Beletörődtünk, hogy rosszabbul fogunk élni

Az Ecostat lakossági konjunktúraindexe 2006 negyedik negyedévében 2,3 százalékponttal magasabb lett az előző negyedévinél, értéke 33,2 százalék. A második negyedévi drasztikus csökkenés utáni enyhe emelkedésre a kutatóintézet szerint számítani lehetett, két ok miatt is. Egyrészt a lakosságot meglepetésként érő megszorító intézkedések javát már az előző negyedévben megismerték a válaszadók, így ez nem okozott további csökkenést. Másrészt a választások után rendszerint néhány negyedévig csökkeni szokott a konjunktúraindex értéke, ezt később stagnálás, majd növekedés követi. A folyamatot most felgyorsították az egyensúlyjavító intézkedések.

Kevesebben hiszik, hogy rosszabbul fognak élni

Az eredmény így ellentétes a GFK tegnap megjelent fogyasztói bizalmi indexével: míg a GFK mutatója rekordmélypontra süllyedt, azaz az fbi szerint a lakosság még sosem látta ennyire negatívan jövőbeni gazdasági helyzetét, az Ecostat felmérése szerint a sokkhatás után javulnak a kilátások.

Az Ecostat adatai szerint a háztartások jövőbeli pénzügyi helyzetüket nem látják túl kedvezően, de a harmadik negyedévi értékekhez képest javult a helyzet. A vélekedések 100-fokú skálára transzformált átlaga 28 pont, ami kedvezőbb az augusztusinál (24 pont). A családok túlnyomó többsége, bő hattizede tart attól, hogy háztartása pénzügyi helyzete egy év múlva rosszabb lesz, mint a jelenlegi. 32 százalékuk mérsékelt, 29 százalékuk jelentős visszaesésére számít. A háztartások egytizede bízik helyzete javulásában. Kétszer ennyien vannak azok, akik nem számítanak változásra.

A háztartások anyagi helyzetének értékelése alig változott az elmúlt időszakban. A háztartások 57 százaléka értékeli anyagi helyzetét közepesnek, 22 százalékuk rossznak, további 4 százalékuk nagyon rossznak. Jónak 15 százalékuk vélte háztartása anyagi viszonyait. A háztartások összességében kicsivel közepes alattinak tartják anyagi helyzetüket, egy nullától százig terjedő skálára transzformálva a válaszokat 46 pontos átlagérték adódik, ez egy ponttal magasabb a harmadik negyedévi értéknél.

A lakosság relatív többsége, 36 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. A válaszadók 37 százaléka érzi helyzetének enyhe romlását, további 16 százalék azoknak az aránya, akik jelentős mértékű lecsúszásról számoltak be. A családok felének anyagi helyzete saját megítélése szerint romlott. Akárcsak augusztusban, most is a megkérdezettek egytizede számolt be javulásról. A háztartások pénzügyi helyzetének elmúlt évi változását 100-fokú skálán mérve átlagosan 35 pont adódik, ami gyakorlatilag megfelel a nyár végi értéknek.

Az ország helyzete nem is lesz jobb

Az ország jövőjére vonatkozó várakozások kevésbé pesszimisták, mint a harmadik negyedévben voltak. Akárcsak a saját anyagi helyzet megítélésében, itt is enyhe pozitív változás figyelhető meg.

A makrogazdasági viszonyok elmúlt évi változásának értékére ez alkalommal 25 pontos átlag adódik, ami gyakorlatilag megfelel az augusztusinak. A válaszadók héttizede úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban: 36 százalék kisebb, 33 százalék viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Kisebb javulást mindössze 6 százalékuk vél felfedezni az ország helyzetében. A kérdezettek 18 százaléka látja úgy, hogy nem történt említésre méltó változás Magyarország gazdasági helyzetében.

A makrogazdaság jövője tekintetében derűlátóbbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A családok mindössze 15 százaléka vár pozitív változásokat az ország gazdasági helyzetében. A gazdaság állapotának romlását összesen hattizednyien vélelmezik. A válaszadók bő egynegyede kisebb, 34 százaléka jelentős mértékű gazdasági visszaesést prognosztizál. A jelenlegi helyzet fennmaradására a válaszadók 16 százaléka számít. Az értékelések transzformált átlaga 29 pontnak adódik, ami 3 ponttal jobb a harmadik negyedévinél.

A válaszadók kétharmada növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenését a háztartások mindössze 12 százaléka várja. A kérdezettek további 17 százaléka úgy véli, a következő évben nem történik érdemi változás a foglalkoztatásban. A véleményeket 100-fokú skálán összesítve 30 pontos az átlag, ez valamivel jobb, mint az augusztusi eredmény (28 pont).

Nyolcvan százalék számít nagyobb inflációra

Jelenleg a lakosság bő nyolctizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben, a drágulás meg fogja haladni a 5,9 százalékot. Ezen belül 38 százalékuk az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 44 százalékuk kissé nagyobbra.

A háztartások 11 százaléka véli úgy, hogy nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, szerintük nem is fog nőni az infláció. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre összesen 4 százalék gondol, de ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek. Egy százalék azoknak az aránya, akik szerint sokkal kisebb lesz az áremelkedés a következő egy évben.