További Magyar cikkek
Mindössze 61 magyar cég – igaz, ezek 82 százaléka milliárdos árbevétel bír – válaszai alapján készült az ennek köszönhetően elismerten nem reprezentatív felmérés, melyben az Ernst & Young először vállalkozott arra, hogy a visegrádi országok vállalkozásainak hangulatindexét megmérje és összehasonlítsa. Mint a cég bemutatóján kiderült, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban sem voltak sokkal aktívabbak a válaszadók, egyedül Lengyelországban érkezett be száznál valamivel több kitöltött, egyébként az E&Y honlapjáról is elérhető kérdőív. Mindenesetre ezek értékelése és összevetése alapján Magyarországon a legrosszabb hangulatúak a vállalkozók. Vagy legalábbis voltak novemberben, a felmérés idején.
Most jó lenni szlováknak
A különbségek azonban egyedül Szlovákia esetében szembeötlőek: a különböző részmutatók alapján összeállított százas skálán mért hangulatindexen csaknem átlépnek a pozítiv tartományként értékelhető 50 pont feletti részbe (49,5 pont), míg a három lemaradó, sorrendben Csehország, Lengyelország és Magyarország között a különbség már a "statisztikai hibahatáron belül van" - 43,2, 41,6 illetve 41,4 pont.
A régiós vállalkozók a legtöbb tekintetben hasonlóan látják saját helyzetüket, jelentősebb eltérés az adórendszer illetve az emberi erőforrásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek értékelésében van: mindkét esetben Szlovákia húz el a többiektől.
A magyar adórendszert a hazai válaszadók 95 százaléka átláthatatlannak tartja, ugyanakkor 84 százalékuk a rendszer gyakori változását, a szabályok értelmezésének bizonytalanságát is hibaként rója fel. Összehasonlításképpen: teljesen átláthatatlannak a magyar vállalkozók 63 százaléka gondolja saját adórendszerét, míg a szlovákoknál ugyanez az arány csak 11 százalékos. Mégis, mindezzel együtt összességében a magyar vállalkozók még kedvezőbben osztályozták egy hét fokú skálán az adórendszert (2,62), mint lengyel társaik (1,97), a legjobb osztályzatot persze a szlovákok osztották ki (3,98), a csehek 2,78-ra értékeltek.
Még több államot?
A hazai vállalkozások több mint ötven százaléka vett igénybe állami támogatást, ami rekord a régióban. Bár a hazai vállakozók döntő része, 70,5 százaléka úgy véli, túl sok, túl erős az állami bevatkozás a gazdaságba, 16 százalékuk még kifejezetten kevesli az állami beavatkozás mértékét. Az előbbi szám ugyan nagyságrendileg egybecseng a többi országéval, a több állami sürgetők aránya Magyarországon mégis magas, jellemző, hogy Csehországban csak a válaszadók két százaléka keveselte az állami jelenlétet.
Ugyanakkor a felmérés szerint egyértelműen a magyar gazdaság egyik gyengeségének tekinthető, hogy a közigazgatási környezet, az intézményrendszer nem kedvez a vállalkozásfejlesztésnek. A vállalkozók elégedetlensége abból is fakad, hogy úgy érzik, nem vonják be őket a gazdaságpolitikai döntéseket megelőző egyeztetésekbe. Részben ezzel függ össze, hogy amellett, hogy az élőmunkaterheket magasnak tartják, problémát okoz a megfelelő munkaerő megtalálása, miután a képzési rendszer nem alkalmazkodik a munkaerőpiaci folyamatokhoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
