További Magyar cikkek
Az európai államok elsősorban szakmával rendelkező fiatal pályakezdőket vagy egy-két éves tapasztalattal rendelkezőket várnak a vendéglátásban, a feldolgozó- és építőiparban, valamint a szállítmányozásban - mondta az Indexnek Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője. A diplomásokat elsősorban az egészségügy várja. Orvosokat, dietetikusokat, nővéreket Anglia és Írország már most is foglalkoztat - sok orvos vállal most is szép pénzekért egy-egy hétvégi ügyeletet.
Annak, aki külföldön akar dolgozni, legalább az adott ország nyelvét kell beszélnie, és megfelelő szakképzettséggel kell rendelkezie. Juhos szerint inkább férfiak mennek ki - főképp, mivel a keresett ágazatokban ők, közülük is az egyedülálló fiatalok tudnak elhelyezkedni.
Tömeges elvándorlásra nem lehet számítani, sőt. Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója szerint maximum egy-két ezer embert érinthet maximum a nyitás. Aki ki akart menni, az már kiment, és nem azért kezd külföldön munkát vállalni, mert most megjelent az újságokban, hogy még ide és ide is el lehet menni.
Diplomával a legnehezebb
Ami egyátalán nem működik, az a diplomás közép- és felsővezetők külföldi munkavállalása. A DBM Hungary készített egy felmérést a nyugat-európai irodák vezetői körében, hogy alkalmaznának-e fiatal magyar vezetőket. A válasz a legtöbb esetben negatív volt, ugyanis a legtöbb államban komoly indok kell ahhoz, hogy ne hazai embert vegyenek fel ilyen pozícióba. A nemzetközi internetes állásportálokon is hiába jelentkeznek széles körű tapasztalattal és a legjobb referenciákkal, még interjúra sem hívják be őket. A fiatal vezetőknek így egy lehetőségük marad külföldön dolgozni: ha a saját multinacionális vállalatukon belül helyezik át őket másik országba. Ha pedig már kint vannak, akkor váltani is könnyebb, ugyanis így már megtalálhatják őket az adott állam fejvadászai.
Ausztria és Németország kellene nekünk
Azok, akik nagy dolgot várnak az uniós piacnyitástól, az építő-, a húsfeldolgozó és a vendéglátóipari munkások, leginkább Németországba és Ausztriába mennének, vélik a karriertanácsadók. Ennek oka nyilván tradícionális, és földrajzi okokkal magyarázható. A két állam nincs messze, ráadásul már bevett terep. Jelenleg is itt dolgozik a legtöbb magyar: Németországban 17-18 ezer, Ausztriában 14 ezer. Az biztos, hogy erre a lehetőségre még jó darabig várni kell, Bécs és Berlin ugyanis közölte, hogy az átmeneti időszak végéig, 2011-ig fenntartják a korlátozásokat.
Hova mehetnénk?
Görögország, Spanyolország, Finnország és Portugália nyitotta meg teljesen május elsejével a munkaerőpiacát, Nagy-Britanniába, Írországba és Svédországba már eddig is mehettünk.
Franciaország arról tájékoztatta Brüsszelt, hogy fokozatosan, szektoronként kíván nyitni, a kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek megegyezése alpján, Dánia, Luxemburg és Belgium az alaján nyitna, hogy a piac milyen területein mutatkozik munkaerőhiány. Hollandia aparlamenti döntés után hoz végleges döntést, Olaszország pedig a 85 ezres kvótát emelte meg 170 ezerre - írta kedden az euobserver.com.
Nem nagy a mobilitás az EU-ban
A lap szerint jelenleg csak Írországban és Ausztriában haladja meg az egy százalékot a külföldi dolgozók aránya: Írországban ez 3,8, Ausztriában 1,4 százalék.
A 25 tagállamnak az év végéig kell állást foglalnia arról, mit kezd majd a tervek szerint 2007-ben csatlakozó Romániával és Bulgáriával. A két állam lakossága összesen 30 millió. Hivatalos állásfoglalás még nincs, de saját példánk alapján sejteni lehet, hogy nem várják majd tárt karokkal a románokat és a bolgárokat sem.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
