Idén is kockázatos kaland az e-adózás

Nem számol

A legkomolyabb problémát idén a lakáscél hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény jelenti. Az adótörvény változása miatt ugyanis idén nagyon bonyolult módon lehet kiszámolni azt, ki mennyi szja-kedvezményre jogosult az általa fizetett lakáshitel-törlesztés után. Egyrészt az adókedvezmény a befizetett összeg 30 vagy 40 százaléka is lehet - de legfeljebb évi 120 000 forint -, attól függően, hogy milyen lakáshitellel rendelkezünk. Másrészt arra sincs egységes szabály, mennyi az a maximális jövedelem, amíg a kedvezmény igénybe vehető.

Alapesetben ugyanis a teljes adókedvezmény annak jár, akinek az éves bruttó keresete nem haladja meg a 3,4 millió forintot (majd 4 millióig lehetne igénybe venni a csökkentett mértékű kedvezményt). Miért van az, hogy a szja-bevallást megkönnyítő program mégis csak 5 millió forint fölötti keresetnél "tiltja meg" az adókedvezményt? Azért, mert az adótörvény szerint, ha valakinek a házas- vagy élettársa - ha egyben a lakás társtulajdonosa és a hitelben adóstárs is - az adóévben 6 hónapnál hosszabban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, akkor az adózó 4,4 millió forintos összjövedelemig kaphatja meg korlátozás nélkül, míg 4,4 és 5 millió forintos jövedelemnél korlátozottan az adókedvezményt.

A bevallást készítő program mindebből semmire nem figyelmeztet: 5 millió forint alatt hagyja a teljes 120 000 forint igénybevételét, 5 milliótól viszont - helyesen - semennyit. Mondhatnánk, hogy ez azért van, mert a program nem tudhatja, a 4 vagy az 5 millió forintos felső határig vagyunk jogosult a kedvezményre. Ám ez csak részben igaz. Ha ugyanis az adózónak van a lakáshitelben adóstársa, azt mindenképpen fel kell tüntetni a nyomtatvány 102-103. sorában (és esetleges több adóstárs esetén pótlapokon). Vagyis ha a 102-103. sor nincs kitöltve, akkor a programnak "tudnia" kellene, hogy az adózónak nem járhat 4 millió forint fölött az adókedvezmény. A program ennek ellenére az általunk próbaképpen kiválasztott 4 433 316 forintos összjövedelemnél is "tudomásul vette" a 120 000 forintos kedvezmény megigénylését, és a hibát az ellenőrzés lefuttatásakor sem jelezte.

Számol

Mindez azért lehet különösen megtévesztő az adózó számára, mert a másik adókedvezményes arányosítást ugyanakkor automatikusan elvégzi a rendszer. Az szja-törvény szerint ugyanis a felsőoktatási tandíjnak, a felnőttképzés díjának, a sulinetes vásárlásnak, a közcélú adományoknak, valamint az élet- és nyugdíjbiztosítás díjának adókedvezménye együtt legfeljebb évi 100 000 forint lehet. Annak viszont, akinek az összjövedelme évi 6 és 6,5 millió forint van, már csak csökkentett mértékben jár, míg 6,5 millió fölött egyáltalán nem. Nos, ezt a kedvezményt a program pontosan számolja. Az általunk beírt, összesen 118 256 forintnyi kedvezményből a 135., összesítő sorban már csak 100 000 forintot vesz figyelembe, és a 6 410 098 forintos összjövedelem esetén ebből a 136. sorban csak 17 980 forintot hagy érvényesíteni.

Úgy csinál, mintha számolna

A limitált adókedvezmények számítása egyébként sem a program erőssége, ezt az önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetések kedvezményénél is megtapasztaljuk. Az ilyen egészségpénztárba befizetett összeg 30 százalékával - de legfeljebb 100 000, az öt évnél idősebbeknek 130 000 forinttal - lehet csökkenteni az adónkat, további kedvezményként megkapjuk az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg 10 százalékát és az ilyen pénztárak prevenciós szolgáltatásának szintén 10 százalékát.

Ebből a három tételből azonban összesen is csak legfeljebb 100 000 - az 1957 előtt születetteknél 130 000 - forintnyi kedvezmény jöhet össze. Ezt elvileg számolja is a gép, amelytől azt várnánk, hogy a 116. sorban a maximális összeget tüntesse fel. Mivel a bevallásban szerepel az adózó a születési dátuma, a programban ki kellene tudnia számolni, a 100 000 vagy a 130 000 forint jár-e. De nem számolja, hanem 130 000 forintig beírja a három tétel összegét, és csak az ellenőrzés lefuttatásakor küld egy üzenetet, hogy azok, akik 2019. december 31-én 62 évnél fiatalabbak lesznek, legfeljebb 100 000 forintra jogosultak.

Csak részben számol

Máshol még az egyébként ugyanilyen automatikus számolás sem működik. A szellemi tevékenység jövedelme (11. sor) után jár 25 százalékos, de legfeljebb 50 000 forintos kedvezmény. Ezt azonban a szellemi tevékenységből származó jövedelemből a szoftver idén sem számolja ki automatikusan. Ezt már tavaly is szóvá tettük, az adóhivatal akkor azzal indokolt: azért nem, mert lehetségesnek tartják, hogy ezt a kedvezményt nem mindenki venné igénybe - gyanúnk szerint pedig igen; aligha van bárki is, aki önszántából lemondana 50 000 forintról.

Ennél a jövedelemtípusnál azonban legalább részben segíti a bevallást készítők dolgát az APEH. Egyrészt elvégzi a kivonást, hogy a megszerzett bevétel és az ehhez kapcsolódó költségek különbözeteként megkapjuk a jövedelmet, másrészt figyelmeztet, ha a jövedelmünk 25 százalékánál vagy 50 000 forintnál nagyobb kedvezményt akarunk igénybe venni. A kivonást a 12. sorban, a más önálló bevételből származó jövedelemnél is elvégzi, ám ott számunkra érthetetlen okok miatt két helyen is fel kell tüntetnünk a bevételből levont összeget (ám ha mégsem töltjük ki az egyik rubrikát, az ellenőrzés során ezt sem jelzi hibának a program).

Az e-adózó nyomtat és kitölt

A szoftvernek az a hiányossága sem változott egy év alatt, hogy nem készítettek mellé egy olyan segédprogramot, amely lehetővé tenné azt, hogy a különböző helyről származó jövedelmeket, a különféle levont és befizetett adóelőlegeket összesítsük. Pedig nem érezzük különösebben bonyolult feladatnak egy olyan excel-alapú program létrehozását, amely ezeket a számolásokat lehetővé tenné. Így ugyanis az e-adózó, ha biztosra akar menni, először kinyomtatja a bevallást, abban összesíti a különféle igazolásokban szereplő összegeket, majd kitölti az e-bevallást, és azt vagy ismét kinyomtatva postára adja, vagy elektronikusan nyújtja be.

Csak az adózó lehet a hibás

Az adóbevallásért minden esetben az azt kitöltő és a nyomtatványt aláíró személy a felelős, tehát vagy az adózó vagy a bevallást készítő adótanácsadó, adószakértő. Az APEH a honlapon, a nyomtatványkitöltő oldalak egyik aloldalán is figyelmeztet arra: "A terjesztett programok használatából eredő anyagi hátrányért, jogkövetkezményekért az APEH nem vállal felelősséget.".

Ha valaki hibásan tölti ki az szja-bevallását, akkor úgynevezett önellenőrzési nyomtatványt kell kitöltenie (ilyet kell akkor is benyújtania, ha az adóbevallásban bármilyen ok miatt nem tudta feltüntetni valamelyik adókedvezményét). Az APEH tájékoztatása szerint az adózó az önellenőrzés benyújtásával "mentesül az adóbírság, illetve mulasztási bírság alól, a helyesbítéssel feltárt adókülönbözet és az önellenőrzési pótlék határidőre történő megfizetésével pedig az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól."

Vagyis annak, aki most a bevallási program hibája miatt - például a lakáshitel törlesztése után - a jogosultnál több adókedvezményt vett igénybe, később nemcsak azt kell visszautalnia, hanem a jegybanki alapkamattal számított pótlékot is kell fizetnie. Annak, aki 30 nap után jön rá a hibájára, a visszafizetendő kedvezmény 0,49 százalékát (6 százalékot osztva 365-tel, szorozva harminccal) kell pótlékként megfizetnie. Ha nem az adózó veszi észre a hibát, hanem az APEH, akkor már adóbírságot vagy mulasztási bírságot is kell fizetnie, amit szintén a jogosulatlan igénybe vett kedvezmény alapján számolnak ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!