További Magyar cikkek
2006 és 2010 között már minden év volt az éppen aktuális magyar kormány által az eurócsatlakozás reálisnak tartott időpontja -ám sorra irreálisnak bizonyultak. A következő évtized egyelőre megmenekül a hasonló sorstól: úgy tűnik, a kormány nem akarja elkoptatni a céldátumokat, és az eurózónához csatlakozás "kiérdemlésére" kitalált konvergenciaprogramba sem tett ilyet.
Közvetett célok
Legalábbis nevesítetten nem: mert miközben a konvergenciakritériumokkal leírt - egyensúly közeli - államháztartási helyzet akár az eurótól független célja is lehetne egy országnak, jelen esetben - legalábbis a Brüsszeli elvárások szerint - a teljesítésre határidőt kell vállalni. Ha pedig teljesítünk, az unióhoz csatlakozásunkról szóló alapszerződések értelmében kötelező belépni az eurózónába. A teljesítés és a csatlakozás között - ha nem lépünk be korábban az ERM-II-es, az eurózóna előszobájaként emlegetett árfolyamrendszerbe - két év telik el. Azaz ha a kormány megmondja, mikorra teljesíti az ország a kritériumokat, lényegében a csatlakozás céldátumát is közli.
Persze van kivétel, és a magyar eset a várakozásokkal ellentétben az. A konvergenciaprogram kötelező elemeit tanácsi rendelet írja elő. Ebben szerepel az is, hogy a programnak - amelyet évente kell benyújtani, illetve aktualizálni - az előírt gazdasági kritériumok alakulása vonatkozásában le kell fednie "a folyó és az előző, valamint legalább a következő három évet". Azaz ha a beadástól számított következő három évre egy ország nem ígéri a feltételek teljesítését, akkor közvetve sem lehet biztos következtetést levonni a csatlakozás időpontjára.
2. A konvergenciaprogram a következő információkat mutatja be, különös tekintettel a konvergenciával összefüggő változókra:
a) az egyensúlyközeli vagy többletet tartalmazó költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú célkitűzést, és az államháztartási többletre/hiányra vonatkozó célkitűzéshez vezető korrekciós pályát; az államadósság arányának várható változását; a középtávú monetáris politika célkitűzéseit; e célkitűzések összefüggését az ár- és árfolyam stabilitással;
b) a várt gazdasági fejlődésre és a lényeges közgazdasági változókra vonatkozó főbb feltételezéseket, amelyek a konvergenciaprogram megvalósítása szempontjából lényegesek, úgymint a kormányzati beruházási kiadások, a reál GDP növekedése, a foglalkoztatás és az infláció;
c) a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett és/vagy javasolt költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések ismertetését, valamint a főbb költségvetési intézkedések esetében azok költségvetésre gyakorolt mennyiségi hatásainak értékelését;
d) egy elemzést arról, hogy a főbb közgazdasági feltételezések változásai hogyan befolyásolják a költségvetési egyenleget és az adósságot.
3. Az államháztartási többlet/hiány arányára és az adósság arányának változására vonatkozó, valamint a 2. bekezdés a) és b) pontjában említett főbb gazdasági feltételezésekre vonatkozó információk összeállítása évente történik, és lefedi a folyó és az előző évet, valamint legalább a következő három évet.
A magyar euró bevezetése a konvergenciaprogramban foglaltak alapján most beláthatatlan, legalább hat-hét éves távlatba került. A folyamaton egy dolog gyorsíthat, az ERM-II: az árfolyamrendszerhez ugyanis a konvergenciakritériumok teljesítése nélkül is csatlakozhatunk, és ha így teszünk, a kötelező két évből előre is letudhatunk valamennyit. Az ERM-II-ben egyébként ugyanúgy 15 százalékkal mozdulhat el a megkötött sávközéptől az árfolyam, mint a jelenlegi magyar rendszerben. (A forint jelenlegi középárfolyama 282,36 forint/euró, amelytől a piaci árfolyam mindkét irányban 15 százalékkal térhet el, vagyis az árfolyamsáv szélei a 324,71 forint/eurós és a 240,01 forint/eurós árfolyamszinteknél vannak.) Jelentős különbség azonban, hogy míg most az MNB-nek kell biztosítani a sávon belül tartást, az ERM-II-ben az Európai Központi Bank is beavatkozhat az árfolyam alakításába.
Elbukott célok
"Magyarország arra készül, hogy 2006-ban tagja lesz az Európai Monetáris és Gazdasági Uniónak, és a magyar nemzeti valutát felváltja az euró" - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy 2001 szeptemberében rendezett konferencián. A céldátumot ugyanő még az év végén 2006-2007-re módosította, de akkor még ez - pontosabban az, hogy pillanatok alatt kiderült, a dátum tarthatatlan - nem jelentett presztízsveszteséget, az egész régióban túlzottnak bizonyult hurráoptimizmus uralkodott.
2003 elején, februárban a jegybank elnöke a költségvetés hibái miatt már csak 2008-as csatlakozást tartott reálisnak. Erről a dátumról született végül megállapodás is: a 2003. július 16-i kormányülésen a kabinet a jegybankkal együtt fogadta el az euró bevezetését 2008-ra célul tűző gazdasági programot. Ezt a dátumot - részben a jegybank és a kormány közötti egyre szaporodó összetűzések közepette született látványos kézfogás miatt is - az elemzők is komolyan vették. Csakhogy: az év végére, egész pontosan 2004 elejére elbukott László Csaba pénzügyminiszter, akinek azért kellett mennie, mert az utolsó (a korábbi terveknél régen magasabb) prognózisnál is magasabb lett a költségvetési hiány. Az új miniszter, Draskovics Tibor 2004 márciusában túl ambiciózus célnak minősítette a 2008-as bevezetést. Az új felállásban a kormány 2004. május 13-án döntött: az új céldátum 2010, de Draskovics ekkor még fontosnak tartotta jelezni: ha gazdaság a vártnál gyorsabban fejlődik, akár 2009-es csatlakozásra is lát lehetőséget.
Gyurcsány és az euró
Ezt a céldátumot örökölte tehát a 2004. augusztusi miniszterelnök-váltást követően Gyurcsány Ferenc. A kormányfő többször is hitet tett a 2010-es időpont mellett, és bár a külföldi és belföldi elemzésekben egyre szaporodtak a kételyek, az igazi pofon 2005 őszén jött: az EU jelezte, elfogadhatatlan az autópálya-építés költségeinek elszámolására alkalmazott, a büdzsét látszólag nem terhelő magyar gyakorlat, így a költségvetési hiány jelentősen a várakozások felett alakul. Lényegében ekkor vált elemzői körökben általánossá az álláspont: bár elvileg rendbe lehetne hozni a magyar államháztartást, gyakorlati és politikai szempontokat is figyelembe véve kizárt a 2010-es euró.
Egy pillanatra maga a kormányfő is megingott: "Nincs oka az országnak bármi áron menekülni nemzeti valutájától, ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitűzött társadalompolitikai célok" - jelentette ki 2005. október 1-jén, az MSZP választmányi ülésén. Két héttel később azonban Gyurcsány már ismét a korábbi, 2010-es céldátum mellett foglalt állást, igaz, csak azt mondta, "mindent el kell követni az euró 2010-es bevezetésért". Akkor még nem tudtuk: a 2005 decemberében ennek szellemében benyújtott kovergenciaprogramot annyira nevetségesnek tartja majd az EU, hogy Brüsszel nem csak újat kér, de a választások utánig, szeptember 1-jéig haladékot ad.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
