További Magyar cikkek
A gazdasági helyzetet mindig csak több mutató együttes elemzésével lehet korrektül megítélni. Ezek közül az egyik legfontosabb szám az államadósság: alakulása jól jelzi a költségvetési folyamatok fenntarthatóságát, míg mértéke – mint az egyik kitüntetett fontosságú maastrichti kritérium – kulcsfontosságú az euró bevezetése szempontjából, mondja Kármán András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese.
Ha az államadósságnak a gazdaság teljesítményéhez (a GDP-hez) viszonyított aránya egyre emelkedik, ez az esetek többségében azt jelzi, a folyamatok nem fenntarthatók, eladósodási pályán halad a gazdaság, és a gazdaság bővülését részben a túlzott mértékű hitelfelvétel finanszírozza. A pénzügyi elemzések vezetője arra is figyelmeztet: jelenleg a növekvő államadósság nem biztosítja az euró bevezetéséhez szükséges adósságkritérium teljesülését, ám előrejelzésük szerint a következő években az adósság dinamikája megfordulhat.
A bűvös határ és a tendencia
Kattintson a nagyításhoz!
Ahhoz, hogy egy ország bevezethesse az unió közös pénzét, a bruttó államadósság nem haladhatja meg az éves gazdasági teljesítmény, a GDP 60 százalékát. Ha erre ésszerű időn belül nincs lehetőség, az eurokraták elfogadják azt is, hogy az adósságráta folyamatosan csökken a küszöbérték felé. Voltak évek a rendszerváltás óta, amelyekben Magyarország meg tudott felelni ennek a kritériumnak: az 1991 és 1993 közötti több mint tízszázalékos növekedés után 1993 és 2001 között csökkenő volt a tendencia – ezen belül 1995 és 1997 között a Bokros-csomag hatására kifejezetten radikális volt a csökkenés –, míg 2000 és 2004 között a 60 százalék alatti szintet sikerült teljesíteni. 1993-ban még 90 százalék fölött volt a GDP-arányos eladósodottság, 2001-re ez 52,1 százalékra csökkent, és onnan nőtt vissza a múlt év végére 66 százalékra.
A növekedés hátterében egyrészt az állt, hogy 2002-től a központi költségvetés elsődleges egyenlege folyamatosan deficitet mutatott: vagyis az állam (még az adósság után fizetett kamatok nélkül is) többet költött, mint amennyi bevétele volt. Ez 2002 és 2005 között 9,5 százalékponttal emelte a maastrichti adósságrátát. Ennek növekedését „segítette” továbbá az is, hogy az állam átvállalta néhány vállalat (például a MÁV és a BKV) óriásira duzzadt adósságát.
A kilencvenes évek közepén az adósságspirál megállításában a megszorítások mellett fontos szerepük volt a privatizációs pénzeknek és az infláció elszaladásából fakadó állami pluszbevételeknek. Az utóbbi két lehetőség most már csak korlátozottan, illetve egyáltalán nem áll rendelkezésre – mondja Hoffmann Mihály, a jegybank közgazdasági elemzője, aki tavaly készített tanulmányt a magyar államadósság dinamikájáról.
Budapest is ront a helyzeten
Ha már az adósságról beszélünk, érdemes még néhány fogalmat tisztázni. Maga az államadósság nemcsak a központi költségvetés adósságával egyenlő. Részét képezi a helyi önkormányzatok adóssága is, bár ez utóbbiak elenyésző tételnek számítanak. A tavalyi 66 százalékos GDP-arányos államadósságból több mint 62 százalék volt a központi költségvetésé – ezt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kezeli –, nagyjából 2,2 százalék pedig az önkormányzatok, túlnyomórészt Budapest adóssága.
Az államadósság nem egyenlő Magyarország külső adósságával sem: vannak tételek, amelyek mindkét adósságba beszámítanak, és olyanok is, amelyeket csak egyik vagy másik eladósodottságmutatónál vesznek figyelembe. Az államadósság az, amikor az állam adósodik el akár egy belföldi, akár egy külföldi személynek. Az összes külső adósságba pedig nemcsak az állam külföldi eladósodása számít bele, hanem a vállalatok, a lakosság külföldi kölcsöne is – ennél a mutatónál csak egy a lényeg, hogy külföldről vegyük fel a pénzt. Így például ha egy belföldi befektetési alap vesz az ÁKK-tól állampapírt, az az államadósságnak része lesz, de az ország külföldi adósságának nem. Ha viszont mi átmegyünk Bécsbe, és ott veszünk fel euróhitelt, azzal növeljük Magyarország külső eladósodottságát, de nem rontunk az államadósság mutatóján.
Adunk a büdzsének havi 660 milliárdot
Rontunk viszont azzal, hogy mi, lakosok is hitelezünk a költségvetésnek: 2005 augusztusa óta minden hónapban 660 milliárd forint fölött van a lakossági állampapírok értéke, ehhez jön a diszkont kincstárjegyeknek és az államkötvényeknek az a szelete, amelyet lakossági ügyfelek vesznek meg az államkincstári pénztárakban. De a kötelező és az önkéntes nyugdíjpénztárak is szívesen vásárolják ezeket az értékpapírokat.
Az államadósság az elmúlt években gyorsuló mértékben nő. Míg 2000-ben csak alig több mint 200 milliárd forint volt az állam nettó finanszírozási igénye, addig tavaly nettó 1000 milliárd forint és 600 milliárd forintnak megfelelő deviza volt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kibocsátott állampapírok értéke. Az adósságkezelő 2003-ig lényegében csak forintban adósodott el, akkortól jelentek meg a devizában – jellemzően euróban, néha fontban, jenben vagy dollárban – kibocsátott állampapírok, amelyek ideális mértékét 25-32 százalékos szinten határozta meg, és azt lényegében el is érte ez ÁKK.
Noha a devizakibocsátásnak általában kisebb az adósságterhe, kockázatot is hordoz magában. Hiszen például ha a forint 10 százalékkal leértékelődik az euróhoz képest, az a GDP 2 százalékával növeli az államadósságot (ezért veszélyes a lakossági devizahitel is, hiszen ilyenkor nekünk szintén megnőnek az adósságterheink).
Az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint az adósságot 2026-ig biztosan törleszteni fogjuk. A központi költségvetés adósságelemeinek úgynevezett lejárati szerkezetét bemutató táblázat szerint a legfrisebb, első negyedév végi állapotok szerint jövőre 1845,4 milliárd, egy évvel később több mint 2000 milliárd, míg 2010-ben, a választások évében csak 960,8 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak. Az ÁKK előrejelzésében 2026-ra 135,1 milliárd forint (vagyis akkor remélhetőleg már annyinak megfelelő euró) visszafizetése szerepel.
Ebből a képletből kiszámítható: az államadósságnak a maastrichti kritériumban meghatározott maximális 60 százalékos szintje – a 3 százalékos inflációs cél elérésével és a magyar gazdaság évi 3,6 százalékos potenciális növekedési ütemével számolva – közel 4 százalékos GDP-arányos deficit esetén tartható fenn. Ha sikerül az euró bevezetéséhez előírt 3 százalékos szintre csökkenteni a deficitet, az államadósság mintegy 20 év alatt 50 százalék közelébe csökkenhet az előírt 60 százalékról, de azt követően jelentősen lelassul a csökkenés üteme, és azt már csak az éves deficit további lefaragásával lehetne tovább csökkenteni.
A forintban jegyzett államadósság után fizetett kamat nem egyenlő a nemzeti bank által megállapított alapkamattal – jegyzik meg az MNB szakértői. Már csak azért sem, mert annak a kamatszintnek, amit az MNB megállapít, kéthetes a futamideje, az ÁKK az államadósságot pedig többéves lejáratú állampapírokkal finanszírozza. Ezek tipikus futamideje 5-10 év. A jegybanki alapkamat és az állampapírok kamata gyakran tendenciáját tekintve is eltér: ha az MNB az árstabilitás érdekében emel az alapkamaton, akkor bár az éven belüli állampapírok (a kincstárjegyek) hozama hasonló mértékben nő, ezzel szemben a hosszabb futamidejű államkötvények kamata – az inflációs várakozások mérséklődése miatt – gyakran csökkenni kezd.
Idén kevesebb, mint 1400 milliárddal adósodunk el
Az állam eladósodásának idei mértékére az Államadósság Kezelő Központ tavaly év végén készített tervet. Eszerint idén adósság- és hitelátvállalások nélkül 1523 milliárd forint, azokkal együtt 1669 milliárd forint lenne az állam finanszírozási igénye. Ez 10,3-11,3 százalékos adósságnövekedést jelentene a múlt évi 14 705 milliárdhoz képest.
A javuló államháztartási helyzet miatt viszont a szakértők ma már „csak” maximum 9 százalékos adósságnövekedéssel számolnak, ami időarányosan nagyjából stimmel is. Május végén 15 353,7 milliárd forint volt az adósságállomány, ami 648 milliárd forinttal, 4,4 százalékkal több a múlt év véginél (a mutatót javítja az, hogy most erős a forint, így a devizaadósság-állomány 39,9 milliárddal kevesebb, mint az év végi árfolyamon lett volna).
Jobb lesz, mint várták
Mivel a legoptimistább, 9 százalékos becslés is durván meghaladja a GDP-növekedés 2,5 százalék körüli mértékét, első látásra azt hihetnénk, a GDP-arányos államadósság tovább emelkedik, még inkább távolodva a maastrichti kritériumban szereplő 60 százaléktól. Csakhogy az adósságrátánál nem a reál-, hanem a nominális GDP-növekedés számít: a 2,5 százalékos reálnövekedéshez hozzá kell csapni 7 százalék körülire tervezett inflációt, ami 9,5 százalékot jelent. A 9 és 9,5 százalék eredőjeként a maastrichti államadósság nagyjából szinten marad, sőt egy kicsit még csökkenhet is.
Nem meglepő, hogy a jegybank szakértői szerint jobban is állunk annál, mint amire a pénzügyi kormányzat a konvergenciaprogram tavalyi készítésekor számított. A Brüsszelnek elküldött dokumentumban az szerepel, hogy idén a GDP 70,1 százaléka, míg jövőre már 71,3 százaléka lesz az eladósodottság. Ezzel szemben – részben a konvergenciaprogramban feltételezettől eltérő makrogazdasági pálya (erősebb árfolyam, magasabb infláció és GDP reálnövekedési üteme), részben az alacsonyabb deficitek miatt – az MNB szakértői azzal számolnak, hogy 2010-ig lassú, stagnáló csökkenés jellemzi az eladósodottságot, de az még egy jó ideig 60 százalék fölött lesz.
Szigetországi példák
Kármán András szerint amikor az euróbevezetés feltételeit kezdjük vizsgálni, az lesz a kérdés, hogy a brüsszeli bizottság hogyan értékeli az adósságcsökkenés tendenciáját. Uniós elvárás az egyértelműen csökkenő tendencia, de azt nem tudni, hogy hány éven keresztül kell lefelé tartania, és azt sem, hogyan értékelnek egy csak néhány éve tartó, lassú csökkenést.
Mindenesetre az EU idén májusban zöld utat adott Ciprusnak és Máltának, mondván: igaz ugyan, hogy mindkét szigetországban 60 százalék fölött van az államadósság, de a trend itt is, ott is csökkenő. Cipruson 2005-ben 69,2 százalék, 2006-ban 65,3 százalék, Máltán pedig 2005-ban 72,4 százalék volt ez a mutató, tavaly viszont csak 66,5 százalék. Vagyis jövőre két olyan ország vezeti be az eurót, ahol korábban magas államadóssággal küszködtek, de a kedvező tendencia miatt Brüsszel a 60 százalékos limithez nem kötötte magát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
