Kevesebb jut az egészségügyi reformra

2004.03.05. 08:58
A kormány takarékossági csomagja miatt az egészségügyi tárcának 16,7 milliárd forinttal kellett szűkítenie büdzséjét. Bár a minisztérium szerint ez nem érinti a közvetlen betegellátást, egyre több szakmai szervezet állítja ennek ellenkezőjét.
Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint a takarékossági csomag fő célja a "pazarló állam" visszaszorítása, a közpénzek ésszerű felhasználása és a halogatott változások kikényszerítése.

Késleltetett reformok

A miniszter úgy véli, a takarékosság nem érinti a közvetlen betegellátást, a népegészségügyi programot és az irányított betegellátási rendszer (IBR) kiterjesztését. Ennek ellentmond, hogy - technikai okokra és a túl sok jelentkezőre hivatkozva - az IBR kétmillió lakosra való kiterjesztését 2004 tavasza helyett őszre halasztotta a tárca. További változás, hogy az Országos Mentőszolgálat állomásainak eddig prioritásként szereplő felújítását és a mentőautók cseréjét ingatlanhasznosításból próbálják meg fedezni.

A tárca tervei szerint a beruházásoktól elvont összeget egyebek között több nem funkcionáló egészségügyi ingatlan és a Club Aliga hasznosításból pótolják. Várakozólistára tett beruházás például az Országos Orvos Rehabilitációs Intézet (1,2 milliárd) és az Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet (0,332 milliárd) fejlesztése.

Szintén 2005-re csúszik a védőnői finanszírozási rendszer reformja, valamint a háziorvosi ellátás fejlesztése. Ez utóbbi keretében a költséghatékony gyógyítási és gyógyszerrendelési szokások terjedését kívánják ösztönözni. Ugyanakkor a házi szakápolási előirányzat változatlan maradt.

Korházvízfejűség

A fekvőbeteg-ellátásban a mostani elvonások ellenére középtávon jelentős reformokat tervez a szaktárca. A kormányzat és a szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a magyar egészségügyi ellátás kórházvízfejűségben szenved. Főleg a fővárosban működik több párhuzamos ellátást nyújtó kórház és indokolatlanul magas a kórházban töltött napok száma. Ennek egyik oka az, hogy az intézmények a jelenlegi finanszírozási rendszer szerint annál több pénzt kapnak, ha minél tovább fektetik a beteget.

Az Egészségbiztosítási Alap 1400 milliárd forintból gazdálkodhat, ennek harmada jut pénzbeli ellátásra, húsz százaléka gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre, 45 százaléka pedig szolgáltatásra. A tárca a járóbeteg-ellátás fejlesztésével, az ambuláns kezelések és az úgynevezett egynapos műtétek ösztönzésével akarja csökkenteni a kórházi napok számát. Ehhez azonban át kell dolgozni a finanszírozási rendszert.

Új szabályok

Áprilisra várható a sürgősségi betegellátó osztályok új finanszírozási szabályainak kidolgozása. A takarékosság ugyan nem érinti közvetlenül a krónikus fekvőbetegek ellátását, ám az új profilok befogadását - CT-, MRI-vásárlást vagy új gyógyító eljárások bevezetését - késleltetik.

Márciusban megkezdik a fővárosban működő 55 kórház profilváltozására vonatkozó terv kidolgozását. Eszerint egyes intézményekben megszűnhetnek bizonyos ellátások, ha ugyanazokat a közelben más, nagyobb szakmai háttérrel rendelkező kórházak kínálják. Az egészségügyi dolgozók béremeléséről várhatóan áprilisban döntenek.