Zsanett, Janka
10 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Ki vesz magának jakuzzit a tébéjárulékomból?

2007.11.28. 06:35
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Kiráz a hideg, ha meghallom a társadalombiztosítás szót. A legjobban az zavar, hogy fogalmam sincs, mit jelent. Mit jelent?
A társadalombiztosítás lényege, hogy a keresőképes állampolgárok jövedelmének meghatározott részét kötelezően befizetik egy közös pénzalapba. A Nyugdíjbiztosítási Alapból és az Egészségbiztosítási Alapból fizetik aztán a nyugdíjakat és az orvosi ellátás költségeit. Így a szegényeknek, a semmit sem fizetőknek is ugyanolyan orvosi alapellátást lehet nyújtani, mint a módosabbaknak. A társadalom szolidárisan takarékoskodik.
Ez olyasmi, mint amikor nálunk a melóhelyen mindenki bedobja a pénzt a dunsztosüvegbe, és aztán ihat kávét, amikor akar?
Ez kicsit sem olyan. Jobb példa lenne, ha azt mondanád: mindenkinek kötelező beadni pénzt aszpirinra a fizetése arányában. Így ha majd egyszer fáj a fejed, vehetsz gyógyszert a közösből.
Aztán jön egy magáncég, és szépen lenyúlja a kávépénzt a dunsztosüvegből…
Ha most feltétlenül a kávépénzzel akarod összevetni a kormány egészségbiztosításról szóló javaslatát, akkor képzeld úgy el, hogy jönnének cégek, akik gazdálkodhatnának a dunsztosüvegbe összeadott pénzzel. Az első emeleten a Feketeleves Zrt., a másodikon a Zaccos Zrt. kapna pénzt a közösből az ott dolgozó 10-10 ember kávéellátásához.
Minek ide a cég?
A cég vállalná, hogy ne pazarolják el a kávét, és mindenkinek jusson. Ha jól gazdálkodik, te megkapod a kávéd, neki meg lesz haszna.
Francokat. A pénzemet zsebre tenné, a kávémat meg felhígítaná.
Lehet. De erre te azt mondhatnád: ezentúl inkább a második emeleten működő Zaccos Zrt-től akarod a kávét. A Feketelevesnek meg egyre kevesebb ügyfele lenne, és egyre kevesebbet kapna a dunsztosüvegből. De szerintem most már lépjünk ki ebből a kávétémából, mert így nem lehet az egészségbiztosításról beszélni.
Jó, akkor áruld el, miért akarják odaadni az egészségbiztosításra összeadott pénzünk egy magáncégnek azon kívül, hogy az igazgató a nyereségből jakuzzit vegyen magának a tetőteraszra?
Az egyik válasz erre az, hogy a kormány egyszerűen üzleti lehetőséget kínál befektetőknek, akik ezért majd hálásak lesznek neki. A másik, hogy a több szereplő versenyt jelent, amely javíthatja az egészségügyi ellátás minőségét. Az egészségpénztárak egyébként állami többségű, zártkörűen működő részvénytársaságok lennének, amelyekben a magánbefektető legfeljebb 49 százalékos tulajdonos lehet.
Én is szeretnék olyan céget alapítani, amelyikben az állam talicskában szállítja nekem a pénzt.
Ebben az ügyben valóban aggályos az, hogy milyen jogon kezelhetnek közpénzt magánérdekeltségben is lévő szervezetek. A dolog másik oldala viszont a következő dilemma: képes-e az állam hatékonyan működtetni az egészségügyi rendszert, vagy bízza ezt olyan szereplőkre, amelyek közvetlen anyagi érdekeltségük és professzionálisabb, üzleti munkamódszereik miatt jobban tudják ezt csinálni.
Miért, állam bácsi kezei közül szükségszerűen kifolyik a pénz?
Az állam nem szükségszerűen pazarló, sok múlik azon, ki ügyel a kasszára és milyen messze van a választási kampány. Az Egészségbiztosítási Alapot, tehát a te meg az én pénzemet viszont tényszerűen nem jól menedzselte az állam. Az Alap 2002-ig 30-80 milliárd forintos mínuszban volt, utána viszont már 300 milliárd körüli hiányokat produkált. Az állami rendszer hívei szerint meg lehetne ezt reformálni, és nem kellene feltétlenül magáncégekkel megregulázni az egészségügyi kiadásokat. Idén például történetében először nem lesz veszteséges az Alap.
Tessék. Tehát mégis csak képes megfogni a pénzt az állam, ha akarja.
Az Alap hiánya a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején szállt el. Ezután kórházakat zártak be és vontak össze, szabályozták a gyógyszerfelírásokat, versenyeztették a gyógyszergyártókat, bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat.
És a magánbefektető ezek után majd hoz pénzt, amiből kifestik szép sárgára az omladozó kórházakat?
A kormány szerint a biztosítási rendszert nem azért kell megváltoztatni, hogy több pénz legyen, hanem azért, hogy a befizetett tébéjárulékból hosszú távon működőképes legyen. A magánbefektetőnek ugyan mintegy 10 milliárd forintot kellene letennie megyénként, hogy beszállhasson az állammal közös egészségpénztárakba. Az SZDSZ ezt az egészségügyre fordítaná, a Pénzügyminisztérium inkább a költségvetés lyukainak betömködésére. A kórházakat tehát inkább az uniós pénzekből hozzák helyre, nem ebből.
Akkor miért szállna be bárki egy egészségpénztárba? Betömködni a költségvetés lyukait?
Azért, mert amúgy szép hasznot lehet elérni. Szlovákiában a biztosítók nyeresége 2006-ban 1,9 milliárd korona, azaz közel 14 milliárd forint volt. Számítások szerint a magyar egészségügyre fordított 1500 milliárd forintnak is mintegy 10 százalékát lehet hatékonyabb gazdálkodással, olcsóbb gyógyszerek választásával, a fölösleges vagy párhuzamos vizsgálatok kiszűrésével, a járóbeteg-ellátás fejlesztésével kiaknázni.
Meg a kávé felhígításával, ugye? Már hallom, hogy azt mondják: "Uram, ezt a műtétet nem hajtjuk végre magán, mert ezzel veszélybe kerülne cégünk karácsonyi prémiuma. Egészségpénztárunk ettől függetlenül további jó egészséget kíván Önnek és kedves családjának".
Biztos lesznek vitás esetek, de alapvetően törvény szabályozza, milyen ellátások járnak a befizetett tébéért. Az orvos szava lesz a döntő, és protokollok is készülnek, amelyek pontosan leírják, bizonyos betegségek esetén, milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat kell elvégezni. Ez a rendszer a hipochondereknek nem kedvez: ha kapar a torkod, nem visznek azonnal CT-re.
Többet is kell majd fizetni?
Az elején nem, de az elkövetkező években valószínűleg emelni kell majd a járulékokat. Ez nem feltétlenül az új rendszer miatt lesz így, hanem demográfiai okokból. Egyre kevesebb lesz a befizető, és egyre több az olyan ember, aki tartós orvosi ellátásra vagy nyugdíjra szorul. Ez a probléma a fejlett világ minden országát sújtja.
Akkor ezzel szép lassan lőttek a társadalombiztosításnak?
A társadalombiztosítás önmagában attól nem szűnne meg, hogy magáncégek lennének az egészségpénztárak kisebbségi tulajdonosai. Ugyanúgy mindenki kötelezően fizetne jövedelemarányos járulékot, mint eddig, és mindenkinek ugyanaz az orvosi ellátás járna.
Akkor meg miért tüntetnek, sztrájkolnak emiatt?
Van ebben egy jó adag félreértés és demagógia, de egy dologról keveset beszélnek, ami viszont tényleg veszélyeztetheti a társadalombiztosítást. Többen már most a kiegészítő biztosítások több százmilliárdos piacának megnyitására készülnek. Ha nem is emelik a járulékot, később egyre több - nem életmentő - ellátás kerülhet ki abból a körből, ami a tébéért jár. Egyre több mindenért kell tehát majd külön fizetni. Ezzel tényleg megborulhat a szolidaritás elve: a szegényebbek hátrányba kerülhetnek.
Azt ki dönti el, miért kell és miért nem kell majd fizetni?
A törvényjavaslat szerint erről az úgynevezett Díjtétel Bizottság dönt, amelyben az állam képviselői mellett az egészségpénztárak emberei is jelen lesznek. A végső szót itt a kormány mondja ki, de sokan attól tartanak, hogy a magáncégek itt különböző eszközökkel érvényre juttathatják akaratukat.
Ezért akarja most ennyire módosítani mindenki a törvényjavaslatot?
A 230 módosító javaslat között a szocialisták megpróbálnák korlátozni a magánbefektetők jogosítványait. Két százalékról 1,5 százalékra csökkentenék a kifizethető nyereség, az osztalék mértékét. Vitatják a menedzsmentjogokat is, azaz nem támogatnák, hogy a pénztár elnökségében a magánbefektető szava legyen a döntő.
Ki hallott már olyat, hogy valahol a kisebbségi tulajdonos szava a döntő?
Az SZDSZ láthatóan ragaszkodik ahhoz, hogy a befektetőnek joga legyen napi, operatív ügyekben döntéseket hozni. A párt szerint enélkül nem is fog beszállni üzleti vállalkozás a rendszerbe. Ez a vita most a kormánykoalíció egyik szakítópróbája.