Jobban élünk, mint tíz éve

Az elemzők szerint a tavaly óta tartó magyar depresszív fogyasztói hangulatot a jelenlegi politikai helyzet generálja, a mostani rendkívül rossz "közérzetet" ugyanis az adatok nem támasztják alá. A nettó átlagkeresetek 1997 és 2007 között 38 145 forintról 114 075-re nőttek - vagyis lényegében megháromszorozódtak -, míg a fogyasztói árindex ezalatt a 2,44-szeresével emelkedett.

A nettó átlagkeresetek nemcsak a teljes időszakban nőttek jelentősebben az áraknál, hanem éves szinten is felülmúlták a pénzromlást. Két kivétel ezalól 2004 és 2007. Az előbbi évben alig, tavaly viszont jelentős különbség mutatkozott az ár- és bérnövekedésben az árak javára. Tavaly a keresetek 3 százalékkal, az árak 8 százalékkal erősödtek 2006-hoz képest.

Indokolatlan gáz- és benzinfrász

A Napi által összesített adatok szerint a jövedelmek növekedéséhez képest a telefon- és internetszolgáltatás olcsóbb lett, de (bár furcsán hangzik) a benzin és a gáz árnövekedése sem rótt az inflációnál nagyobb terhet a fogyasztókra. A legrosszabbul a helyi önkormányzatok által szabályozott szemétszállítási és csatornadíjjal jártak a fogyasztók, ezen a területen az átlagkereset-javulásnál is magasabb volt a költségnövekedés.

A szemétszállítás 1997 és 2007 között közel négyszeresére emelkedett, a csatornadíj három és félszeresére nőtt. A kilencvenes évek végén Magyarország csatornázottsága nem haladta meg az 50 százalékot. A fejlesztési beruházások 2015-ig legalább 700 milliárd forintot igényelnek. Ezt 30 százalékban az önkormányzatoknak, saját forrásból kell fedezniük - tehát részben a fogyasztókra hárítják a költségeket.

A vízdíj drágulása is húzós volt a 10 év alatt, de a szolgáltatás árnövekedése, bár az inflációt meghaladta, alatta maradt a nettó átlagfizetések erősödésének. Hasonlóan mérsékelt, az infláció és bérnövekedés közötti értéket vett fel a villamos energia és a vezetékes gáz árnövekedése, hiszen ezek áráról a kormányzat döntött.

Nem olyan drága, mint gondoljuk

A hatósági ármegállapítás alá tartozó közüzemi szolgáltatások árának fékezésében természetesen érdekeltek a hatóságok, de ez gyakran csupán azt jelentette, hogy az áremelést a választások utánra halasztották. A gáz ára még a tavalyi 38 százalékos növekedéssel együtt is a bérnövekedés üteme alatt maradt tízéves távlatban szemlélve. A gázt használó háztartások 60 százaléka részesül támogatásban, így Észtország után (átlagosan) a magyar szolgáltatás a legolcsóbb az Európai Unióban.

Egyértelmű "nyereség" mutatkozott a benzinen. A 95-ös oktánszámú benzin és a gázolaj ára mindössze kétszeresére nőtt, úgy, hogy a jelenlegi árszintet 2006-ban egy rövid ideig már elérte e két termék, viszont az utóbbi másfél évben kezdett el erőteljesebben drágulni. A benzinár változása 2001-ben és 2002-ben a fogyasztói árak növekedési üteme alá fékeződött: e két évben mindkét termék ára nominálisan is csökkent - 9, illetve 5 százalékkal.

A nehezen mérhető és nemcsak a KSH-nak, hanem a fogyasztóknak is gyakran gondot okozó telekommunikációs tarifáknál is egyértelmű, hogy a 2000-es évek elején kezdődött mobil- és internetboom a szolgáltatások színvonalának javulása mellett jelentős árcsökkenést is hozott. A maroktelefonok 2000-ben váltak annyira elterjedtté, hogy a KSH beemelje a szolgáltatási tarifát a fogyasztói csomagba.

A vezetékes telefonoknál a hosszabb távú trendet mutatja az a 2002-es adat, mely szerint 1998-tól 2002-ig a nemzetközi hívások díja a felére csökkent, a belföldi távolsági beszélgetések 45 százalékkal lettek olcsóbbak, a helyi hívások ára pedig 40 százalékkal mérséklődött.

Az internetszolgáltatás is hasonló trendet követett, a felhasználók száma 2002-ben nem érte el a félmilliót, az idei első negyedévben pedig kétmillió fölött volt. Március végén 417 internetszolgáltató működött a piacon - szemben például a tavalyelőtti 231-gyel. Vagyis a kereslettel szemben a kínálati piac is erősödött, kordában tartva az árakat.