Kóka és Bajnai kinyitotta a pénzcsapot

Három éve még nem is volt EU-tag Magyarország, januárban már megjelentek az első fejlesztési terv első pályázatai. Ez évtől új fejlesztési terv van, és bár azt Brüsszel várhatóan csak júniusban véglegesíti, az első gazdaságfejlesztési pályázatokat már az év első hónapjában kiírják, bár azokra csak március 1-jétől lehet jelentkezni.

Technológia, munkahelyteremtés

A gazdaságfejlesztési operatív programból (gop) három, a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztését, valamint további két, a hátrányos helyzetű térségekben a foglalkoztatás bővítését segítő pályázat jelenik meg kedden – jelentette be Bajnai Gordon. Az uniós pénzekért felelős kormánybiztos elmondta: az öt pályázaton 29,5 milliárd forintot osztanak ki, amit kiegészít a közép-magyarországi operatív program keretében meghirdetett, szintén technológiai fejlesztést szolgáló 2,3 milliárd forint.

Az így összesen 31,8 milliárdnyi támogatásból Bajnai becslései szerint háromezer vállalkozás is kaphat, ami 10 millió forint körüli átlagos támogatást valószínűsít. Kóka János gazdasági miniszter arra számít, hogy a támogatás segítségével 100 milliárd forintnyi beruházás valósul meg.

Az akkor 25, ma 27 tagú Európai Unióból hazánk negyedikként nyújtotta be december 20-án a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési programot. Az Új Magyarország tervet várhatóan júniusban véglegesítik Brüsszelben, amivel szintén az elsők között lehet hazánk. Több ország terveit várhatóan csak októberben-novemberben zárják le – mondta a kormánybiztos.

Egyszerűbb, de szigorúbb

Az új fejlesztési terv több jelentős változást hoz az eddigi pályázatokhoz képest. Egyszerűbb lesz a pályázás. Például a mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztésére GOP-2007-2.1.1/A kódszámmal kiírandó pályázat normatív alapú támogatást kínál: a pályázónak csak egy kérdőívet kell kitölteni, és ha megfelel a feltételeknek, további elbírálások nélkül jogosult a pénzre. Kedvezőbbek lettek a biztosítéki feltételek, miután a biztosíték 120-ról 100 százalékra csökkent, míg 50 millió alatti támogatásnál teljesen megszűnt.

Komolyodtak a nyertesekkel szembeni elvárások. A pályázóknak 60-75 százalék közötti önrészt kell biztosítaniuk, valamint a támogatás elnyerésétől számított 3-5 évig átlagosan évi 8-15 százalékkal növelniük kell az árbevételt (a futamidő és az emelkedés a pályázó cég nagyságától függ). A feltételnek a ciklus végén kell megfelelni, akinek nem sikerült, annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt támogatási összeget kell visszafizetnie.

A legtöbb pénz

Az egyes pályázatokon belül a legtöbb pénzt a komplex vállalati technológiafejlesztésre szánják. Az erre fordítható 7,637 milliárdos keretből 50-500 millió forintos támogatásokat fizetnek ki. A kis- és középvállalkozások ugyanilyen célra 6,041 milliárdos keretből kaphatnak 5-50 millió forint közötti támogatást, míg a legkisebb cégek között szintén 6,041 milliárdból osztanak szét 1-5 milliót.

Azok a vállalkozások, amelyek hátrányos helyzetű térségekben – az ország 168 kistérségéből 95 számít ilyennek, köztük a teljes Nógrád megye, valamint szinte az összes Baranya, Borsod-Abaúj Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyei kistérség –, továbbá a 235 leghátrányosabb helyzetű településen végeznek munkahelyteremtő beruházást, összesen 9 milliárdot kaphatnak (akkor is, ha székhelyük nem ebben a térségben van). Ebből 3,9 milliárdot 5-50 milliós összeghatáron belül, a további 5,1 milliárdot 50-500 milliós keretben osztják szét. A támogatásra azok a vállalkozások is jogosultak, amelyeknek nem a hátrányos helyzetű térségben van a székhelyük.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!