Egy személy akárhány cége evázhat?

Az Országgyűléshez benyújtott és a Pénzügyminisztérium (PM) internetes oldalán is olvasható törvénytervezet értelmében egy magánszemély érdekeltségi körébe tartozó akárhány cég alkalmazhatja a jövő évtől az evát, természetesen az egyéb feltételek teljesülése esetén.

A PM-ben az elmúlt hónapokban kialakult koncepció legutolsó változata is még azt tartalmazta, hogy az egy magánszemély érdekeltségi körébe tartozó cégek közül csak egy evázhat, s a többitől származó bevétele is kétszeresen számított volna az evás cég adóalapjába. A változásról nem tett említést vasárnapi sajtótájékoztatóján László Csaba pénzügyminiszter sem.

A benyújtott törvénytervezet szövege szerint abban az esetben lehet az eva alanya a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot is), és más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír).

A tagoknak lehet érdekeltségük más társaságokban

Mindez azt jelenti, hogy az evázó cégnek nem lehet érdekeltsége más társaságban, de a tagoknak igen. Arra vonatkozóan nem tartalmaz előírást a tervezet, hogy a kapcsolt vállalkozások nem evázhatnak. Ez lényeges módosítást jelent a korábbiakhoz képest, s jócskán megnövelheti az evát választó cégek számát. Nem szerepel a tervezetben kikötés a közeli hozzátartozókra vonatkozóan sem.

Az indítvány alapján az egyéni vállalkozó akkor lehet eva-alany, ha az adóévben olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az e törvény szerinti adóalanyiságot.

100-200 ezer evázó cégre számítanak

Egyes számítások szerint a megváltozott feltételek mellett akár 100-200 ezer társaság is kérheti felvételét a jövő évtől az eva-körbe. Ugyanezen számítások a korábbi, szigorúbb verziók kapcsán néhány tízezres jogosultsági kört feltételeztek. (Igaz, akkor még nem 10, hanem 15 millió forintos árbevételi határt szabott meg a pénzügyi tárca.)

A PM szerint 650-700 ezer vállalkozás, vagyis a hivatalos statisztikában figyelembe vett működő cégek több mint 80 százaléka felel meg az eva felvételéhez szükséges feltételeknek. A 10 milliós árbevételi korlát a tárca szerint mintegy 550 ezer vállalkozás számára hagyta nyitva az utat az új adónem alkalmazására, az új limit jelentősen kibővítheti ezt a tábort.

Az egy millió vállalkozás országa

A statisztikák 800-900 ezer működő vállalkozást tartanak nyilván, amelyek meghatározó része evára esélyes kis- és közepes vállalkozás. Ebből arra lehet következtetni, hogy a PM szerint az új értékhatár alatti éves árbevétellel rendelkezik a magyarországi kkv-k 80 százaléka.

Az evát választók száma valójában ennél jóval kisebb lesz. Feltétel ugyanis, hogy csak legalább két éve, azaz 2001-ben már működő cég választhatja ezt az adót. Tovább rostálja a mezőnyt, hogy az eva bevezetését megelőző két adóévben, vagyis 2001-ben és 2002-ben sem haladhatta meg az árbevétel a 15 milliót. A kiadásigényes tevékenységet végző társaságoknak sem éri meg 56 százalék feletti költséghányad esetén evázniuk.

A javaslat alapján az adó mértéke 15 százalék, ami magában foglalja az áfát, a társasági adót, a cégautóadót és az osztalékadót. Eva-alany lehet egyéni vállalkozó, közkereseti társaság, betéti társaság, szövetkezet, ügyvédi iroda, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, de korlátolt felelősségű társaság is.