Az EU elmarasztalta Budapestet az államháztartási korrekciók elmaradásáért

Az Európai Bizottság október 20-án kelt ajánlása megállapította, hogy a magyar kormány nem fogja tudni tartani sem a 2005-re, sem a 2006-ra kitűzött deficitcélokat - 3,6 százalékot és 2,9 százalékot -, amelyeket az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is jóváhagyott márciusban. A Bizottság azért tett új ajánlásokat, mert októberben kiderült, hogy Budapest trükközött a statisztikákkal, és a központi költségvetésen kívül kalkulálta az autópálya-építés költségeit - ez a várt 3,6 százalék helyett 6,1 százalékra módosította az idei deficitcélt, felborítva az egész korrekciós programot.

Almunia szerint más országokat is érint a deficit hatása

A pénzügyminiszterek tanácsa ezt követően kedden délelőtt jóváhagyta az Európai Bizottság új ajánlásait, elmarasztalva Magyarországot az államháztartási konszolidációs program sikertelen végrehajtásáért és a tanács korábbi ajánlásainak figyelmen kívül hagyása miatt. Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos a tanács ülése után tovább emelte a téteket, mondván a hiány nem csak a magyar hatóságok dolga: a deficit hatása "az elmúlt idõkben a környezõ országok [valutáira] is átterjedt" - mondta.

Mivel hazánk nem tagja az eurózónának, pénzügyi szankcióktól nem kell tartani, bár Almunia utalt rá, hogy "valós lehetőség", hogy olyan eljárást indít, ami a felzárkóztatási támogatások kifizetésének felfüggesztéséhez vezethet, ha a magyarok nem tudják megoldani a problémát. Erre az uniós szerződések lehetőséget adnak, bár a gyakorlatban még soha nem próbálták ki.

Az Európai Unió stabilitási és növekedési paktumja szerint egy tagállamnak nem lehet 3 százaléknál magasabb az államháztartási hiánya. Ez a szabály elvileg egyformán érvényes az eurózónatagokra és a nem eurózónatagokra is. Azoknak, akik még nem vezették be a közös pénzt, úgynevezett konvergenciaprogramban kell törekedniük rá, hogy megfeleljenek ezeknek a követelményeknek, nem azonnal, de legalább egy néhány éves átmeneti időszak után. Az euró bevezetését ugyanis az összes új tagállam vállalta, bár a menetrend országról országra különbözik.

Almunia biztos éppen a napokban figyelmeztetett rá, hogy nagyon szigorúan fogja elbírálni az új tagállamok felkészültségét, mielőtt engedélyezné belépésüket az euróövezetbe. A biztos azt mondta, hogy a csatlakozást nem kell elsietni, inkább késsenek egy kicsit a jelöltek, mint hogy ne készüljenek fel rendesen. Már csak azért sem, mert ha csak félig-meddig kész államháztartással és gazdasággal veszik át a közös pénzt, akkor abból később nehézségeik származhatnak.

Veszélyben a 2008-2010-es cél

A fő probléma Magyarországgal most az, hogy Brüsszel október 20-i ajánlása, amelyet ma jóváhagytak az uniós pénzügyminiszterek, nem csak a borult korrekciós programot kérdőjelezi meg, de az azóta felújított célokat is. Brüsszel szerint a 2006-ra prognosztizált 5,2 százalékos - új - hiánycél nem biztos, hogy tartható, mert az adóreform és a családi pótlék emelése még tovább ronthatja az államháztartási helyzetet (noha legalább a Gripen vadászgépek költségét beleszámítják, korábban még ez sem sikerült).

A következő lépés az, hogy az új helyzetet értékelve az Európai Bizottság - várhatóan januárban - új ajánlásokat tesz arra nézvést, hogy Magyarországnak most mit kell tennie, hogy a deficit 2008-ig 3 százalék alá csökkenjen. A 2008-as dátum azért fontos, mert Budapest 2010-et tűzte ki, mint az euró bevezetésének dátumát, de ezt egy kétéves átmeneti időszaknak meg kell előznie, amikor a 3 százalékos követelménynek már meg tudunk felelni. Almunia az előbb említett interjúban azt mondta, hogy elvileg nem kizárt, hogy ez sikerülhet, bár privát beszélgetéseken bizottsági illetékesek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy nem lesz belőle semmi. A biztos mindenesetre "igen kemény" ajánlást ígért januárra.

Veres: Továbbra is 2008 a cél a korrekcióra

Veres János pénzügyminiszter a döntést értékelve úgy vélekedett, hogy a helyzet korántsem olyan rossz, mert a magyar költségvetési adatok éppenséggel javultak nyár óta. Azt mondta, hogy az új korrekciós program továbbra is 2008-ra akarja 3 százalék alá nyomni a deficitet, de konkrétumokat nem árult el. Az új programot a Pénzügyminisztérium december 1-jén küldi el Brüsszelbe. A miniszter tagadta, hogy a magyar deficit rossz hatással volna a többi visegrádi ország valutájára, szerinte a forint, a zlotyi és a cseh és a szlovák korona tagadhatatlan együtt mozgása általános kelet-európai piaci folyamatoknak tudható be.