A spóroláson töri a fejét Gyurcsány jobbkeze

Körülbelül egymilliárd forintot spórolhatna az állam, ha a honvédségnél nem használt eszközöket - lőszereket, felszerelést, fegyvereket, egyéb eszközöket - mielőbb megsemmisítenék, így nem kellene feleslegesen költeni őrzésükre. Ez csak egy a több tucat javaslat közül, amelyet a Draskovics Tibor vezette államreform-bizottság tett le a kormány asztalára.

A lapunk birtokába került dokumentum tanúsága szerint jelenleg évente másfél-két milliárd forintot emészt fel a feleslegessé nyilvánított eszközök raktározása, őrzése. A Honvédelmi Minisztérium egy keretszerződés alapján évi mintegy 300 millió forintért végezteti az ilyen, nem értékesíthető ingóságok megsemmisítését. A Draskovics-féle javaslat szerint az egyszeri, teljes körű megsemmisítés ugyan 6-8 milliárd forintba kerülne, de ezzel megszabadulna az állam a további őrzési és védelmi költségektől, és a raktárak eladásából még bevételre is szert tehet. Így pár esztendő múlva már pozitív szaldóval járna egy ilyen lépés.

Az államreform-bizottság nyár közepére készült el az állami feladatok számba vételével. Nemrég egy javaslatcsomagot is készített arról, hogy a minisztériumok által jelenleg ellátott feladatok közül mit célszerű megtartani, mit lenne érdemes leadni, és mivel lehetne esetleg bővíteni a kört. Kormánydöntés még nem született ezekről.

Megszabadulni a felesleges ingatlanoktól

A honvédelmi tárcánál a fent említetten kívül is vannak tartalékok. Az ingóságokhoz hasonlóan a feleslegessé vált vagy annak nyilvánítható ingatlanoktól is minél hamarabb meg kellene szabadulni. Ezeknek az őrzésére-védelmére pillanatnyilag évi csaknem 1 milliárd forintot fordítanak, ami felszabadulna, sőt a felgyorsítandó eladásból némi bevétel is befolyhat.

Évenként 350 millió forint megtakarítást lehetne elérni a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola megbicsaklott integrációjának befejezésével. A két intézmény összeolvadását egy tavalyi kormányhatározat írta elő, ám azóta lekerült a napirendről. A részleges integrációval az ingatlanállományt közösen tudnák használni, működtetni, az oktatásban és a támogató tevékenységeknél a párhuzamosságok megszüntetésével forrást lehetne megspórolni.

Nem számszerűsíthető hatással, de mindenképp megtakarítással járna az is, ha a hivatásos katonák ezentúl nem a HM tulajdonában levő lakásokban laknának. Ha az illető saját ingatlannal rendelkezne, a lakhatási költségeihez járulna hozzá a tárca, ha a katona bérelne lakást, a HM részben vagy teljes egészében hozzájárulna a bérleti díjhoz. (Ezt a rendszert az egész közszférára ki kívánja terjeszteni az államreform-bizottság.)

Pluszbevétel elérésében is bíznak Draskovicsék. Jelenleg csak állami szervek részére nyújthat "katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő szolgáltatásokat" a honvédség. Ezt a szabályt puhítanák fel, mondván, a civil szférának, a gazdálkodó szervezeteknek, az önkormányzatoknak egyértelműen van igénye ilyen szolgáltatások iránt, amit meg is fizetnének, évente közel 100 millió forint bevételhez juttatva a honvédséget.

Nincs szükség kamattámogatásra

Az Index által megszerzett dokumentum alapján a honvédelminél is több és hatását tekintve jóval nagyobb horderejű változásokat kellene végrehajtania az önkormányzati és területfejlesztési minisztériumnak. A kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős miniszter posztját betöltő Draskovics szívesen lefaragná a kamattámogatásra fizetett büdzsét.

Amint arról a Népszabadság nemrégiben beszámolt, a lakáscélú ingatlan vásárlásához adható állami kamattámogatást megszüntetné, vagy drasztikusan szűkebbre venné. (Erről sem született döntés, sőt, inkább az elvetés melletti nyilatkozatok hangzottak el kormányzati tisztségviselők részéről.) A forinthitelek után járó kamattámogatás eltörlését szorgalmazza a volt pénzügyminiszter, de ez csak az újonnan felvett hitelekre lenne érvényes. Két érvet hoz fel emellett az Index által megismert anyag: ezek a konstrukciók amúgy sem keresettek, a deviza alapú lakáshitelek sokkal népszerűbbek, másrészt ezzel évente 5-10 milliárd forint kifizetéstől lehetne mentesíteni az államkasszát.

Ráadásul eltörölnék az eladás, bérbe adás céljára új lakást építő vállalkozók hiteleire fizetett kamattámogatást is, ami szintén hozna néhány milliárdot a konyhára minden esztendőben.

Még ennél is jobban tehermentesítené a jövőbeli költségvetést az a javaslat, amelynek értelmében egyszeri akció keretében (ez maximum fél évig lenne meghirdetve) az állam támogatást adna azoknak, akik a felvett lakáshitelüket előtörlesztenék. Részben vagy egészben az állam átvállalná az előtörlesztéssel kapcsolatos pluszköltségeket, hogy így szabaduljon meg évente 3-33 milliárd forint közötti összegtől. Akik visszafizetnék a forinthitelüket, azoknál nem kell hozzátenni az állami kamattámogatást.

Sportoljon a proletár

Az utca embere még egy intézkedést érezne meg a bőrén közvetlenül. Most alig van cég, amelyik támogatja az alkalmazottak sportolását, mivel az ilyen juttatás után 54 százalékos személyi jövedelemadót és 29 százalékos tb-járulékot kell fizetni, sőt az áfa sem igényelhető vissza. Ha a terheket jelentősen csökkentenék, vagy akár lenulláznák, a munkahelyi sport fellendülne, az egészségmegőrzésen keresztül az egészségügyi kiadások mérséklődnének, ami bőven kompenzálná az esetleg kieső adóbevételeket.

Ami az önkormányzatokat érintené érzékenyen, az a címzett és céltámogatások megszüntetése. Az önkormányzatok fejlesztéseikhez ilyen jogcímeken kapnak célzott állami támogatásokat. Mivel az uniós források növekedni fognak, amihez a társfinanszírozás miatt egyre több hazai forrást kell biztosítani, nem indokolt a csak hazai pénzből megvalósuló beruházásokra forrást lekötni. A címzett és céltámogatásra a jövőben nem lehetne pénzt kapni az államreform-bizottság javaslata szerint. Az első néhány évben ez 350 millió forint megtakarítást eredményezne, ám a későbbiekben ez a szám szépen növekedhet.

Évente ezerszám fordul elő, hogy a településeken végzett építkezéseknél vezetékeket, csöveket vágnak át a munkások, mert nincs pontos nyilvántartás. Ezt küszöbölné ki Draskovicsék szerint az, ha egységes közműnyilvántartást alakítanának ki. A térinformatikai adatbázis tartalmazná a közlekedési, gáz--, csatorna-, víz-, elektromos, telekommunikációs és távközlési hálózatok, valamint a közlekedési és vízi közműlétesítmények adatait, és folyamatosan frissülne. A közigazgatási hivataloknak kellene koordinálniuk a területi államigazgatási szerveknél végrehajtandó informatikai fejlesztéseket. Erre nincs meg a kapacitásuk, ezért ezt a feladatot a Miniszterelnöki Hivatalhoz telepítenék.