Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Biztos nyereségre utaznak az egészségbiztosítók?

2007.10.17. 16:36
Visszafizetési garancia, a nyereség szabad felhasználása, az irreális gyógyítási költségek meg nem fizetése, beleszólás a betegirányításba, az orvosi protokollokba - egy a Magyar Nemzet által ismertetett dokumentum szerint ilyen feltételekkel szállnának be az egészségbiztosításba a magántársaságok. A Fidesz szerint a kormány gazemberséget követ el, ha enged a biztosítók követeléseinek. Az MSZP szerint a dokumentum közönséges hamisítvány, az Index úgy tudja, egy régebben készült munkaanyag. A minisztérium azt állítja: nem titkos paktum, törvény fogja szabályozni a feltételeket.

1. Az üzleti biztosítók bevonásának akkor van értelme, ha az állammal közös egészségpénztárakban megvan az üzleti döntéshozatal feltételei.

2. A reális működési költségek mellett nullszaldósnak kell lennie az egészségbiztosítás bevételi és kiadási oldalának.

3. Az államnak ki kell nyilvánítania, hogy nem lesz teljes és korlátlan hozzáférés minden egészségügyi szolgáltatáshoz (ma is vannak várólisták és hálapénz).

4. A biztosítók belépésének feltétele a rendszer kiszámítható és elfogadható mértékű kockázata.

Ezt a négy alapelvet vázolja fel az az ismeretlen forrásból származó dokumentum, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett. A lap szerint ez a háromoldalas anyag a magánbiztosítók követeléseit tartalmazza.

Ismeretlen forrás

A Magyar Nemzet által ismertetett dokumentumot kiosztották Mikola István szerdai sajtótájékoztatóján. A politikus nem akarta elárulni, mely biztosítók állították össze az anyagot. Mint fogalmazott, eddig egyetlen biztosító sincs, aki "arccal" vállalná, hogy részt vesz a rendszerben.

"Általunk nem ismert, meg nem kapott - és azt sem tudjuk, hogy létező - dokumentumhoz nem tudunk visszanyúlni. Nem ismerjük, hogy valós dokumentum-e, nem tudjuk, hogy mit tartalmaz, sajtótájékoztatókból, újságokból tudunk belőle részleteket. Ha megkapjuk, akkor majd fogunk hozzá viszonyulni, ma ezt nem létező papírként kezeljük" - mondta Kincses Gyula, az egészségügyi tárca államtitkára.

Az Index is tett kísérletet az anyag forrásának kiderítésére, de a biztosítók illetékesei elérhetetlenek voltak vagy nem akartak nyilatkozni. Forrásaink szerint egy hónapokkal korábban, a biztosítók által készített munkaanyagról lehet szó, amely az Egészségügyi Minisztérium és a biztosítók képviselőinek egyik egyeztetésére készült.

A tízpontos anyag azokat a feltételeket és garanciákat foglalja össze, amelyek teljesülése esetén magáncégek hajlandóak lennének beszállni az egészségbiztosításba, és az állammal közös egészségpénztárakat működtetni (a több pénztáras rendszer koncepciója szerint a megyék egészségügyét irányító pénztárak 51 százalékban állami tulajdonban lennének).

Pénzbe kerül

A dokumentum deklarálja, hogy a betegek nem férhetnek hozzá korlátlanul minden terápiához (ez ma is így van, az OEP nem fizet ki minden költséges ellátást, ha a várható eredmény csekély). A biztosítók ezért igényt tartanak arra, hogy beleszólhassanak abba, mit kap meg a beteg a befizetett tb-járulékért és miért kell külön fizetni. Ezt a listát az orvosi kezelés hatására várható megnyert életévek és a kezelés költségei arányában kell felállítani az egészségügyre rendelkezésre álló források figyelembe vételével.

Több pont arról szól, hogy a magáncégek csak akkor szállnak be az egészségbiztosításba, ha az állam valahogyan garantálja, hogy elegendő bevételük lesz a gyógyítási költségek kifizetésére. Az egyik pont szerint ha a biztosítók kifizetései iparági szinten meghaladják a bevétel 92 százalékát, az állam a következő évben úgy egészíti ki a fejkvótát (a biztosítók bevételét), hogy ez az arány 92 százalék alá csökkenjen. A biztosítók bevételeinek növelését valószínűleg csak a járulékok emelésével lehet megvalósítani.

Biztosra mennek

A biztosítók - az anyag szerint - az állammal közös cégekben cselekvési szabadságot akarnak maguknak. A dokumentumban ezért az szerepel, hogy az üzleti biztosító adja az igazgatóságot, az állam a felügyelő bizottságot, s a magánbiztosítóknak szavazatelsőbbségi részvényt vagy többszörös szavazati jogot kapjanak. Beleszólást kérnek a biztosítók a kórházak minőségellenőrzésébe, az orvosi protokollokba (a betegségek ellátását leíró szakmai eljárásrend) és a betegirányításba is.

A biztosítók igénylik, hogy az állam ismerje el az ügyfelek tájékoztatásának, az ügyfélszolgálati hálózat fenntartásának költségeit. A dokumentum szerint a nyereség korlátozása, az osztalékfizetés tilalma legfeljebb három év lehet. Ezután legfeljebb a nyereség 25 százalékának felhasználását határozhatná meg az állam (egészségfejlesztésre, tartalékképzés).

A biztosítók feltétele az is, hogy az állam vállaljon nominális értéken visszafizetési garanciát a nemzetközi pályázaton résztvevő és a nyertes befektetők által kifizetett vételárra, befektetett tőkére, pályázati pénzre.

Ha a kormány enged a biztosítótársaságok követeléseinek, akkor "gazemberséget követ el" - mondta Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa a nyilvánosságra került anyaggal kapcsolatban.

Törvény szabályozza a hasznot

Az Egészségügyi Minisztériumhoz nem érkezett semmilyen észrevétel a biztosítók részéről, közölte a tárca. „Ha érkezne, annak csak örülnének, hiszen a biztosítók képviselői ugyanolyan résztvevői az elindult szakmai egyeztetési folyamatnak, mint a kamarák, a szakmai szervezetek, a szakszervezetek vagy az önkormányzatok képviselői”, áll a minisztérium közleményében.

Arról, hogy milyen feltételekkel működhetnek a létrejövő pénztárak, törvény rendelkezik majd, amiről az Országgyűlés dönt, és nem titkos megállapodás, email vagy ismeretlen dokumentum, ahogy a Fidesz folyamatosan hangoztatja, hangsúlyozza az Egészségügyi Minisztérium. A tárca szerint törvény szabályozza majd azt is, mekkora lehet a pénztárak haszna, milyen szolgáltatást kell nyújtani, mekkora a járulékok szintje.

Kökény Mihály az MSZP egészségpolitikusa szerint hamisítványról van szó. Sem a kormány, sem a kormánypártok nem kaptak semmilyen dokumentumot a biztosítók feltételeivel, így "mindaz ami abban szerepel a döntéshozók számára semmilyen szempontként nem szolgál" – közölte a politikus. Kökény Mihály szerint a dokumentum csak provokálás és az egészségbiztosítási reform megzavarását célzó kísérlet.