Lehetne még 1000 milliárd forintunk

Az Eurostat számításai szerint 2000-ben Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 12 százaléka volt az úgynevezett meg nem figyelt gazdasági tevékenységek mértéke. Magyar kutatók úgy számoltak, hogy tavaly a rejtett gazdaság értéke a GDP 17-18 százaléka volt (a csúcsot az 1993-as 33 százalék jelentette). Mindez az Index birtokába került, a kormány számára készített, a gazdasági kabinet által a héten tárgyalt pénzügyminisztériumi tájékoztatóban olvasható.

Mire lenne elég az ezermilliárd?

Miután a GDP nagysága tavaly 23 561 milliárd forint volt, a 17-18 százalékos becslés azt jelenti, hogy a feketegazdaság nagyjából 4000 milliárd forintot termelt. Ez alapján a pénzügyminisztérium szerint feltételezhető, hogy évente több mint 1000 milliárd forintnyi adó- és járulékfizetés marad el.

Ha ez a pénz minden évben megjelenne a költségvetésben, az lényegében elég lenne az állami adóssággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. Erre a célra az idei büdzsében 1112,66 milliárd forintot szántak, míg a 2006-os, eredeti költségvetésben 835,26 milliárd forint szerepelt erre a célra. A költségvetési törvényben 1656,49 milliárd forintos deficitcél szerepel erre az évre, amit a harmadára – vagyis az uniós által elvárt 3 százalékos szint alá – csökkentene, ha Szikora Jánosnak hirtelen sikerülne elővarázsolnia ezt a pénzt.

Szigorítás, keménykedés

Hogy sikerüljön, annak érdekében a pénzügyminisztérium újabb jogszabály-módosításokat és intézményi átszervezéseket javasol a kabinetnek (ezek egy részét a koalíciós szerződés hétvégén aláírt melléklete is tartalmazza). Emellett informatikai változtatásokat is szeretne a PM, bővítené az ellenőrzési adatbázisokat, továbbá fejlesztené a kockázatelemzési módszereket.

A minisztérium tovább bővítené az APEH ellenőrzési kapacitásait a revizori létszám további növelésével. Ugyancsak erősítené a VPOP nyomozati és ellenőrzési kapacitásait, továbbá a dokumentum szerint a vámhatóság átveszi az APEH-től a környezetvédelmi termékdíj beszedését és ellenőrzését.

Az új áfatörvény a minisztérium szerint „számos olyan új megoldást irányoz elő, amely az adóelkerülés elleni fellépést szolgálja, s ezáltal többletforrást is teremthet. A fontosabb intézkedések között említik a fordított adózás bevezetését a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló vállalkozások esetében, az építési szolgáltatások körében – nemcsak az építőkre, hanem a javítási, karbantartási, átalakítási munkákat végzőkre is kiterjesztve –, valamint a számítástechnikai eszközökkel kereskedők közül azokra, akik uniós engedéllyel rendelkeznek.

Fontosnak tartja a szaktárca emellett az úgynevezett láncügyletekben közreműködő, jogilag független, de gazdaságilag összefonódott kapcsolt vállalkozások egyetemleges helytállási kötelezettségének előírását az adó megfizetésére. Ez akkor lép életbe, ha bármely csoporttagnál megállapítható, hogy ezt a kötelezettségét nem teljesítette.

Majd az APEH megmondja, vállalkozz-e

Az előterjesztés – konkrétumok említése nélkül – kitér a mulasztási bírságok emelésére, eszerint „a jelenlegi értékviszonyokhoz igazodva” fogják megemelni a maximálisan kiszabható bírság mértéket. A jelenlegi szankciók 2003 óta vannak hatályban, és a minisztérium úgy érzi, már a maximális bírságok sem jelentenek „különösebb visszatartó erőt az adózók számára”.

A PM szerint az induló vállalkozások esetén szigorítani kell az adóigazgatási regisztrációt, hogy már azzal kiszűrjék a feketén működő vállalkozásokat. Egy, az adózó bejelentkezését követő kockázatelemzés bevezetését fontolgatják. Ennek során a bejelentett adatok valódiságát vizsgálnák, és kedvezőtlen eredmény esetén az adóhatóság visszavonhatná a vállalkozás adószámát, de akár az adózó adószámának és nyilvántartásának a törlését is kezdeményezhetnék.

250 milliárdnyi fiktív pénzforgalom

Noha ez utóbbi elképzelés első látásra durvának tűnik, alapvetően nem teljesen újszerű. Az adózás rendjéről szóló törvény tavaly szeptember óta már lehetővé teszi, hogy az APEH felfüggessze, majd akár töröltesse is a törvényben előírtak alapján fiktívnek minősülő cégek adószámát.

Május végéig az adóhivatal már 3615 cég esetében élt a felfüggesztés lehetőségével, míg 267 fiktív cég adószámát már törölték is. További több mint négyszáz adószám törlésének eljárása most is folyik. Az előterjesztés szerint a törölt adózók elévülési időn belül mintegy 250 milliárd forintnyi fiktív forgalmat szerepeltettek a bevallásaikban.

Fehérítünk, mert muszáj

A feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati szándék a számok tükrében egyébként egyáltalán nem meglepő. Egy felmérés szerint a termelő ágazatokban a cégek 54, míg a szolgáltató szférában a vállalatok 64 százaléka állította, hogy szűkebb gazdasági környezetében jelen van a rejtett gazdaság.

A feketegazdaság főbb formái a cigaretta- és üzemanyag-csempészet, jövedékiadó-csalás, számlagyárak, áfacsalás, jövedelemeltitkolás, feketefoglalkoztatás és így a járulékfizetés elkerülése – olvasható az előterjesztésben. A különböző hatósági ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy a rejtett gazdaság formái közül a leggyakoribb a bejelentés nélküli foglalkoztatás (30 százalék), a számlák nélküli szolgáltatás (20 százalék) és a bérezéssel kapcsolatos visszaélések (17 százalék).

A dokumentum szerint a feketegazdaság felszámolása azért került a kormányzati gondolkodás előterébe, mert „az egyensúly helyreállításának főbb forrása csak részben lehetett adóemelés, az elvonások további növelése… a bevételnövelés, adó- és járulékemelés lehetőségei korlátozottak, mivel nemzetközi összehasonlításban az államháztartás centralizációs szintje magas”. A kiadáscsökkentés szintén csak az egyensúlyjavítás kiegészítő lehetőségeként jelenik meg a dokumentumban, amely szerint így a „gazdasági szükségszerűség” alapozta meg a feketegazdaság felszámolásával kapcsolatos kormányzati célokat.

Számlagyárak nyomában

Az állam azonban nagyobb erőt fektet a komolyabb költségvetési tételeket jelentő területekre. Fokozott erőkkel vadásznak az áfacsalókra, hiszen a forgalmi adóból származó bevételek tavaly meghaladták az 1800 milliárd forintot, amivel a legnagyobb adónem volt. Ezen a téren eddig kevés azonban a siker: a vámszervezet nyomozóhatósága – amely a rendőrségtől vette át ezeket az ügyeket – több számlagyárat is talált, és bár ezekben összesen mintegy 3300 vállalkozás volt vétkes, az összes számla mindössze 24 milliárd forintnyi visszaélést jelentett.

Arányaiban egyelőre hatásosabbnak tűnik a vagyonvizsgálat, amellyel az APEH revizorai a jövedelemeltitkolásokra vadásznak. Több mint 21 ezren már a tavaly éltek azzal a lehetőséggel, hogy visszamenőlegesen büntetlenül módosíthatták korábbi bevallásaikat; ők mintegy 40 milliárd forintot csengettek be az államkasszába.

Emellett június végéig már több mint 11 ezer vagyonosodási vizsgálat kezdődött meg, amelyből 709 zárult le jogerősem. Ezek összesen 2,7 milliárd forintot, a nem jogerősekkel együtt több mint 15 milliárdot jelentenek a költségvetésnek. Az APEH tavaly egyébként összesen 104 milliárd, idén már az első félévben 115 milliárdnyi adókülönbözetet talált a különféle adónemeknél.

Hirtelen megnőttek a fizetések

A feketegazdaság visszaszorításának részeként tavaly a minimálbér kétszeresére emelték a kötelező társadalombiztosítási járulékalapot. Akik továbbra is a 131 ezer forint alatt havi bér után akartak járulékot fizetni, azok kiemelt adóhivatali odafigyelésre számíthattak – az APEH becslése szerint mintegy 110 ezer adózó inkább több járulékot fizetett.

A feketén – kevesebbért vagy egyáltalán nem bejelentve – foglalkoztatottakra az adóhivatal mellett a munkaügyi ellenőrök is vadásznak. A tájékoztató szerint ők tavaly 42 ezer embert értek tetten fekete munkavállaláson, négyszer annyit, mint két évvel korábban.

Határzár, elkobzás

Bekeményítettek a vámosok is, ami nem meglepő annak fényében, hogy a jövedéki adó adja a bevételek 9-10 százalékát, évi több mint 820 milliárd forintot. A keleti megyékben fokozott szigorral, az autók tételes ellenőrzésével, esetenként elkobzásával, a kilométeróra állásának rögzítésével, néha határzár elrendelésével elérték a csempészet visszaszorulását, ami már számokban is megmutatkozik.

A cigaretta illegális forgalma a tavalyelőtti 30-ról erre az évre 10 százalék alá, a szabálytalan üzemanyagok aránya 50-ről 2-3 százalékra csökkent. Az intézkedések a PM által óvatosnak mondott számítások szerint az idei első negyedévben 22 milliárd forint jövedéki adó- és áfa bevételi többletet eredményeztek.