százalékig kúszhat fel a mutató értéke.


Az infláció várható alakulása

Hasonlóan kalkulál Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő szakértője is, aki friss számításaiban már 9 százalék fölé várja az inflációs csúcsot. Pedig Forián a kiigazítás hatására visszafogott keresetdinamikára és ennek megfelelően nem túl erős inflációs alapnyomásra számít.

A magas év eleji értékekhez az is hozzájárulhat, hogy a kompenzációs rendszer alkalmazása nehézséget okoz a közigazgatásnak. Sokan csak utólag kaphatják meg a támogatást. Addig a Központi Statisztikai Hivatal csak a magas számlát veszi figyelembe a mutatóban, és ez csak néhány hónap múlva egyenlítődik ki, amikor a támogatásokat folyósítani fogják.