Történelmi eljárás Magyarország ellen

Az Európai Bizottság, az Európai Unió legmagasabb végrehajtó szerve a napokban úgynevezett "hivatalos figyelmeztető levelet" postázott a kormányhoz, amelyben azt a határozatát tolmácsolta, amely szerint a magyarországi környezetvédelmi termékdíjtörvény ellentétes az EU alapvető szabályaival.

A legalapvetőbb szabályt sértjük

Ezzel a lépéssel a brüsszeli döntéshozók úgynevezett "kötelezettségszegési eljárást" indítottak annak alapján, hogy a termékdíjtörvény olyan diszkriminatív jellegű adót hozott létre, amely az Unióból Magyarországra importált italok kereskedelmét hátrányosan befolyásolja. Ennek folytán a szabályozás az EU egyik legalapvetőbb előírását, az áruknak a tagállamok közötti szabad mozgását és a szabad piac védelmét sérti, tehát a magyarországi szabályozás eltörlése vagy megváltoztatása elengedhetetlen.

A Bizottság mostani döntése következtében a magyar kormánynak újra kell gondolnia a hatályban lévő törvényt, és egy olyan új szabályozás létrehozását kell kezdeményeznie, amely már megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak. Az eljárás rendje legalább 2 hónapot biztosít a kormány számára, hogy eldöntse, hogyan reagál.

Módosítás vagy jogi hercehurca

Amennyiben nem módosítjuk megfelelően a meglévő szabályozást, és ennek következtében nem marad lehetőség az ügy "békés" rendezésére, az EU egy úgynevezett "indokolt véleményt" (reasoned opinion) bocsát ki. Az kötelező hatállyal utasítja hazánkat a törvény EU-előírásoknak megfelelő módosítására. Amennyiben a kormány ezt követően is ragaszkodik a jogszabály hatályban tartásához, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.

A magyar termékdíjtörvény szövegébe 2004 végén került több ellentmondásos elem. Az Italdoboz-gyártók Európai Szövetsége (Beverage Can Makers Europe - BCME) számos magyarországi és európai szakmai szövetség széles körű támogatása mellett ezek miatt panaszt emelt a termékdíj törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek ellen.

Már tavaly óta vizsgálódnak

Minden esetben a jogszabályok diszkrimanatív jellegét nehezményezték, ami szerintük hátrányos helyzetbe hozza a gazdaság bizonyos szereplőit, egyes csomagolástípusokat és csomagolóanyagokat. Az panaszok alapján az Európai Bizottság már 2005-ben vizsgálta a termékdíjtörvény bizonyos passzusait. Az a vizsgálat, valamint az időközben beérkezett részletes észrevételek és panaszok vezettek az Európai Bizottság mostani elmarasztaló lépéséhez.

A törvény diszkriminatív jellegének egyik leglátványosabb jele, hogy az egyes európai országokból importált dobozos sörök ára, amelyet egyoldalúan és súlyosabb mértékben terhel termékdíjfizetési kötelezettség, jelentős mértékben megemelkedett. Ez jogtalan piaci előnyökhöz juttatott más konkurens termékeket. Következésképpen a sör átlagos ára is emelkedett a piacon, és a korábban olcsón hozzáférhető importsörök közül jó néhány eltűnt a magyarországi fogyasztói választékból.

A 2004-ben elfogadott jogszabály a gazdaság szereplőire indokolatlanul jelentős adminisztratív és pénzügyi terheket is ró, az egymásnak ellentmondó szabályok még a jelentősebb vállalatok esetében is szinte lehetetlenné teszik a törvény pontos betartását - állítja a BCME. A szervezet szerint a törvény figyelmen kívül hagyja azokat az üzleti szereplők által is követett célokat, amelyek a feldolgozatlan csomagolási hulladék mennyiségének csökkentésére vonatkoznak.