Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Még senki sem látja, milyen lesz az új Magyarország

2006.11.20. 01:31
A költségvetési kiigazítás elindult, az azonban nem látszik, milyen is lesz az az "Új Magyarország", amelynek érdekében ma jelentõs teher hárul a társadalomra. Reformokra szükség van, illetve szükség volna, mert az igazán nagy változásoknak még nyoma sincs. Pedig több éven keresztül sem társadalmi, sem gazdasági értelemben nem lehet fenntartani egy reálbércsökkenéssel vagy stagnálással, a kereslet visszaszorításával járó gazdaságpolitikát. A kormány jelenleg tankönyvszerû, biztonsági gazdaságpolitikát folytat, de az elõrelépéshez ennél többre lenne szükség.

Jövőre 6,8 százalék lesz a költségvetés GDP-hez mért hiánya, ami az idei 10,1 százalék után 3,3 százalékos lefaragást jelent. Ez jelentős előrelépés, ebben egyetértenek az Index által megkérdezett elemzõk. Ahogy abban is, hogy ezúttal – több éve először – nem kell amiatt aggódni, hogy a költségvetésben előrejelzett hiányszám felfelé módosulna. Sőt: Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője és Bartha Attila, a Kopint-Datorg főmunkatársa úgy számol: a költségvetés inkább felülteljesít a lefaragásban, azaz a vártnál kedvezőbb is lehet a hiány. Tóth Gyulával, az UniCredit MIB bécsi elemzõjével együtt azonban úgy látják: miközben a büdzsé jövőre, sőt akár 2008-ra megelőlegezhetõen is stabil lábakon áll, hosszabb távon sem a hiánycsökkentés, sem a stabilizáció nem lesz fenntartható átfogó strukturális reformok nélkül, amelyek közül – az egészségügy átalakításának kezdeti lépéseit leszámítva – még nem igazán látni semmit.

Csak a béreket

A kiadási oldalon egyelőre a legnagyobb tételt a bérek befagyasztása jelenti. Ezt meg lehet csinálni jövőre, meg talán utána is egy évig, de csak egyszeri segítség a költségvetésnek – hangsúlyozta Tóth Gyula. Vojnits és Bartha szerint az állami újraelosztás magas mértéke egyelőre nem látszik csökken, és az sem látszik, hogy egyes, az elmúlt években kiemelt területeken miképpen csökkenhetnének a kiadások. Ilyen terület a gyógyszer- vagy a nyugdíjkassza is.

A nyugdíjak esetében több szakértői anyag is kitért arra az utóbbi idõben, hogy a jelenlegi rendszer hosszútávon ugyan fenntarthatatlan, de rövid távon még nem fenyegeti összeomlás, azaz van néhány év a reformra. Ám Tóth Gyula szerint félő, hogyha most nem mer hozzányúlni a kormány a nyugdíjrendszerhez, akkor a ciklus második felében még kevesebb lesz a bátorság, az elszánás a nagyobb lépésekhez. Az elemzõ szükségesnek tartaná a 13. havi nyugdíj átgondolását is a rendszer átalakítása mellett. Az oktatásban és az egészségügyben elindultak kisebb változtatások, de az eredmények ebben ciklusban még szinte biztosan nem jelentkeznek, sem költségvetési szempontból, sem a szolgáltatás minõségi vonatkozásában.

Adóreform nélkül nem megy

Egy gazdasági program vizsgálatakor nagyon fontos kérdés, hogy mennyi dinamika van benne – mondta Vojnits Tamás. A mostani, megszorításokra épülő gazdasági programban szinte semmi. Egy nagyrészt adóbevételekre épülő stabilizációban nem sok mozgástér van. Számolni kell azzal, hogy a gazdasági növekedés nagyon lelassul, a termelésben kevés tartalék marad, csökken a foglalkoztatás. Az utóbbival kapcsolatos vitákról a szakértő megjegyezte: a kormány nem hiszi, hogy a tb-járulék csökkentése segíti a foglalkoztatást. A foglalkoztatás visszaesésének elkerülésére tett intézkedéseket Bartha Attila is hiányolja. Ugyanakkor megjegyzi: a bevételi oldalra koncentráló kiigazításnak rövid távon nincs alternatívája.

A makrogazdasági fejlődés fõbb elemei
2005
előzetes tény
2006
várható
2007
prognózis
2008
prognózis
2009
prognózis
változás az előző évhez képest, %
Bruttó hazai termék (GDP) 4,1 4,1 2,2 2,6 4,1
Egy főre jutó reáljövedelem 6,3 1,9 -1,7 0,1 2,5
Infláció 3,6 3,5 6,2 3,3 3,0
Államháztartás hiánya (ESA95)/GDP 7,5 10,1 6,8 4,3 3,2
Bruttó államadósság/GDP 62,2 67,9 71,5 72,7 70,8

Középtávon is elkerülhetetlen egy éppen a foglalkoztatás növelését, a gazdaság élénkítését szolgáló adóreform – mondják egybehangzóan a szakértők. A koncepciónak már készen kéne állnia, de senki sem tud ilyesmiről. A kérdés megkerülhetetlen lesz a következő idõszakban: az adórendszer átalakítása volt a konvergenciatanács egyik legfontosabb ajánlása. A szakma, a gazdasági szereplők is folyamatosan napirenden tartják a kérdést.

Az infláció veszélyes lehet a reformra

A piac elvárja, hogy 2007 közepére már látsszon, milyen reformokra szánta el magát a kormány. A hangsúly egyre inkább arra tevődik át, hogy miután a jövő évi, illetve akár a 2008-as költségvetési hiányterv is reálisnak látszik, sikerül-e a további években a csökkentést jelentősebb gazdasági áldozatok nélkül végrehajtani, illetve a növekedési pályára úgy visszaállni, hogy ne veszélyeztesse a fiskális eredményeket. Vojnits Tamás szerint a kormány lehetőségeit az is meghatározza, hogy a ma legtöbbet emlegetett hiány mellett hogyan állnak az egyéb mutatók. Az elemző szerint ezek közül az infláció lehet a legkritikusabb, és pillanatnyilag ez kalkulálható a legkevésbé megbízhatóan. Márpedig egy vártnál nagyobb - esetleg öngerjesztõvé váló - infláció a bérkiáramlás felgyorsulásához vezethet, ami az egész csomagot veszélybe sodorhatja. Nem is beszélve a további reformokról.

Szerkezetváltás nélkül sem megy

Jelenlegi szerkezetével a költségvetés nem tudja elkerülni az újbóli hiányfelhalmozást – hangsúlyozta Bartha Attila. A bevételi oldalra koncentráló megszorítások már középtávon visszacsapnak, jól mutatja ezt a portugál gazdaság 2000 óta befutott pályája. Ott a hiány átmeneti leszorításának eredménye elúszott, miközben a gazdasági növekedés is elmaradt a lehetőségektől. A kutató követendõ nemzetközi példákat is hozott, utalva arra, hogy az intézményi szabályozásnak is nagy szerepe lehet. Lengyelországban a populista kormányok ellenére azért sikerülhet az államadósságot 50 százalék alatt tartani, mert a rögzített határ átlépésének komoly automatikus következményei vannak, egyebek között zárolások lépnek életbe. Ennél is szigorúbb a svéd és az észt szabályozás, ahol az alkotmányban rögzítik az egyensúlyi költségvetés elvét – a kormányok itt rendre szufficites költségvetéseket hajtanak végre. (Gyurcsány Ferenc pénteken jelentette be, hogy a költségvetési törvényben írnák elő, 2008-tól csak olyan büdzsét lehet készíteni, melynek elsődleges egyenlege pozítiv: Bartha Attila szerint ez egy lépés a jó irányba, de szigorúbb előírásokra van szükség.)

A reformokat övező homály ellenére a piacok mégis elégedettnek látszanak a magyar teljesítménnyel. Több nemzetközi elemzésben a kormányénál kedvezőbb pályát rajzolnak fel, és a forint erõsödik. A piac optimista, de nem előlegezi meg a bizalmat több évre – hívta fel a figyelmet Tóth Gyula. Ez azt jelenti, hogy a mostani megnyugvás a 2007-es költségvetés stabilitásának szól, ám egy év múlva, már a 2008-as büdzsé megítélésében is alapvető kérdés lehet, hogy a reformfolyamat, a hosszabb távú fenntarthatóság szempontja mennyiben érvényesül.