Nem kapkodnak a cégek az ekhóval

A 790 millióból júniusban - tehát az utolsó hónapban - 220,1 milliót fizettek be az ekhósok - tudta meg a Napi Gazdaság. Az első félévben így összesen 2,25 milliárd forint volt az ekhoalap, ami után a foglalkoztató és a foglalkoztatott együttesen lerótta a 35 százalék közterhet. Vagyis amennyiben az átlagos havi bruttó ekhós jövedelem nem haladja meg a 225 ezer forintot (ami után a munkaadó és a munkavállaló együttesen 78 750 forintot fizet), akkor az ekhósok száma bizonyára elérte a "lélektani" 10 ezres határt - ez alatt ugyanis felül kellene vizsgálni az ekhót szocialista párti vélemények szerint.

A júliusi bevételi adatok már vélhetően arról tanúskodnak, hogy látványosan megugrott az ekhósok száma, erre ösztökéli az érintetteket az adóhatósági vizsgálatok felpörgése is. Egyelőre nehéz megmondani, hogy mennyivel nőtt az ekhót választók tábora - derült ki lapunk körkérdéséből. A színházak, a kiadók, a különböző művészeti szövetségek és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) birtokában nincsenek erre vonatkozó adatok, csak saját mindennapos tapasztalataikra támaszkodva tudnak saccolni: a július 1-jei moratórium lejártával biztosan nőtt az ekhósok száma. Elsősorban a sajtóban tértek át sokan a 25 millió forintos bevételig alkalmazható, a munkavállalónak 15 százalékos terhet jelentő ekhóra.

Átalakult foglalkoztatási rendszerek

A Napi Gazdaság szerint például a Sanoma, az Axel Springer vagy a dél-magyarországi Lapcom Kft. munkatársai szinte kivétel nélkül az ekhót választották. Több kulturális intézmény teljesen átalakította foglalkoztatási rendszerét; színházak, szimfonikus zenekarok, énekkarok tagjai tértek át az ekhóra. "A naponta hozzánk érkező telefonok sem hagynak kétséget afelől, hogy sok munkahelyen foglalkoznak az egyszerűsített járulékfizetési forma alkalmazásával" - mondta a Napi Gazdaságnak Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke. "Korai lenne azonban levonni a következtetéseket, vagy bármilyen konkrét tendenciáról, számról beszélni; legalább egy adóévre van szükség, hogy elemezni tudjuk a statisztikákat és a lezajlott, illetve még most is zajló folyamatokat" - véli Gyimesi.

Szeptemberben újabb jelentős mozgás várható az "ekhopiacon", hiszen a járulékfizetési változásoknak komoly hatásai lesznek: az őszi evaemelés miatt sok eddigi vállalkozó áttérhet. A biztosítási törvény (bit) 2004 májusában életbe lépő módosítása (a 2003. LX. törvény) alapján a hazai biztosítási piacon lényegesen megnőtt a vállalkozási szerződéssel foglalkoztathatók köre. Míg a korábbi bit csak a direkt értékesítők számára engedélyezte a vállalkozásban történő munkavégzést, addig a módosítás révén az értékesítés szervezésében, irányításában részt vevők számára is megnyitotta ezt az utat. Egész pontosan csak a lehetőségét teremtette meg, hogy ezeket a tevékenységeket mind munkaviszonyban, mind vállalkozói jogviszonyban el lehet végezni.

A biztosítóknál is

Piaci szakértők szerint ugyan az a tény, hogy törvényben engedélyezetté vált a biztosításközvetítői munka vállalkozási formában történő végzése, csak részben ad felmentést a szakmának - egy APEH- vagy munkaügyi vizsgálat ugyanúgy szankcionálhatja a biztosítókat is, ha színlelt szerződésnek minősíti az üzletkötők munkáját. Nem ritka az a gyakorlat, hogy a biztosításközvetítők a társaság eszközeit (például laptopját) használják munkájukhoz, illetve több társaságnál van arra is példa, hogy a cég által üzemeltetett iroda infrastruktúráját veszik igénybe munkájukhoz a vállalkozói partnerek - igaz, a legtöbb esetben ezt bérleti szerződés alapján tehetik meg.

A Napi Gazdaság információi szerint az elmúlt időszakban több biztosítónál is áttekintették a vállalkozói szerződéseket, és volt olyan hely, ahol úgy határoztak, hogy az egyéb értékesítésben részt vevő munkatársakat (szervezők, irányítók) a rendes alkalmazottak közé sorolják be. Az ő esetükben ugyanis sokkal több olyan feltétel fennállása lehet kérdéses (utasítási rend, szabadság), amelynek alapján vélelmezhető, hogy a vállalkozói szerződés tartalma kimeríti a tényleges munkaviszony fogalmát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!