188 igen szavazattal, 142 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a parlament az adótörvények módosítását. A módosítás az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy az eddiginél szélesebb körű ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelemminimum után megfizessék az adót. A törvény meghatározza, hogy az egyes adózói csoportoknál mennyi a nyereségminimum. Ha ezt a vállalkozás nem éri el, akkor a saját döntésétől függ, hogy kitölti-e a bevallás-kiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti az adót a minimum-nyereség után.
Előfordulhat, hogy valaki tényleg veszteségesen működik - leegyszerűsítve ennek figyelmenkívül hagyása miatt bukta el az alkotmányossági próbát az elvárt adóról a múlt év végén született törvényjavaslat, ám a kormány nem adta fel a célt: meg kell adóztatni azt a többszázezres vállalkozói kört, mely egyéni vállalkozóként vagy cégként, veszteséget kimutatva bújik ki a fizetés alól.
Az AB-nek két alapvető észrevétele volt a megsemmisített törvénnyel kapcsolatban: a már működő, jövedelmi típusú adójogi szabályozáson belüli új adóalap megállapítását ítélte alkotmányellenesnek összefüggésben azzal, hogy a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított vélelemmel szemben nem tette lehetővé az ellenbizonyítást. Azaz, az adózó nem bizonyíthatta, hogy ő nem csak számlák gyűjtésével mutatja ki veszteségét, hanem a piaci helyzetből fakadóan tényleg sikertelen.
Az új elvárt adó mindkét kifogást kiküszöböli: egyrészt nem új adónemként vezetik be, minden vállalkozónak-vállalkozásnak azt az adónemet (társasági adót vagy szja-t) kell fizetnie, amelynek hatálya alá amúgy is tartozik. Legalább a korrigált, meghatározott tételekkel csökkenetni engedett éves bevételének két százaléka után. Hacsak, nem tölt ki egy a igen részletes, költségelszámolásait mélyen feltáró nyilatkozatot, mely alapján az adóhatóság eldöntheti: érdemes-e az illető az ellenőrzésre. Amennyiben "az ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani", az APEH becslést alkalmazhat a tényleges bevételt illetően, ez alapján vethet ki adót.
A kormány eredetileg fél évre is 30 milliárd forintos bevételt várt az új adótól, az új javaslat elkészítésekor azonban már csak 10-15 milliárd forintról szóltak a jóslatok, aminek az eddig nem fizetőktől be kell folynia. A Pénzügyminisztérium adatai szerint a 315 ezer társas vállalkozásból 118 ezer veszteséges, 16 ezer pedig nullás, 321 ezer egyéni vállalkozóból pedig 210 ezer nem fizet adót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
