Most már jobb lesz nekünk

2007.03.28. 12:16
Az Ecostat tanulmánya szerint változott a gazdaságpolitika iránya. A rövid távú cél az államháztartás egyensúlyának mielőbbi helyreállítása, amihez a világgazdasági feltételek kedvezőek. A gazdasági növekedés 2,4 százalékos lesz, az államháztartási hiány 6,6 százalékra csökken.

A múlt évben a magyar gazdaságpolitika gyökeresen megváltozott, a kormányzat a gazdasági racionalitást középpontba állító gazdaságpolitika mellett kötelezte el magát, szemben a választási ciklusokhoz kötődő tervezéssel - áll az Ecostat legújabb tanulmányában. A 2006 második felében indult és a következő években folytatódó reformsorozat célja az ország külső és belső egyensúlyának helyreállítása és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A hozott intézkedések növekedési áldozatokkal járnak, amit a tavalyi eredmények és az idei költségvetés irányszámai is tükröznek. A hazai gazdaság 2006-ban négy százalék közeli ütemben bővült, növekedése az év második felében lassult, az államháztartási és a folyó fizetési mérleg egyenlege a vártnál kedvezőbb lett.

Egyensúly és növekedés

A korrekció irányát, mértékét és feltételeit az Új Egyensúly program, majd az aktualizált konvergenciaprogram foglalta keretbe. A költségvetési törvény GDP-arányosan háromszázalékos megtakarítást tervez, ami jelen feltételek mellett megvalósítható. A 2008. évi hiánycsökkentés teljesítéséhez további intézkedésekre is szükség lehet.

A hangsúlyváltozások hatására a múlt évi gazdasági folyamatok eltértek a korábbitól. Az egyensúlyi mutatók javultak, a növekedési kilátások alacsonyabbak, mint az előző években. A gazdaságpolitika kiemelt prioritása 2007-ben is a pénzügyi egyensúly fokozatos elérése, majd fenntartása. Rövid távú cél az államháztartás egyensúlyának mielőbbi helyreállítása.

2007-ben a gazdaság növekedési üteme az Ecostat számítása szerint 2,4 százalék lesz. Az államháztartási hiány jelentősen csökken, GDP-arányosan várhatóan 6,6 százalékra mérséklődik. A folyó fizetési mérleg egyenlege javul, az idei hiány öt százalék körüli, jövőre 4,5 százalékra mérséklődhet a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva.

Kedvező körülmények

Az egyensúlyi és növekedési célok teljesítéséhez a világgazdasági feltételek kedvezőek. A világgazdasági növekedés üteme megközelíti az öt százalékot, és 2008-ban sem esik jelentősen ez alá.

A hazai gazdaság továbbra is exportorientáltan fejlődik, az erőteljes exportkereslet felhasználási oldalról biztosítja a gazdasági növekedés elfogadható ütemének fenntartását. Az export 2007-ben is magasabb ütemben fog bővülni, mint az import. Folytatódik a külkereskedelmi egyenleg javulása, egyfelől az importnál tartósan magasabb export-növekedés miatt, másfelől a cserearányok alakulása is kedvezőbb lesz tavalyinál. Az import mérsékelt növekedést keresleti oldalról a lakossági fogyasztás várható csökkenése támasztja alá. Számításaink szerint az áru- és szolgáltatás export volumene 9,5 százalékkal, az importé 7,3 százalékkal növekszik 2007-ben. Az áru-külkereskedelem mérlegének hiánya egymilliárd euró alatt lehet.

Átalakítások

Az egyensúly elérésében a kiigazító intézkedések szerepe meghatározó. Ezek három területet érintenek. Az ártámogatások, árkiegészítések leépítése már 2006. utolsó negyedévében megkezdődött. Új alapokra helyeződött a gázár-kompenzáció rendszere, ennek célja a világpiaci árszínvonal érvényesítése. A gyógyszerkassza hiánya évről évre nőtt, a költségvetési források elosztásának rendszere itt is változik.

Már az idei költségvetés is tartalmaz döntéseket a közigazgatás átalakításáról, a rendszerben elérhető megtakarításokról. Regionális átszervezésből, intézmények összevonásából, létszámleépítésből várható kiadáscsökkenés. Az intézkedések 2008-ban eredményezhetnek jelentős megtakarítást, amikor a végkielégítések, átalakítások többlet költségei már nem terhelik a központi költségvetést. A 2007. évi hiány mérséklésének jelentős része az adó- és járulékbevételek emeléséből származik. Bár az Alkotmánybíróság döntése csökkentheti a bevételek növekedését, a többletforrás a GDP 1,5-2 százaléka között alakulhat.

2007 végére a GDP arányos államháztartási hiány 6,6 százalékra mérsékelődhet. 2007-ben a kiadások korábbi korrekciója révén érhetünk el javulást, 2008-ban a közigazgatás racionalizálásából adódó megtakarítások hozhatnak eredményt. Ezek, valamint a lassan gyorsuló gazdasági növekedés hatása számításaink szerint eléri a GDP 1,5 százalékát. A középtávú tervek szerint 2008-ban 2,4 százalékkal kell javítani az egyenleget. Minthogy az elsődleges egyenleg továbbra is negatív, az ország adósságállománya emelkedik.

Kamatpolitika

Laza fiskális politika és a nemzetközi pénzpiacok növekvő volatilitása mellett az elmúlt évben szigorú volt a monetáris politika. Az infláció az átmeneti költségvetési intézkedések hatására emelkedett, de a középtávú inflációs cél is változhat. Az árfolyam az egyre hitelesebbé váló költségvetési politika mellett stabilizálódott.

A jelenlegi feltételek alapján az Ecostat azzal számol, hogy elértük a kamatemelési periódus csúcsát. 2007-től csökkenhet az alapkamat, a mostani hatásokat figyelembe véve év végére akár 7,25 százalékra. A forint/euró árfolyam éves szinten 250-260 forint között változhat és az éves átlagos árfolyam 251-252 forint lehet.

2006 elején történelmi mélyponton volt az infláció. 2006 utolsó negyedévében a hatósági áremelések miatt az árindex gyorsan 7 százalék közelébe emelkedett. 2007 elején az árintézkedések miatt tovább nő a 12 havi fogyasztói árindex. Az Ecostat számításai szerint 2007 májusáig emelkedik, majd lassul az infláció, éves szinten átlagosan 7,4 százalékos lesz a drágulás. 2008-ban 3,6 százalékra süllyedhet az áremelkedés átlagos éves üteme.

Béremelés

2007-re a költségvetési szerveknél a kormány 6,65 százalékos bruttó béremelést hagyott jóvá az év második felétől. A versenyszférában az Érdekegyeztető Tanács ajánlása alapján 5,5-8 százalék közötti béremelésre van lehetőség. Az áthúzódó hatásokat és a járulékkulcsok emelkedését figyelembe véve a nettó bérek a fentieknél alacsonyabb mértékben emelkednek. 2007-ben a vásárlóerő szűkülése és az infláció emelkedése miatt a lakossági fogyasztás kismértékű csökkenésével számol az intézet.

A 2006 decemberi adatok szerint a lakossági megtakarítások állománya meghaladta a 21 ezer milliárd forintot, az előző évi záró állományhoz képest 11,6 százalékkal emelkedett. A lakosság hitelállománya meghaladta a 6000 milliárd forintot, egy év alatt 20,3 százalékkal nőtt. Az elmúlt évi mintegy 1000 milliárd forint hitelállomány-növekedés közel kilenctizede deviza alapú. 2007-ben éves szinten a megtakarítások 5-6 százalékos és a lakossági hitelállomány további, 20 százalékhoz közeli növekedésével számolnak.