Huszonnyolcmilliárd többlettel zárt az Egészségbiztosítási Alap

Már a nyár végén előrejelezték, hogy történetében először 2007-ben nem lesz veszteséges az Egészségbiztosítási Alap. Az Egészségbiztosítási Alapba az állampolgárok által, illetve az utánuk fizetett járulékok folynak be, s ebből fedezik mindenki orvosi ellátásának költségeit.

Tavaly nyár végén 25 milliárd többletet jeleztek előre, most viszont már tudható: az Alap bevétele 1676 milliárd forint volt, a kiadások pedig 1648 milliárd forintot tettek ki. A megtakarítás tehát 28 milliárd forint.

Többen fizetnek

A bevételek növekedésének több oka van. Bevezették a minimum járulékalapot, s a köz- és a versenyszférában a szokásosnál magasabb volt az év végi bérkiáramlás, így több járulék is folyt be. A növekedésben fontos szerepet játszott, hogy 2007-ben megkezdték az egészségbiztosítást nem fizető potyautasok, illetve a rendezetlen egészségbiztosítási jogviszonyok kiszűrését. Ennek hatására jelentősen nőt a járulékfizetők száma, s 2007-ben 109 milliárd forinttal több folyt be a kasszába, mint 2006-ban.

Ungár Klára főigazgató-helyettes a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a gyógyszergyártói befizetések elmaradtak az előzetes tervekhez képest. Az előirányzat 46 milliárd forintot jelzett, a teljesítés 31,3 milliárd forint volt. A gyógyító-megelőző ellátásokra 5 milliárd forinttal többet költöttek az előirányzathoz képest, ezen a költségvetési soron a kiadás "végösszege" 718,7 milliárd forint az előirányzott 713,8 milliárdhoz képest.

Táppénzre 10 milliárd forinttal kevesebbet költöttek, a 2007-es 107 milliárd forintos előirányzathoz képest 97 milliárd lett a teljesítés. A főigazgató-helyettes hozzátette: csökkent a táppénzen töltött napok száma, "rövidebb ideig voltunk betegek, mint 2006-ban és kevesebb, de hatékonyabb gyógyszereket tudtunk venni" - mondta Ungár Klára.

Fidesz: ellátatlan betegek

A gyógyszertámogatásnál a kiadások 14,3 milliárd forinttal haladták meg a 2007-es előirányzatot. Míg az előirányzat 309,3 milliárd forint, a kifizetés 323,6 milliárd volt. Az OEP főigazgatója, Székely Tamás egyéb adatokat említve elmondta: tavaly havi egymillió vénnyel kevesebbet váltottak ki, mint egy évvel korábban, és a kiváltott gyógyszerek száma is csökkent: 2006-ban egy ember egész évben átlagosan 32 doboz gyógyszert váltott ki, 2007-ben ez a szám 29 dobozra csökkent.

Elfogadhatatlan, hogy a tb-kasszában megtakarítás van, miközben "az emberek egy része ellátatlanul éveket vár arra, hogy megkapja a fájdalomcsillapító kezelését és szükséges mozgásjavító műtétjét", mondta Horváth Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Tavaly 15-17 százalékkal nőttek átlagosan a gyógyszerárak, ebből a térítéskötelesek 11 százalékkal, valamint a tb csökkentette a támogatást. Ezért a patikában fizetett térítési díj jelentősen, átlagosan 20-25 százalékkal nőtt, ennek a következménye, hogy egymillió receptet nem váltottak ki a betegek - tette hozzá.

Ez nem megtakarítás

Horváth Zsolt szerint a tb-kassza megtakarítása csak "látszólagos eredmény", mert a kasszába a magyar költségvetés ebben az évben sok olyan diák, munkanélküli, hajléktalan után is járulékot fizetett, akik után eddig nem. Azért sem keletkezett az év végére hiány - fűzte hozzá -, mert a költségvetés az év során folyamatosan, tervezetten többletforrást biztosított a tb-nek.

A megtakarítás másik okának azt tartja a politikus, hogy a teljesítményvolumen-korlátokkal "rendkívüli mértékben megszorították" a kórházi intézmények pénzfelhasználását. Így a korábban a tb-nél megjelenő hiány - mint mondta - ma a kórházaknál jelenik meg részben az intézmények eladósodásában, részben pedig úgy, hogy betegek ellátatlanok maradnak.

"A kaposvári kórházban négy évet kell várni egy csípőprotézis-műtétre. Ez azt jelenti, hogy ez a beteg négy évig sántikál és minden lépésénél állandó fájdalmat érez. Az ő fájdalma van benne a megtakarításban" - jelentette ki a fideszes politikus.