Draskovics csalódott, mert megfúrták

Nem múlt el nyomtalanul az a több mint egy esztendő, amit Draskovics Tibor pénzügyminiszteri bársonyszékben töltött, amely idő alatt a szocialista politikusok szemében a legnépszerűtlenebb pénzügyminiszterré avanzsált. Hétfőn az MSZP-s képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés többsége keresztbe tett Draskovicsnak, leszavazta tervét a köztisztviselői illetmény- és bérrendszer átszabására.

Vége lett volna a kiszámíthatóságnak

A jelenleg tárca nélküli miniszterként dolgozó Draskovics az Infó rádiónak nyilatkozva elmondta, csalódott, amiért leszavazták a javaslatát. Szerinte olyan rendszereket kell létrehozni a közszolgáltatás minden területén, amelyek a dolgozókat abban teszik érdekeltté, hogy minél nagyobb teljesítményt nyújtsanak. Meglátása szerint ma a köztisztviselői pályát jellemző kiszámíthatóság azt jelenti, az ott dolgozóknak az idő előrehaladtával egyre nő a jövedelmük, függetlenül attól, hogyan végzik a munkájukat.

Mint az Index megírta, a javaslat elfogadása a következőt eredményezte volna. Jelenleg a köztisztviselő 1-2, magasabb beosztásoknál 3-4 évente automatikusan magasabb alapilletményt (bért) vihet haza, mert emelkedik az őt megillető szorzószám. (Az alapilletmény az illetményalap és a szorzószám szorzatából adódik.) Az új rendszerben alapesetben 4-8, vagy még több esztendeig sem változott volna a köztisztviselő keresete. Csak kivételes esetekben kerülhetett volna több a borítékba hó elején: akkor, ha őt "kiválóan alkalmasnak" minősítik, ám még ekkor is a főnökére lett volna bízva, ad-e többet. (Azt nem lehet garantálni, hogy valóban csak a nagyobb teljesítményt felmutatók kaphattak volna többet a törvény által főszabályként rögzített minimumjárandóságnál, hiszen sokszor nemcsak az elvégzett munkával lehet kivívni a felettes rokonszenvét.)

Ezzel a köztisztviselői pálya kiszámíthatóságának vetett volna véget a javaslat. Most aki köztisztviselőnek áll, tudja, hogy alacsonyabb besorolási fokozatoknál évente, kétévente, később három- vagy négyévente ugrik a szorzószáma, és tudja, hogy jövőre, két év múlva, húsz év múlva mire számíthat. Ez szűnt volna meg.

Ez lett volna a harmadik

Draskovics a nagyobb teljesítményre ösztönzéssel érvelt az elképzelés mellett. Holott ezt ma már két eszközzel is biztosítják a jogszabályok az állami intézmények vezetőinek. Egyrészt a felettes az alapilletményt, azaz a kereset döntő részét a szorzószám és az illetményalap szorzataként adódó összegtől lefele 20, felfele 30 százalékkal eltérítheti. Értsd: ha a főnök meg van elégedve a beosztottal, legfeljebb 30 százalékkal több alapilletményt ítél meg neki a számokból adódó összegnél. Ez a ma is élő szabály fennmarad.

Másrészt éppen az idén fokozatosan bevezetett értékelési rendszer is lehetővé veszi a jobb teljesítmény elismerését. A jutalom mértéke attól függ, ki hogyan szerepelt a teljesítményértékelési rendszer szerint.

Az Infó rádiónak Draskovics azt mondta, a javaslatot azért nem fogadták el, mert későn, az összefüggéseket "nem értelmesen megvilágítva" vezették elő. Az Index azonban beszámolt arról, hogy a közszférát jelentősen érintő javaslatot ameddig lehetett, titkolták. Az azt tartalmazó salátatörvénybe csak a parlamenti benyújtás napján került bele, a normál rendet felrúgva még államigazgatási egyeztetésre sem küldték meg, mert attól tartottak, hogy a magas rangú köztisztviselők megfúrják az egészet.