További Magyar cikkek
Az egyéni vállalkozóknak február 15-ig kellett benyújtaniuk a 2007. évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásukat, így azt is el kellett dönteniük a papíron veszteséges vagy nem kellően nyereséges vállalkozóknak, hogy jobb a békesség alapon inkább befizetik a minimumadót vagy pedig a bevallás alapján nem fizetnek semmit, illetve csak nagyon kevés adót rónak le. Utóbbi esetén számolniuk kellett azzal, hogy nagy eséllyel egy az átlagosnál keményebb APEH-vizsgálat elé néznek.
Alig volt olyan egyéni vállalkozó, aki ne ijedt volna meg a kilátásba helyezett kemény hatósági fellépéstől. A Pénzügyminisztérium minap közölt adatai alapján 257 ezer egyéni vállalkozó nyújtott be bevallást, és közel felük veszteségesnek mutatta magát vagy olyannak, akinek a jövedelme nem érte el tavaly a jövedelemminimumot. Ebből a 114 ezres körből 112 ezren azonban mégis megfizették a minimumadót. Csak 2500-an voltak, akik egy kiegészítő nyomtatványon részletezték, miért mentek tavaly mínuszba, avagy miért csak alig tudtak felmutatni némi jövedelmet. Másképpen, miért lehetséges, hogy egy fillér adót sem fizettek vagy csak az elvárt szint alatt utaltak az államkasszába.
Az eredmények első látásra több furcsasággal is szolgálnak. Miért van az, hogy a bevallás alapján veszteséges vagy alig nyereséges egyéni vállalkozók szinte kivétel nélkül megfizették a minimumadót? Miért nem vállalták fel, hogy amit papíron kimutatnak, az igaz? Ha megfizették a minimumadót, akkor a bevallásban miért nem úgy állították be bevételeiket és kiadásaikat, hogy adóalapjuk így érje el a minimum adóalapot, és ne papíron veszteséges vállalkozóként fizessék be a minimumadót?
Az eredmények megítéléséhez két dolgot érdemes tudni. Egyrészt, az elmúlt esztendőkben ötből három egyéni vállalkozó veszteségesnek mutatta magát papíron, ami nyilvánvalóan nem életszerű. Másrészt, a törvény arra kötelezi az adóhatóságot, hogy a minimumadót meg nem fizető vállalkozók közül a gyanúsakat kockázatelemző program alapján ellenőrzésre válassza ki. A tényleges ellenőrzés során a revizor könnyebb helyzetben van, mint egy szokásos vizsgálat során, ugyanis a minimumadós eljárás esetén az egyéni vállalkozónak kell bizonyítania az ellenőr által kétségbe vont bevételek, kiadások valódiságát. Azaz a bizonyítási teher megfordul.
Inkább fizetek, csak ne hagyjanak békén
Ez utóbbi mozzanattal is összefüggésben lehet, hogy a papíron veszteségesek majd mindnyájan inkább lerótták a minimumadót, mintsem hogy kopogtasson náluk két revizor. Több olyan vállalkozás van, amely valóban veszteséges és mégis befizeti az adót - mondja Vadász Iván. Az adókamara alelnöke ezt azzal magyarázza, hogy nagy a jogbizonytalanság egy adóellenőrzésnél és ezért az eljárást sokan nem merik felvállalni.
Persze az sem nagyon valószerű, hogy az egyéni vállalkozók olyan arányban legyenek veszteségesek, ahogyan azt bevallásaikban feltüntetik. Hosszú évek óta az egyéni vállalkozók átlagos bevallott jövedelme csupán egyharmada-kétötöde az alkalmazottak személyi jövedelemadó-bevallásaiban szereplő átlagos jövedelemnek - teszi hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst &Young adószakértője.
Folytatódik a számok manipulálása
Az ügyeskedésnek nincs vége, ez abból is látszik, hogy noha a minimumadót a veszteségesek döntő többsége megfizette, csak azért, hogy ne vegzálja őt két revizor, de a bevételeik és kiadásaik különbségeként adódó adóalap nem éri el a minimum adóalapot. Van olyan vélekedés is, hogy bár egyszerűbb lenne egészen egyszerűen a minimum adóalapnak megfelelő szintre felhozni a bevételek és kiadások egyenlegét, a többség ezt azért nem teszi, mert később ebből nehéz lenne "lejönni".
Csak 2 500 egyéni vállalkozó töltött ki kiegészítő nyomtatványt, elkerülve a minimumadót, ami azt vonja maga után, hogy az adóhivatal ezek közül mindenkit le tud ellenőrizni - véli Vadász Iván. Szerinte így az APEH-nek több ereje lesz akár a többi, veszteséges, de minimumadót fizető vállalkozó között szétnézni, akár más típusú, nem csak az egyéni vállalkozásokat érintő ellenőrzést lefolytatni. A miniumumadó megfizetése ugyanis nem mentesít általában az egyéni vállalkozó ellenőrzése alól, csupán a minimumadó-szabályozásban foglalt, a bizonyítási terhet megfordító vizsgálatot ússza meg a vállalkozó.
A minimumadót megfizető, de papíron továbbra is veszteséget felmutató egyéni vállalkozók "normális" ellenőrzését indokolhatja az, hogy cselekedetük (vagyis hogy papíron veszteségesnek tüntetik fel magukat, de a keményebb vizsgálatot elkerülendő a mesterségesen megszabott adót megfizetik) beismeréssel is felér. Vélhetően vaj van a fülük mögött, és igaz lehet ez visszamenőlegesen az ötéves elévülési időszakra is.
Nem valószínű azonban, hogy az adóhatóság fokozná az ellenőrzést ebben a körben, mondja Vámosi-Nagy Szabolcs, utalva arra, hogy évente az egyéni vállalkozók 3-4 százalékát vizsgálja le az APEH, vagyis az ötéves elévülési időszak alatt az egyéni vállalkozók ötöde-hatoda kaphat ellenőrzést.
Most (még) több a bevétel
Vagyonosodási vizsgálat?
Adódik a kérdés, hogy ha veszteségesnek vallja magát egy vállalkozó, akkor mégis miből fizeti meg a minimumadót. Nagy valószínűséggel jövedelmének egy részét eltitkolja és/vagy az elmúlt években is így tett, és az eltitkolt jövedelméből áldoz a minimumadóra. De ekkor pedig felmerülhet, hogy - mivel az egyéni vállalkozónál a vállalkozás és a magánszemély vagyona ugyanaz - érdemes lenne talán körbenézni a magánszemélynél egy esetleges vagyonosodási vizsgálattal, hiszen az eddig bevallott jövedelme alapján nem tudna olyan életszínvonalon élni, amilyen él.
A vagyonosodási vizsgálatba átcsapó minimumadó kapcsán indult vizsgálat lehetősége természetesen fennáll, ám az egyéni vállalkozók esetében nem túl valószínű annak megindítása. Egyrészt azért, mert a minimumadó megfizetését "az állam" úgy nyugtázhatja, hogy az eddigiekkel szemben végre fizetett valamennyit az egyéni vállalkozó. Másrészt, az egyéni vállalkozók nagy részénél a vagyonosodási vizsgálat nem kecsegtet túlzottan nagy adóhiánnyal, így viszonylag szerényebb eredményt, pluszbevételt tudna felmutatni a kormányzat.
A minimumadó bevezetését az indokolta, hogy tarthatatlan, mennyien nem járulnak hozzá a közös költségekhez azért, mert bevételeket tagadnak le, a valóságosnál nagyobb kiadást tüntetnek fel a bevallásban, adót kerülnek el. A minimumadó debütálása ilyen értelemben eredményt hozott, hiszen feltételezhetően a valóságban jövedelmező, de papíron veszteséges vállalkozók közül a korábbi esztendőkkel szemben nagyon sokan most már fizettek adót. Ennek nagysága becslések szerint milliárd forintokban mérhető.
Bevallásukban azonban továbbra is veszteségesnek állítják be magukat. A minimumadót ugyanakkor néhány éven belül nagy eséllyel el kell törölni, mivel korábbi tapasztalatok alapján egy idő után a kezdeti költségvetési többletbevételből bevételkiesésbe fordul át. Ha pedig az eltörléséig hátra levő pár esztendő alatt nem változik a bevallások összetétele, tehát érzékelhetően nem szorul vissza a papíron veszteséget kimutató - egyéni vagy társas - vállalkozások aránya, közelítve a valóságos helyzethez, akkor ugyanoda jutunk vissza, mint ahol a minimumadó bevezetés előtt voltunk.
A végeredmény tehát az lenne ebben az esetben, hogy pár éven át a költségvetés jól járt, az adót eltitkolók nagy része rá lett kényszerítve az adófizetésre, de a minimumadó eltörlése után a bevétel-eltitkolással, a túlzott költség-kimutatással trükköző vállalkozói magatartás nem szorul vissza. Mérleget vonni csak pár esztendő múlva érdemes, az első jelek alapján több kimenetelnek is van esélye.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
