Magyarország fekete bárány

A jövő májusában az Európai Unióhoz csatlakozó tíz ország közül Magyarország és Lengyelország az, ahol az euró bevezetését leginkább késleltetheti a külfölddel szembeni eladósodottság. Ezt a Bloomberg elemzői tanulmányára hivatkozva közölte a portfolio.hu pénteken.

A tervek 2007-2008-ról szólnak

A közös valuta bevezetésének tervezett időpontja - a legutóbbi politikusi közlések szerint - hazánkban 2008, a lengyeleknél 2009 lehet. Az euró magyarországi bevezetésének időpontjaként Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán nevezte meg a 2008-at.

Az MTI éppen pénteken közölte a lengyel pénzügyminiszter kijelentését, hogy országa gyors euróövezeti tagságban érdekelt, bár Andrzej Raczko azt is hozzátette: konkrét időpontról egyelőre nem beszélnek. Július elején viszont a lengyel jegybank pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, Grzegorz Wojtowicz úgy fogalmazott, hogy az ország euróövezeti csatlakozása akár 2011-12-ig is késhet. Korábban még 2007-es időpontról beszéltek a lengyel kormánytagok.

A hitelminősítők már figyelmeztettek

A Bloomberg honlapján olvasható elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a közelmúlt két nemzetközi hitelminősítő is "sárga lapot" adott a két országnak. A Standard&Poor's Lengyelország adósságbesorolását a múlt hónapban módosította negatívra, a közvéleményben kevésbé ismert Fitch pedig hazánk hosszú lejáratú deviza- és forintadósságának besorolását rontotta ezen a héten.

A hitelminősítő intézetek a kilátások romlását a gazdaságpolitika következetlenségeivel, valamint a hatóságok gazdasági egyensúlyzavarra adott, általuk elhibázottnak vélt válaszaival indokolták. A jelentős állami beruházások, sztráda- és hídépítések folytatása, továbbá a nagy elosztórendszerek állami kézben tartása aligha teszi lehetővé az államháztartási hiány és az államadósság kívánatos csökkentését - írja a portfolio.hu.

A ország kockázatos, ezért drága

A a GDP-arányos államadósság Lengyelországban jelenleg ötven százalék körüli, és gyorsan nő. Hazánkban még rosszabb a helyzet, hiszen idén várhatóan 57 százalékos lesz ez az adósságszint. Ez ugyan még alatta marad az euróhoz "szükséges" hatvan százaléknál, ám hazánk esetében is emelkedésre számítanak az elemzők. Csak összehasonlításképp: Szlovákiában ez az államadósság mindössze a GDP 44,3 százaléka.

Nagyon magas, több mint kilencmilliárd dollár a külföldiek kezében lévő magyar államkötvények összértéke. Hasonló nagyságrendű a külföldi kézen lévő államkötvény-állomány Lengyelországban is. Hogy ez milyen magas arány, jól jelzi, hogy Csehországban csak tizedennyi, kevesebb, mint egymilliárd dollár a külföldi tulajdonban lévő államkötvények értéke.

Ráadásul a forint iránti bizalmatlanság miatt hazánkban irreálisan magasak a kamatok a Bloomberg szerint. Amíg az ötéves lejáratú német államkötvény hozama 3,11 százalék, addig Magyarországon a legutóbbi aukción 2008 júniusában lejáró kötvények hozama 7,5 százalék. Hazánknak és Lengyelországnak magasabb hozamot kell fizetni a kötvények után, mint például Németországban vagy Franciaországban, mert a befektetők megfontolják, hogy pénzüket elhelyezzék-e egy országban, amelyet magas kockázatúnak tartana.

Nagyon magas a költségvetési deficit

Még rosszabb a helyzet, ha a GDP-arányos költségvetési deficitet vizsgáljuk. A Fitch előrejelzésére hivatkozva a Bloomberg azt írja, hogy Magyarországon a tavalyi 9,4 százalék után idén ez várhatóan öt és fél százalék lesz. Ez jóval magasabb, mint amennyiről a kormány hivatalos álláspontja szól.

A kabinet ugyanis azt tervezi - ezt László Csaba pénzügyminiszter a napokban jelentette be -, hogy a hiányt 4,8 százalékra mérsékelik ebben az évben, 3,8-ra 2004-ben. Az euróövezetben a hiány nem lehet magasabb három százaléknál.

Ebben az összevetésben hazánknál még rosszabb helyzetben vannak a lengyelek. A Standard&Poor's ugyanis a 2002-es 5,1 százalékos GDP-arányos költségvetési deficit után idén hat, jövőre pedig már hét százalékos adatot prognosztizál, olvasható a Bloomber honlapján.