Napirenden az egykulcsos áfa

Az általános forgalmi adó tervezett csökkentése a legtöbb cég versenyképességét javítaná, és csak a főleg kedvezményes kulcsú termékeket forgalmazók esélyeit rontaná. A már javában zajló háttérszámítások szerint viszont az államháztartás bevételeiben mintegy 400 milliárd forint bevételkiesést eredményezne. Éppen emiatt gyakorlatilag megvalósíthatatlannak nevezték Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykulcsos áfára vonatkozó bejelentését a világgazdaság pénzügyminisztériumi forrásai.

19 százalék?

A Világgazdaság ismeretei szerint erre az eredményre az egységesen, 19 százalékos kulcs bevezetésének hatásvizsgálatakor jutottak a szakemberek, amikor is a 25 százalékos normál kulcsot s az 5, valamint 15 százalékos kulcsokat is erre a szintre változtatnák.

Lapunk becslése szerint a jelenlegi három kulcs helyett 22 százalék körüli áfakulcsot eredményezne a mostanival megegyező költségvetési bevételt - változatlan fogyasztási viselkedés mellett. Hozzá kell azonban tenni, hogy egy ilyen lépés differenciáltan érintené az egyes iparágakat, hiszen amíg a jelenleg 5 százalékos kulcs hatálya alá tartozó gyógyszerek, könyvek ára drasztikusan, a középső, 15 százalékos forgalmi adóval terhelt élelmiszerek, háztartási energia - kivéve az áram - pedig kismértékben drágulhat, addig a legtöbb terméknél mérsékelt árcsökkenés következhet be, ez pedig a vásárlási szokások módosulását eredményezheti.

EU-s példák

Az Európai Unió legtöbb országában kétkulcsos áfarendszer van érvényben, de a magyarországi szisztémával nem a három kulcs miatt van baj - véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. A tagállamok többségében az általános adókulcs 20 százalékhoz közeli, míg nálunk 25 százalékos. Versenyképességi szempontból 19-20 százalékos kulcs lenne indokolt, amelyet úgy is el lehetne érni, hogy első lépésben néhány százalékponttal mérséklik a normál kulcsot, a 15 százalékos eltörlésével párhuzamosan. Erdős úgy látja: megvalósítható lenne egy év közbeni áfareform is, azonban fontos, hogy inkább legyen átgondolt a reform, mint gyors.

Iparűzési adó

A helyi iparűzési adó esetében szakmai akadályok helyett inkább politikai jellegűekkel kell megbirkózni: a kisebbik kormánypárt ugyanis eddig elzárkózott ezen adónem csökkentésétől - nem titkoltan budapesti pozíciói miatt. A PM szakemberei itt is a bevételkiesésre hívják fel a figyelmet: amennyiben csökkennek a helyiadó-bevételek, akkor normatív alapon kellene a kieső összeget pótolni, amire egyelőre nem látszik fedezet. Ha pedig a helyi adózást nyereség alapúra állítanák át, az erős torzulást eredményezne az önkormányzati bevételekben. A főváros bevételei jelentősen megnőnének, ugyanis a legtöbb nyereséget ott mutatják ki.

Miniszterelnöki ötletbörze?

Ismereteink szerint a tárcának ezért nagy fejtörést okoznak a miniszterelnök minapi bejelentései - ahogyan a házban emlegetik: ötletbörzéje. Ennek ellenére a PM apparátusa dolgozik a megoldáson, ám egyelőre csak néhány kisebb, jellemzően a tb-rendszerben bekövetkező változás körvonalazódik.