További Magyar cikkek
Tavaly világszerte rekordot döntött a külföldi tõkebefektetések (FDI) nagysága, melynek negyvenkét százaléka Európába irányult. A kontinens országaiban összesen öt százalékkal nõtt az új projektek száma – derül ki az Ernst & Young befektetõi vonzerõt vizsgáló felmérésébõl. A rangsort az Egyesült Királyság (713 projekt), Franciaország (541 projekt) és Németország (305 projekt) vezeti. Magyarországon 135 új projekt indult, ami 25 százalékos növekedést jelent az azt megelõzõ évhez képest.
Az FDI adatokból és közvélemény-kutatásból összeálló elemzés szerint jelentõs átalakulás várható Európa befektetõi piacán. Nyugat-Európa már most az alacsonyabb munkaerõ igényû szolgáltatási szektor felé nyitottabb, míg az ipari projektek nagy része Kelet-Európába koncentrálódott. Az utóbbi térségben 2007-ben a teljes FDI 87 százaléka a gyártói szektorban összpontosult, ebbõl az autóipar 30, az elektronika 15, a számítástechnika 6, a villamosipar 5, míg az élelmiszeripar 4 százalékot hasított ki.
Közép-Kelet-Európának azonban hamarosan Nyugat-Európáéhoz hasonló váltásra kell felkészülnie - mondta el Havas István az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója a felmérést bemutató sajtótájékoztatón. A világ kinyílt a vállalatok határon túli befektetési lehetõségei szempontjából, és a befektetõk a növekedést egyre inkább az ázsiai fogyasztók vásárlóerejében látják. Kína az elõrejelzések szerint pár éven belül a legkedveltebb ipari befektetési célpont lesz annak ellenére, hogy egyelõre az összes külföldi tõkeinvesztíció kevesebb, mint 4,4 százalékát birtokolja az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatai alapján. Oroszország vonzereje is növekszik, míg az Európa felé irányuló befektetési hajlandóság elsõsorban Nyugat-Európa vonzerejének visszaesése miatt csökkenni látszik: a megkérdezettek 47 százaléka tervez beruházni az európai térségben, viszont ugyancsak 47 százalékuk elzárkózott ettõl. A nyugat-európai befektetések határozott elmozdulást mutatnak a szolgáltató szektor felé.
Az elemzés szerint a nyugat-európai vállalatok kelet-európai befektetései 21 százalékkal nõttek tavaly. Ráadásul a multinacionális vállalatok igyekeznek kihasználni, hogy a közép- és kelet-európai országok elérhetõ földrajzi közelségben vannak számukra, és olyan fejlett infrastruktúrával rendelkezõ, versenyképes és modern városok találhatók a térségben, mint Budapest, Prága vagy Varsó.
Havas István szerint a munkaerõ alacsonyabb költségébõl származó jelenleg még meglévõ elõnyünk kihasználásán túl fontos, hogy Magyarország idõben felismerje ezeket a folyamatokat és lépéseket tegyen annak érdekében, hogy fogadni tudja majd a szolgáltatói szektorból érkezõ befektetéseket. A vezérigazgató úgy látja, az ország jövõbeni lehetõségei a külföldi befektetések fogadására leginkább az európai multinacionális cégek szolgáltatási funkcióinak kiszolgálásában és a K+F szektor erõsítésében vannak. Ehhez azonban elengedhetetlenek az infrastrukturális és technológiai fejlesztések, a K+F és az innováció támogatása, a szabályozások rugalmassá tétele, valamint az adminisztrációs terhek- és adók csökkentése is. Az oktatási rendszernek ugyancsak alkalmazkodnia kell a változó munkaerõpiaci igényekhez.
"Bár az utóbbi években, elsõsorban politikai és makrogazdasági tényezõk következtében, összességében romlott a magyar gazdaság versenyképessége, ugyanakkor a széles értelemben vett infrastruktúra (közlekedés, telekommunikáció, oktatás, tudományos és kutatási kapacitások) területén megtartottuk a viszonylag kedvezõ pozícióinkat. Ez utóbbi kedvezõ feltételt biztosít számunkra, hogy a jövõben is vonzóak maradjunk a szolgáltatások irányába eltolódó európai tõkebefektetési piacon" - tette hozzá a sajtótájékoztatón a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részérõl Egyed Géza szakállamtitkár.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
