További Magyar cikkek
A legnagyobb ellenzéki párt agrárpolitikusa, Font Sándor tegnap jelentette be egy sajtótájékoztatón, hogy a Fidesz megfelezné az élelmiszerek áfakulcsát és így a mostani 20 százalékos normál kulcs helyett 10 százalékos kedvezményes adómérték vonatkozna az élelmiszerekre, erről pedig hétfőn törvényjavaslatot is benyújt az Országgyűléshez. (Több EU-országban a kedvezményes körbe tartoznak az alapvető élelmiszerek, több helyen 3-10 százalék közötti áfát rónak ki rájuk.) Ma az ellenzéki párt két képviselője délelőtt valóban benyújtott egy törvényjavaslatot, ám az az 5 százalékos áfakörbe vinné le az alapélelmiszerek egy részét, a húsokat, halakat, nyers tejet és a friss tojást.
Jé, nincs hatálybalépési idő
A beadott indítvány azonban nem tartalmazott hatályba lépési időt, azaz nem lehetett tudni, hogy az érintett alapvető élelmiszerek áfakulcsa mikortól csökkenne 20-ról 5 százalékra. Ezt a bakit kijavítandó kora délután átdolgozták a törvényjavaslatot (az elsőt visszavonták) és másik két fideszes honatya is ellátta kézjegyével az így kibővített indítványt. Ez a legfrissebb javaslat a törvény kihirdetése utáni 45. napon léptetné hatályba a módosítást.
Adótörvényeknél valóban van egy 45 napos szabály, ám azt csak akkor kell betartani, ha a módosítás az adóalanyokra nézve hátrányos. Amennyiben az adóalanyokat kedvezőbb helyzetbe hozza az adójogszabály-módosítás - és ebben a konkrét ügyben ez a helyzet -, akkor nem kell megvárni a másfél hónapot az életbe léptetéshez, az új szabályt akár már a törvény elfogadásának másnapján be lehet vezetni. A Fidesz az áfacsökkentéssel a lakosság mihamarabbi segítségére kíván sietni, ezért aztán nehezen érhető, hogy miért emelték be tévesen a 45 napos átfutási időt indítványukba.
Kiesik egy csomó pénz a büdzséből, na és?
A törvényjavaslat meg sem próbál ellentételezésről rendelkezni. Lapunk számításai szerint az említett élelmiszereknél az áfakulcs nem megfelezése, hanem negyedelése a költségvetés számára éves szinten 130-150 milliárd forint bevételkiesést jelentene statikus szemléletben, vagyis akkor ha ennek hatására a lakosság nem változtatja magatartását, nem vásárol például több sertéshúst a megtakarításai rovására.
Persze feltételezhető, hogy valamennyivel nőhet az alapvető élelmiszerek vásárlása az áfamérséklés nyomán bekövetkező - de az áfacsökkentés mértékénél kisebb - árcsökkenés hatására. De ez csak enyhíti a bevételkiesést, ráadásul néhány milliárd, jó esetben egy-két tízmilliárd forinttal enyhíti lapunk becslése szerint a bevételelmaradást. Így még bőven 100 milliárd forintnál több pénzt vesz ki a költségvetésből az ellenzéki indítvány. A sajtótájékoztatón Font Sándor nem tudta megmondani, hogy a javaslat hogyan érintené a büdzsét, mivel szavai szerint arra nincs adat, hogy az élelmiszerforgalmazásban mekkora a szürkegazdaság aránya, és ez mennyivel csökkenne az áfa mérséklésével. Ám szinte bizonyos, hogy az áfa csökkenésével a szürkegazdaság visszaszorítását is el lehetne érni - tette hozzá.
Az ellenzéki párt az élelmiszerek árának csökkenését, legalábbis az árnyomás enyhítését reméli az áfacsökkentéstől. Az áfakulcs 15 százalékpontos lefaragása 12,5 százalékos árcsökkenést indokolna akkor, ha a kereskedők egy az egyben érvényesítik az árakban az adómérték leszállítását. Ám nem szorul különösebb indoklásra az, hogy nem lenne ekkora egyszeri áresés, az adócsökkentés egy részét "lenyelik" a kereskedők. Így volt ez 2006 elején is, amikor 25-ről 20 százalékra csökkent a normál áfakulcs, az árak pedig lényegében szinten maradtak.
Az állam segít neked
Azt sem szabad feledni, hogy az alapvető élelmiszerek egy részének kedvezményes áfakulcsba sorolása csak egyszeri árcsökkentő hatású, de nem oldja meg az élelmiszerpiacon az általános árnyomást. Ezért a javaslat 100 milliárd forintnál is több pénzt venne ki a még mindig túlköltekező költségvetésből. Ez lenne az ára annak, hogy egyszeri árcsökkenés következzen be az alapvető élelmiszerek egy részénél, ám a drágulás mögött meghúzódó - egyébként világgazdasági - folyamatokra egyáltalán nem reagál, azt nem befolyásolja, így a drágulást a rá következő évben nem képes kivédeni. Továbbá megint azt az üzenetet közvetíti, hogy csak akarni kell, az állam bármit képes megoldani, nincs ára az intézkedéseknek.