Ismét drágulnak az élelmiszerek

A jelek szerint a fogyasztókat mindenképpen elérte az élelmiszerekre vonatkozó 15 százalékos áfa 5 százalékpontos emelése, ezt ugyanis a kereskedők áthárították. Az előállítási költségek növekedésével indokolt áremelkedésekkel azonban nem minden ágazatban elégedettek maradéktalanul. A kereskedők tapasztalatai szerint is érvényesíteni tudták szándékaikat a termelők, igaz, ők inkább a húsipart tartják eredményesnek.

Pékek: egy emelés volt, egy lehet

A pékek végre tudták hajtani a tervezett áremelésük első hullámát, körülbelül 10-15 százalékkal növelték az áraikat – mondta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. A Jász-Sütőház Kft. vezetését is ellátó szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ez az áremelés csak a korábbi időszak alapanyag-, illetve költségdrágulása nyomán következett be.

A bejelentett kormányzati megszorító intézkedések kapcsán nem zárható ki még egy áremelés, de ennek a lehetőségei még nem láthatók tisztán. Az áfaemelés hatását nem a pékeknek kellett „lenyelniük”, azt a kereskedők szintén a fogyasztókra hárították.

A sütőiparban gazdálkodókat különben alapvetően az üzemanyag és a liszt ára befolyásolja. Két éve nem tudták jelentős mértékben érvényesíteni a többletköltségeket áraikban, sőt tavaly 5-6 százalékos árcsökkenés volt. A közelmúltban 15-20 százalékos áremelési szándékot jeleztek.

Maradt még tartalék a húsárakban

Az áfaemelést továbbhárították a fogyasztókra a nagy áruházláncok a húsipari termékek esetében is, azaz nem a húsipari cégekkel „fizettették meg” az áfatöbbletet – hívta fel a figyelmet Remény Ervin. Az energiaárak és a szolgáltatási költségek infláció feletti idei növekedése indokolta áremelést ugyanakkor – tette hozzá a főként belföldi piacra dolgozó húsipari vállalkozásokat tömörítő Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) ügyvezető alelnöke – a húsipari vállalkozások csak részben tudták megvalósítani.

Szakértők szerint a húsiparban meghatározó költség még az alapanyag, ebből pedig oly mértékű a hiány Magyarországon, hogy importálni is kell. Mivel az élősertés-árak az áfa növekedésével egyidejűleg több mint 20 százalékkal emelkedtek, a Húscéh a főként nagy exportáló cégeket tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetségével együtt (Hússzövetség) augusztus 30-án kiadott egy ajánlást a termelés folyamatosan emelkedő költségeinek és terheinek érvényesítéséről; ebben legalább 10, legfeljebb 25 százalékos áremelést tartottak szükségesnek.

A tejipar elérte célját

A tejiparban is sikerült végrehajtani a tervezett áremelést – erősítették meg az egyik nagy tejipari cég vezető tisztségviselőjének véleményét ágazati szakértők. A kereskedők ezt érvényesítik is áraikban, sőt az áfa emelkedéséből adódó többletterhet sem a tejfeldolgozókkal fizettetik meg, hanem áthárították a fogyasztókra.

A költségek a tejiparban is növekedtek, árat azonban korábban nem sikerült emelni az erős importnyomás miatt, pedig az üzemanyag drágulása nyomán az iparágban a logisztikai költség már az összes költség 10-15 százalékára rúg, míg korábban néhány százalékkal alacsonyabb volt. A forint árfolyamváltozása pedig egyéb költségekbe is begyűrűzött, például a csomagolóanyagok árába. A tejiparban a közelmúltban legalább 3-4 százalékos áremelést tartottak szükségesnek.

A versenytől függ, ki mikor tud emelni

Szeptember elsején az élelmiszerek áfakulcsa 15-ről 20 százalékra emelkedett, az árváltozás a legtöbb boltban maradéktalanul megjelent a fogyasztói árakban. Ráadásul erre az időszakra időzített több ágazat is áremelést, amelyek azonban csak részben voltak sikeresek – véli Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is.

Tapasztalatai szerint a beszállítók szándékai érvényesülnek például a húságazatban, mivel ott viszonylag kicsi az árualap, így a kereskedőknek nincs nagy mozgásterük. Ráadásul az utóbbi hónapok árfolyam-alakulása (tartósan gyenge a forint) szintén az import ellen szól. A tejiparban (ahol egyébként elégedettnek tűnnek az árváltozásokkal) és a pékeknél azonban viszonylag erős a beszállítók közti verseny, így ott nehezebb a magasabb szállítói árakat tartósan érvényesíteni.

Vámos szerint több helyütt is kiderült már, hogy a piac egyszerűen nem viseli el a magasabb árszintet, így a gyártó által tervezettnél kisebb lehet az áremelés. Ilyen esetben a termékeket gyakran „leakciózzák”, majd utána alakítják ki az új árakat.