Na de mekkora a jólét valójában?

Románia és Bulgária is előbb csatlakozhat az eurózónához, mint Magyarország - ez szerepelt az utóbbi időben egyre több külföldi elemzésben, és a magyar szakértők egy része is osztja a véleményt. Mások nem: a kérdés az, hogy miközben egy ország esetleg teljesíti az államháztartási adatokra vonatkozó előírásokat, de fejlettségben, életszínvonalban messze elmarad az eurózóna tagállamaitól, bevezetheti-e a közös valutát. Ha ebben van is vita, abban nincs, hogy utóbbi tekintetben óriási lemaradással küzd a két még nem is EU-tag ország. Magyarország viszont a konvergenciakritériumok teljesítésétől valóban minden pályázónál távolabbra került ugyan, ám az életszínvonalat nézve nem áll olyan rosszul. Jól sem: rögtön az elején érdemes leszögezni, az euróországokban az átlagbér közel négyszerese a hazainak.

Vértezze fel magát a GDP-PPS mutatóval!

A nemzetközi statisztikákban az országok fejlettségét jellemzően az egy főre jutó GDP összegével szokták összehasonlítani. Ennek továbbfejlesztett változata a vásárlóértéken számolt egy főre jutó GDP, amely közvetve alkalmas arra is, hogy az életszínvonalbeli különbségekre vonatkozóan vonjunk le következtetéseket.

Fejlettségi mutató, az uniós átlaghoz képest, százalékban (a 2005-ös eredmények szerinti sorrendben)
	2001	2002	2003	2004	2005
Szlovénia	73,9	74,5	75,9	78,9	79,8
Csehország	65,9	67,7	68,3	70,5	72,9
Magyarország	55,8	58,1	59,2	60,0	60,8
Észtország	42,2	45,1	48,2	51,1	57,3
Szlovákia	48,5	51,0	51,9	52,9	55,0
Litvánia	40,2	41,9	45,2	47,7	52,0
Lengyelország	46,1	46,3	46,9	48,7	49,8
Lettország	37,1	38,7	40,8	42,7	47,0
Románia	26,2	28,1	30,0	32,1	34,7
Bulgária	28,0	28,3	29,7	30,5	32,1

Az Eurostat az EU25-ök átlágát száz százaléknak véve adja meg az egyes országok "gazdasági fejlettségét". A különbségek a régi tagok között sem elhanyagolhatóak. Portugália a leggyengébb szereplőként 71 százalék körül teljesít, míg a listát toronymagasan, 247 százalékos értékkel Luxemburg vezeti. (Érdekességképpen: a miniállam pár éve még "csak" 220 százalék körüli mutatóval bírt, jövőre az előrejelzések szerint pedig már 255 százalékhoz ér. Az összehasonlíthatóság kedvéért: az USA mutatója az Eurostat szerint 148 százalékos, amivel a legtöbb uniós államot megelőzi.)

Harmadikok vagyunk

A volt szocialista országok közül kiemelkedik Szlovénia: a vásárlóértéken számolt egy főre jutó GDP az országban az uniós átlag nyolcvan százalékára rúg. A második Csehország, ahol ez az érték 72 százalék, és a csehektől jócskán lemaradva, 60,8 százalékkal érkezik a dobogóra Magyarország. Az adatsorból látszik: a különbség a legutolsó, 2005-ös adatoknál a legnagyobb. Kitűnik az is: az euróversenyben riválisként emlegetett Bulgária és Románia fényévekre van tőlünk, miközben bőven megelőzzük a balti államokat, Lengyelországot és Szlovákiát is. (Az eurózóna mutatója 108 százalék körül mozog évek óta.)

Felzárkózás

"A kormány célja, hogy az itt élő és dolgozó emberek életkörülményei tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek, zárkózzanak fel az Európai Unió legfejlettebb országaihoz" - mondta nemrég Gyurcsány Ferenc, szó szerint idézve a konvergenciaprogram általa bemutatott tervezetéből. A kormányfő külön kiemelte, nem a nominál-, hanem a reálkonvergencia a végső cél, a bérek és árak, az életkörülmények felzárkóztatása. Ennek csak eszköze a konvergenciaprogram.

Mielőtt olvasóink megbénítanák szerkesztőségünk mailszerverét, elismerjük: az árfelzárkóztatásban jól teljesített Magyarország eddig is, és a jelenlegi életszínvonal-különbség éppen arra vezethető vissza, hogy a "nyugati" bérektől vagyunk még messze. Nem vigasz, de tény: így van ez az összes átalakult országban. A kérdés csak az, hogy az árak előbb-utóbb elkerülhetetlen felzárkózása mennyire szakadt el a bérekétől.

Bérviták

Az Eurostat adataiból - amelyeket most 275-ös árfolyamon forintosítottunk - kiderül: Lengyelországban egy kicsivel, Csehországban valamivel, Szlovéniában egyértelműen magasabbak a bérek, mint nálunk. Az eurózónában pedig közel a magyar fizetés négyszeresét kapja egy iparban dolgozó átlagmunkás. A béreket hasonlítgatva meg kell jegyezni: az Eurostat oldalán nincsenek a nemzetgazdaságok egészének átlagbérére, azaz nem egy-egy szektorra vonatkozó adatok. Ezért az Index megkísérelte valamennyi országból a követségeken keresztül megtudni az éppen aktuális nettó béreket, mégpedig a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján (azaz a magyar KSH által közölt "nettó bérek a nemzetgazdaságban" adatok megfelelőjét kerestük).

Nettó átlagkeresetek az iparban, 2005-ben, forintban
eurózóna *	399 070
Szlovénia	183 539
Csehország	129 570
Lengyelország	116 164
Magyarország	110 252
Szlovákia	100 191
Észtország *	77 137
Litvánia	61 875
Lettország	53 421
Bulgária	32 564
Románia **	26 697
Forrás: Eurostat * Az Eurostatnál 2004-es a legfrissebb adat. ** 2004-es adat, feltehetőleg elírás miatt 116,5 eurónak szerepel az éves nettó átlagkereset, ezt 1165 eurónak számoltuk.

Próbálkozásunk csak részeredményeket hozott, több országban ugyanis nem tesznek közzé ilyen adatokat. De Lengyelországban, amely az Eurostat adatai alapján jobban áll ezen a téren, mint Magyarország, sikerrel jártunk: eszerint jelenleg a nettó átlagkereset 1531 zloty. Az elmúlt tíz hónapban a forint a zlotyval szemben is gyengült, de még ha a mostani árfolyamokon számolunk is, és 70-nel szorzunk, a nettó átlagbér Lengyelországban "csak" 107 170 forint.

Ez alacsonyabb, mint az Eurostat adataiban (még egyszer, az ipari dolgozókra vonatkozóan) szereplő nettó átlagkereset tavalyi értéke, és az ugyaninnen nyert magyar adatnál is kisebb. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon egyébiránt 108 879 forint a nettó átlagbér, azaz jelenleg is - a tíz hónap alatt a zlotyval szemben közel tíz százalékot gyengülő forint ellenére - magasabb, mint Lengyelországban. Más vonatkozásban az általunk begyűjtött adatok nem módosítottak az Eurostat adataiból nyerhető országsorrenden. A magyar bérek valamivel magasabbak, mint a szlovák fizetések, forintban több tízezres nagyságrendű a különbség a balti államokhoz képest, a bolgárok és a románok pedig a magyar bérek töredékért járnak dolgozni.

Nem hallgathatjuk el: a cseh statisztikai hivatal által közzétett tavalyi bruttó átlagbér (nettó bérekre vonatkozó számításokat nem tesznek közzé) 19 624 korona volt. A cseh személyijövedelemadó-tábla és az ottani munkavállalói járulék 12 százalékos kulcsának ismeretében egy gyors - és az esetleges egyéb terhekkel nem kalkuláló - számítást végezve az Index 142 ezer forintra hozta ki a cseh nettó átlagbér összegét (megint csak a tavaly óta tíz százalékkal gyengébb forinttal számolva).

Mire költhetünk?

A bérek önmagukban történő összevetése nem mutathatja pontosan, hogyan is élnek egy adott országban: az Index a magyar követségek és más kint élők segítségével áltudományos fogyasztói kosarat állított össze.

Átlagos árak, forintban
	Bg	Cz	Ee	Pl	Lt	Ro	Sk	Sl	Hu
Marlboro	300	588	474	493	n.a	353,52	441	696	560
Kenyér, kg	140	156	289	134	199	274	294	400	200
Coca-Cola, liter	190	196	212	190	195	196	184	232	210
Big Mac	430	607	518	486	519	549	507	812	580
Tej, liter	130	137	119	134	143	196	184	174	180
iPod, 2GB	62500	53900	57805	62092	n.a.	53420	52550	81200	62400
Buszjegy	50	147	175	175	87	86	88	220	185
Benzin	270	294	254	299	275	271	308	337	295
Levi's farmer	8582	22540	n.a.	19051	25580	15712	n.a.	11600	16990
Mozijegy	351	1470	1757	1058	1438	785	883	1160	1000
Hajvágás	721	2940	2284	3175	4796	785	1840	5220	3900
Taxi, km-díj	70	245	131	91	119	102	87	278	210
ADSL-csomag (512 kb/s)	na.	3812	4656	14112	3197	8200	12512	9280	5000

Az árakat úgy kell kezelni, mint egy adott országban élő, ott rendszeresen vásároló fogyasztó ismeretein alapuló, pillanatnyilag átlagosnak (egyes termékek, például a cigaretta esetében konkrétnak) tekinthető összegeket, azaz szó sincs a statisztikai hivatalok többszöri mintavételén, folyamatos megfigyelésen alapuló áradatokról. (A bolgár árakat a cikk megjelenése után, Bulgáriában élő olvasóink visszajelzése nyomán módosítottuk, azok ugyanis az eredeti táblázatban a valósnál lényegesen alacsonyabb szintet mutattak.)

Az mégis látszik: bár egyes termékeknél és egyes országoknál jelentősebbek a különbségek - Bulgáriában a hazai ár kevesebb mint feléért lehet cigarettát venni -, összességében az árak sokkal kiegyenlítettebbek, mint a keresetek. Azaz: a szlovének több pénze még több, a baltiak kevesebbje még kevesebb, mint a mienk. Aki pedig el akarja dönteni, jobban élünk-e, mint a lengyelek, és mennyivel rosszabbul, mint a csehek, annak segítségül ajánljuk a KSH, a lengyel és a cseh statisztikai hivatal adataiban történő mélyebb elmerülést.