További Magyar cikkek
Jövőre 6,8 százalék lesz a költségvetés GDP-hez mért hiánya, ami az idei 10,1 százalék után 3,3 százalékos lefaragást jelent. Ez jelentős előrelépés, ebben egyetértenek az Index által megkérdezett elemzõk. Ahogy abban is, hogy ezúttal – több éve először – nem kell amiatt aggódni, hogy a költségvetésben előrejelzett hiányszám felfelé módosulna. Sőt: Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője és Bartha Attila, a Kopint-Datorg főmunkatársa úgy számol: a költségvetés inkább felülteljesít a lefaragásban, azaz a vártnál kedvezőbb is lehet a hiány. Tóth Gyulával, az UniCredit MIB bécsi elemzõjével együtt azonban úgy látják: miközben a büdzsé jövőre, sőt akár 2008-ra megelőlegezhetõen is stabil lábakon áll, hosszabb távon sem a hiánycsökkentés, sem a stabilizáció nem lesz fenntartható átfogó strukturális reformok nélkül, amelyek közül – az egészségügy átalakításának kezdeti lépéseit leszámítva – még nem igazán látni semmit.
Csak a béreket
A kiadási oldalon egyelőre a legnagyobb tételt a bérek befagyasztása jelenti. Ezt meg lehet csinálni jövőre, meg talán utána is egy évig, de csak egyszeri segítség a költségvetésnek – hangsúlyozta Tóth Gyula. Vojnits és Bartha szerint az állami újraelosztás magas mértéke egyelőre nem látszik csökken, és az sem látszik, hogy egyes, az elmúlt években kiemelt területeken miképpen csökkenhetnének a kiadások. Ilyen terület a gyógyszer- vagy a nyugdíjkassza is.
A nyugdíjak esetében több szakértői anyag is kitért arra az utóbbi idõben, hogy a jelenlegi rendszer hosszútávon ugyan fenntarthatatlan, de rövid távon még nem fenyegeti összeomlás, azaz van néhány év a reformra. Ám Tóth Gyula szerint félő, hogyha most nem mer hozzányúlni a kormány a nyugdíjrendszerhez, akkor a ciklus második felében még kevesebb lesz a bátorság, az elszánás a nagyobb lépésekhez. Az elemzõ szükségesnek tartaná a 13. havi nyugdíj átgondolását is a rendszer átalakítása mellett. Az oktatásban és az egészségügyben elindultak kisebb változtatások, de az eredmények ebben ciklusban még szinte biztosan nem jelentkeznek, sem költségvetési szempontból, sem a szolgáltatás minõségi vonatkozásában.
Adóreform nélkül nem megy
Egy gazdasági program vizsgálatakor nagyon fontos kérdés, hogy mennyi dinamika van benne – mondta Vojnits Tamás. A mostani, megszorításokra épülő gazdasági programban szinte semmi. Egy nagyrészt adóbevételekre épülő stabilizációban nem sok mozgástér van. Számolni kell azzal, hogy a gazdasági növekedés nagyon lelassul, a termelésben kevés tartalék marad, csökken a foglalkoztatás. Az utóbbival kapcsolatos vitákról a szakértő megjegyezte: a kormány nem hiszi, hogy a tb-járulék csökkentése segíti a foglalkoztatást. A foglalkoztatás visszaesésének elkerülésére tett intézkedéseket Bartha Attila is hiányolja. Ugyanakkor megjegyzi: a bevételi oldalra koncentráló kiigazításnak rövid távon nincs alternatívája.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Középtávon is elkerülhetetlen egy éppen a foglalkoztatás növelését, a gazdaság élénkítését szolgáló adóreform – mondják egybehangzóan a szakértők. A koncepciónak már készen kéne állnia, de senki sem tud ilyesmiről. A kérdés megkerülhetetlen lesz a következő idõszakban: az adórendszer átalakítása volt a konvergenciatanács egyik legfontosabb ajánlása. A szakma, a gazdasági szereplők is folyamatosan napirenden tartják a kérdést.
Az infláció veszélyes lehet a reformra
A piac elvárja, hogy 2007 közepére már látsszon, milyen reformokra szánta el magát a kormány. A hangsúly egyre inkább arra tevődik át, hogy miután a jövő évi, illetve akár a 2008-as költségvetési hiányterv is reálisnak látszik, sikerül-e a további években a csökkentést jelentősebb gazdasági áldozatok nélkül végrehajtani, illetve a növekedési pályára úgy visszaállni, hogy ne veszélyeztesse a fiskális eredményeket. Vojnits Tamás szerint a kormány lehetőségeit az is meghatározza, hogy a ma legtöbbet emlegetett hiány mellett hogyan állnak az egyéb mutatók. Az elemző szerint ezek közül az infláció lehet a legkritikusabb, és pillanatnyilag ez kalkulálható a legkevésbé megbízhatóan. Márpedig egy vártnál nagyobb - esetleg öngerjesztõvé váló - infláció a bérkiáramlás felgyorsulásához vezethet, ami az egész csomagot veszélybe sodorhatja. Nem is beszélve a további reformokról.
Szerkezetváltás nélkül sem megy
Jelenlegi szerkezetével a költségvetés nem tudja elkerülni az újbóli hiányfelhalmozást – hangsúlyozta Bartha Attila. A bevételi oldalra koncentráló megszorítások már középtávon visszacsapnak, jól mutatja ezt a portugál gazdaság 2000 óta befutott pályája. Ott a hiány átmeneti leszorításának eredménye elúszott, miközben a gazdasági növekedés is elmaradt a lehetőségektől. A kutató követendõ nemzetközi példákat is hozott, utalva arra, hogy az intézményi szabályozásnak is nagy szerepe lehet. Lengyelországban a populista kormányok ellenére azért sikerülhet az államadósságot 50 százalék alatt tartani, mert a rögzített határ átlépésének komoly automatikus következményei vannak, egyebek között zárolások lépnek életbe. Ennél is szigorúbb a svéd és az észt szabályozás, ahol az alkotmányban rögzítik az egyensúlyi költségvetés elvét – a kormányok itt rendre szufficites költségvetéseket hajtanak végre. (Gyurcsány Ferenc pénteken jelentette be, hogy a költségvetési törvényben írnák elő, 2008-tól csak olyan büdzsét lehet készíteni, melynek elsődleges egyenlege pozítiv: Bartha Attila szerint ez egy lépés a jó irányba, de szigorúbb előírásokra van szükség.)
A reformokat övező homály ellenére a piacok mégis elégedettnek látszanak a magyar teljesítménnyel. Több nemzetközi elemzésben a kormányénál kedvezőbb pályát rajzolnak fel, és a forint erõsödik. A piac optimista, de nem előlegezi meg a bizalmat több évre – hívta fel a figyelmet Tóth Gyula. Ez azt jelenti, hogy a mostani megnyugvás a 2007-es költségvetés stabilitásának szól, ám egy év múlva, már a 2008-as büdzsé megítélésében is alapvető kérdés lehet, hogy a reformfolyamat, a hosszabb távú fenntarthatóság szempontja mennyiben érvényesül.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
