További Magyar cikkek
Február 1-jétől az evásoknak - rajtuk kívül még a bevételi átalány szerint adózó egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek is - öt évig meg kell őrizniük a beszerzéseikről szóló számlákat, erről rendelkezik a késő ősszel elfogadott adócsomag. (Az előírás összességében körülbelül félmillió adózót érint, ennyien alkothatják az említett három adózói csoportot.) Ha az evás nem tud számlát felmutatni ellenőrzéskor, akkor mulasztási bírsággal, akár 500 ezer forintos büntetéssel is számolnia kell.
A törvényalkotó célja az lehetett, hogy valahogyan számla kérésére bírja rá az evázókat, és így küzdjön a becslések szerint a GDP 20 százalékára tehető, nyugat-európai országokhoz képest jóval rosszabb adómorált tükröző feketegazdaság ellen. Azzal, hogy előírták a beszerzésekhez kapcsolódó számlatartási kötelezettséget, talán sokan késztetést éreznek majd a számlakérésre - véli Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője hozzáfűzi: elsősorban "nevelő" célzata miatt üdvözlendő a szigorítás, az abba az irányba visz, hogy adómorál tekintetében a jelenleginél civilizáltabb ország legyünk.
Ki tudja, mennyit kellett költenie?
Azt Vámosi-Nagy is elismeri ugyanakkor, hogy legalábbis kérdéses, a hatóság mennyire tudja majd betartatni a szabályt. A törvény ugyanis nem rendelkezik arról, hogy az adóellenőr megítélheti-e, hogy adott evás tevékenységéhez mennyi és mekkora értékű beszerzésre volt szükség, mennyi beszerzéshez kötődő számlát kell produkálnia. Emiatt gondolja azt Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke is, hogy üres a szabály, többen ki is fogják játszani. Az APEH csak akkor büntet majd az adókamara elnökének véleménye szerint, ha az evázó nem tud felmutatni egyetlen egy számlát sem, de akár csupán néhány számla prezentálásával is elkerülhető a büntetés. Magától értetődő, hogy az evás könyvelőjétől a könyvelői szolgáltatásról számlát kér, és ezzel akár meg is úszhatja, hogy az adóhatóság belékössön - persze sok függ az evás tevékenyégétől is, hiszen egy szellemi tevékenyéget végző evázónak vélhetően kevesebb árura, szolgáltatásra van szüksége.
Kirívó esetekben lebukhat az ügyeskedő evás, figyelmeztet Vámosi-Nagy. Például árukereskedelemmel, fuvarozással foglalkozó evásnál szemet szúr, ha évente csak pár tízezer forintos beszerzésről tud felmutatni számlát.
Nem ritka, hogy az evázó eddig úgy használta ki a kiskapukat, hogy evázó cége mellett egy másik, nem az eva alapján adózót is működtet, és a nagyobb költségű beszerzéseit utóbbi könyvelésében tünteti fel. A februártól életbe lépő rendelkezés az adószakértők szerint azt is kiválthatja, hogy az eddig a másik cégében kimutatott beszerzéseinek egy részét az evás cégébe "csoportosítja át" a tulajdonos. Ennek hatására a másik cégében korábban kimutatott, adót csökkentő költségek átkerülnek az evás céghez, ott nem tudja mérsékelni az evát a szóban forgó költségekkel, összességében pedig valamivel nagyobb terhet fizet a két cége után. Ennek bevételgyarapító hatása a költségvetés szempontjából marginális lehet, feltételezi Vámosi-Nagy.