Hiába várja Veres a kéthavi elvárt adót

Sajátos helyzet keletkezett abból, hogy az Alkotmánybíróság (AB) nem az eredeti törvény hatályba lépésétől, hanem saját határozatának napjától semmisítette meg az elvárt adót, mondja László Csaba, volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere. A gondot az okozza, hogy az elvárt adó éves adónem lett volna, így hatályos volt – egy nap híján – az év első két hónapjára.

Az AB legtöbbször a határozat kihirdetésének napjától semmisíti meg az alaptörvénybe ütköző jogszabályokat, mondta Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője. A testület ezért csak akkor szokta megindokolni a megszüntetés időpontját, ha az visszamenő vagy későbbi hatályú.

Elvileg fizetni kell

A pénzügyminiszternek ezért – szigorúan jogi értelemben – megáll az az érvelése, hogy két hónapra meg kell fizetni ezt az adót. Nehéz azonban megállapítani, hogy egy éves típusú adónál mit jelent két hónap, mondja László Csaba. Veres János a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a pénzügyminisztérium álláspontja szerint az első két hónapra eső elvárt adót meg kell fizetni.

A Fidesz ugyanakkor – szintén szerdán – azt javasolta, hogy az adót az első két hónapra már ne kelljen befizetnie annak, aki eddig nem fizette be. A többieknek térítse vissza a kormány a befizetett adót, ismertette a párt álláspontját Varga Mihály alelnök, és azt is közölte, ha a kormány nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Fidesz fogja javasolni az adó kamatos visszatérítését.

Az elvárt adóról szóló vita az Index becslése szerint évi 50-55 milliárd forint költségvetési bevételről szól. Az első két hónapra így 8-9 milliárd forintot hozna az adóelőleg a költségvetésnek.

Három megoldás lehet

László Csaba szerint a kialakult helyzetnek három megoldása lehet. Az egyik, hogy a pénzügyminisztérium vagy maga a kormány "önként" lemond az első két hónapra járó adóról, persze végső soron ezt is a parlamentnek kellene törvényben szentesítenie. Ez azonban Veres János szerdai nyilatkozata alapján aligha várható.

A másik lehetőség, hogy a február 27-i alkotmánybírósági határozat nyomán újabb beadványokkal fordulnak az AB-hez, amelyek nyomán a testület korrigálhatja a döntését azzal, hogy január 1-jei hatállyal szünteti meg ezt az adónemet. A harmadik megoldás, hogy olyan jogszabályokat alkot a parlament, amely az első két havi elvártadó-részletet szabályozza.

Utóbbi azonban csak utólagos szabályozás lehet, amely ismét AB-beadványokhoz vezethet. Már csak azért is, mert életszerű, hogy egyes gazdasági ágazatokban – például a kereskedelemben vagy az idegenforgalomban – egy éves szinten nullszaldós cég az első két hónapban – szezonális hatások, extra költségek miatt – veszteséggel működik. Méltánytalan lenne, ha az első két hónap komoly veszteségei miatt elvárt adót kellene fizetniük, érvelt László Csaba, miközben amúgy nem terhelné őket társasági adó fizetési kötelezettség.

Az előlegfizetést is megsemmisítették

"Értelmezhető-e két hónapra az a törvény, amely az éves árbevétel alapján vetett ki adót?" – kérdezi Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere László Csabához hasonlóan úgy érzi, hogy újabb jogalkotói döntés nélkül a helyzetet nem rendezhető. Oszkó azt emeli ki, hogy az AB az elvárt adó előlegének fizetésére vonatkozó előírásokat is megsemmisítette, ami arra utal, hogy a teljes 2007-es évre megszűnik ez a kötelezettség.

A pénzügyminisztérium persze nem így értelmezte az alkotmánybírósági határozatot, ismeri el Oszkó, bár nem gondolja, hogy lenne olyan vállalkozás, amelyik február 27-ig fizetett volna ilyen adóelőleget. Nincs ugyanis az év elején az elvárt adóhoz kötődő bevallási vagy zárási határnap.

Ha a PM úgy értelmezi az AB határozatát, hogy január-februárra fizetni kell, akkor a parlamentnek jogszabályt kell alkotnia arról, hogy az adózónak az év első két hónapjára külön adóalapot kell létrehoznia, és ennek alapján kell bevallást benyújtani. Oszkó szerint azonban valószínűleg ez a törvény is az AB-n kötne ki. A másik lehetőségnek a Deloitte szakértője is azt tartja, hogy az elvárt adót január 1-jétől hatályon kívül helyező törvény születik.

Ez lenne az elegáns

"Szigorúan jogi értelemben az elvárt adó intézménye január 1-je és február 27-e között hatályban volt, így az viselkedik jogkövető módon, aki kiszámolja és befizeti az erre az időszakra vonatkozó előleget" – állítja Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adóigazgatója. Legfeljebb, teszi hozzá, ha mégis születik egy jogszabály, hogy azt az első két hónapra sem kell befizetni, akkor vissza fogja kapni a pénzt, aki már fizetett.

Vámosi Nagy Szabolcs egyébként azt tartaná az elegáns megoldásnak, és egyben az egyetlen járható útnak, ha a parlament egy olyan törvényt alkotna, amely visszamenőleges hatállyal megszünteti ezt az adót, hiszen "ha az formailag alkotmányellenes február 28-tól, tartalmilag alkotmányellenes volt január 1-jétől".

A másik lehetőség ugyanis szerinte is az, hogy visszamenőleges hatállyal alkotnak egy szabályt arról, hogyan kell megfizetni, ha azonban az csak egyetlen vállalkozónak is hátrányos – márpedig erre a szezonalitás miatt szerinte is van esély –, akkor az ismét az AB elé kerülhet.

Decemberig ráérünk

"Az Alkotmánybíróság intenciója egyértelmű: ne legyen ilyen adó. Ez alapján, bár most még nincs jogalap arra, hogy ne kelljen fizetni január-februárra, szerintem nem kell majd fizetni" – vélekedik Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers üzlettársa.

A szakértő kiemeli: a vállalkozásoknak december 20-ig kell azokat az adófeltöltési feladataikat megtenni, amelyek az elvárt adóval is kapcsolatban vannak. "Van tehát még időnk arra, hogy olyan jó megoldás szülessen, amely az alkotmánnyal és az AB-határozat szellemiségével is megegyezik" – mondta Erdős.

Rövid életű adó

A január elsején hatályba lépett törvényt az Alkotmánybíróság kedden semmisítette meg, ez volt a Gyurcsány-csomag harmadik, alkotmányellenesnek minősített jogszabálya. A testület szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, és nem felel meg az Alkotmánynak közteherviselésről szóló előírásából és az AB korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mércének.

A határozat azt is kiemeli, hogy az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő valójában meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget.