1-1,5 %-os növekedésre épül az új költségvetés

2008.10.10. 14:14
A költségvetési törvényjavaslat alapjául szolgáló makropályában szereplő 3 százalék helyett 1-1,5 százalékos GDP-rátával készülhet az újradolgozott büdzsé, az infláció pedig kicsivel kisebb lehet, mint az eddig gondolt 4,3 százalék. Új makropályához kisebb bevételek és lecsippentett kiadások dukálnak.

Jövőre 1 és másfél százalék közötti gazdasági növekedési pályára komponálja újra a Pénzügyminisztérium a 2009-es költségvetést, értesült lapunk. Úgy tudjuk, inkább a másfél százalékhoz közelebbi GDP-bővülési rátának van nagyobb esélye, de még számolják a pénzügyi tárcánál a makropályát.

A másfél százalék körüli GDP-adat egyébként a ma rendelkezésre álló információink szerint reálisnak tűnik, a piaci konszenzus szerint épp másfél százalékkal bővülhet jövőre.

Lapunk információjára reagálva Pichler Ferenc elmondta: az apparátus még mindig számolja a GDP komponenseit és más makrogazdasági mutatószámot, nem lehet még tudni, milyen új gazdasági növekedési ráta adódik. Tegnap jelentette be Veres János pénzügyminiszter, hogy új makropályára alapozzák a büdzsét és ennek lehetnek költségvetési kiadási és bevételi hatásai.

Értesüléseink szerint a GDP-rátánál kisebb mértékben változtatna a pénzügyi tárca az inflációs előrejelzésen. (A parlament előtt heverő költségvetési törvényjavaslat kerek 3 százalékos jövő évi növekedésre épül.) A 2009-es drágulást most úgy látják a minisztériumban információink szerint, hogy a büdzsétervben foglalt 4,3 helyett 4-4,1 százalékos lesz.

Az alacsonyabb növekedés és az alacsonyabb infláció természetesen a bevételi oldalt is teljesen újraírja. Mivel a hiánycélhoz ragaszkodik a kormány, ezért a kiadásokat is le kell faragni az új makropályával való előállás és az új bevételi előirányzatok bejelentése mellett. Információink szerint a PM azzal kalkulál, összesen 250-300 milliárdos lefaragást kell végrehajtani a minisztériumi, költségvetési intézményi keretekből.

Ez a szám egyrészt nagyon közel áll ahhoz a számhoz, amely az SZDSZ által benyújtott és nagy vitát kiváltó törvényjavaslat elfogadása esetén adódna: az ominózus törvénytervezet életbe lépése esetén gyorsan 320 milliárddal kellene levágni a jövő évi minisztériumi keretszámokból a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban foglalt adatokhoz képest.

Másrészt a szám megítéléséhez tudni érdemes, hogy a gazdasági növekedési ütem fent említett csökkentése főként a gyenge külpiacok miatt indokolt, azt pedig elsősorban az exportszektorunk szenvedheti meg javarészt, de ez az adóbevételeket kevésbé érinti, mint ha a pénzpiaci válság mondjuk a háztartásokat, a lakossági fogyasztást érintené leginkább. Ez azt vonja maga után, hogy az adóbevételek lapunk megítélése szerint 250-300 milliárd forintnál kisebb mértékben csökkenhetnek. Így a 250-300 milliárdos esetleges kiadáslefaragás azt is jelentheti, hogy a kormány az eszkalálódott helyzet miatt ráhagy egy jó nagy összeget, így biztosítaná be magát azért, hogy a hiány ne haladja meg a jövő év célt