Botond, Mózes
EUR 385,11 Ft
USD 369,48 Ft
12 °C
29 °C

Jöhet a 300 forintos euró

2009.01.20. 13:23
A világgazdasági válság "mellékhatása", hogy, ahogy az ingatlanok, az olaj vagy a bankrészvények, a feltörekvő piaci devizák is gyengülnek, kevesebbet érnek, mint azt a válság előtti időszakban gondolták. Az MNB egy ilyen világtrenddel nem igazán tud, de nem is akar szembemenni, ráadásul a forint eddigi gyengülése nem zavarja az idén biztosan nagyon alacsony inflációt, és még segíthet is a gazdaságnak a recesszió következményeinek enyhítésében. Legalábbis egy határig: a devizahitelek bedőlése nemcsak a lakosságot, hanem a cégeket is fenyegeti. Ezzel együtt rövidtávon nyugodtan lehet 300 forint az euró, arra pedig egyhamar ne számítsunk, hogy 260-as szintekhez ér az árfolyam.

284 forint volt az euró ára 2008 október 22-én, szerdán reggel. A dátum azért emlékezetes, mert a forintgyengülés az azt megelőző hetekben-napokban tapasztalt mértéke, illetve a hazai piacok zárva tartását is jelentő október 23-i négynapos hétvége arra bírta az MNB monetáris tanácsát, hogy rendkívüli ülést tartson és 3 százalékponttal 11,5 százalékra emelje a kamatot. A forint a döntés hatására jelentősen erősödött, 272-ig is lement az árfolyam, majd még aznap délután gyengült, másnap pedig, az itthoni munkaszünet alatt beállította a tegnapig érvényes rekordménypontját, 286,40-es euróárfolyam mellett.

Tegnap, azaz január 19-én hétfőn 280 forintnál indult a forint/euró árfolyam, majd továbbgyengült pár forintot, délután kettőkor pedig az MNB monetáris tanácsa, egyébként az előzetes várakozásoknak megfelelően, félszázalékponttal csökkentette a kamatot, 9,5 százalékra.

Nem egy gyors, napi akár 10 forintos és váratlan gyengülésről van szó, ezúttal ráadásul a térségi devizák, sőt, világszerte a feltörekvő országcsoport (pl. Brazília, Kína) devizái gyengülnek – hangsúlyozták az Index által megkérdezett elemzők. Paradigmaváltás volt, el kell fogadnunk, hogy míg korábban ilyen árfolyamszintek mellett mindenki automatikus jegybanki beavatkozást várt, erre most nem fog sor kerülni.

Egyetértenek abban is, hogy ezért sem beszélhetünk a mostani gyengülés kapcsán valutaválságról. Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője szerint miközben az ősszel ráadásul, ha az MNB képes is lett volna megvédeni a forintot egy esetleges összeomlástól, ezt a piac nem hitte el, most az IMF-hitellel a hátunk mögött a piaci szereplők is tudják, hogy nem érdemes a forintgyengülésre spekulálni, nagy erők állnak a magyar pénz mögött.

Ezzel együtt azonban Bebesy Dániellel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzserével együtt úgy vélik: a forint további gyengülés látszik valószínűbbnek a következő időszakban, amiben benne van az a lehetőség is, hogy az árfolyam eléri akár a 300-as szintet is.

Széllel szemben

A magyarázatot is hasonlóan látják mindketten. A lényeg egyszerűsítve, ahogy Bebesy Dániel fogalmazott, hogy az MNB látja, "nem érdemes széllel szemben pisilni". A globális válság egyik hatása az, hogy nem csak a nyersanyagokról, ingatlanokról vagy a részvényekről derült ki, hogy túlértékeltek voltak, hanem azokról a feltörekvő piaci devizákról is, amelyek az elmúlt évek likviditásbőség uralta világában folyamatosan erősödni tudtak.

Van tehát egy természetes, nem forintspecifikus gyengülés, a zloty például a forint mostani rekordmélysége ellenére is többet gyengült tavaly nyár óta, mint az akkor egyébként erősségi rekordokat döntő forint. Más kérdés, hívja fel a figyelmet a szakértő, hogy nehéz a csak tavaly óta szabadon lebegő forintot a hosszabb ideje árfolyamsáv nélkül mozgó zlotyval vagy cseh koronával összehasonlítani, hiszen például a cseh korona 2000 óta folyamatosan tudott felértékelődni. (Megint más kérdés, hogy a cseheknek ráadásul nem kell nagy arányú devizahitelek miatt aggódni, de Lengyelországban is kisebb ez a fajta kitettség, ami Magyaroszágon és Ukrajnában jelent komoly problémát a régióban.)

Mit tehetne az MNB?

A forint védelmére több eszköz áll a jegybank rendelkezésére. Az egyik ilyen a verbális intervenció, azaz olyan típusú kommunikáció, ami arra utal, hogy az MNB-nek nem tetszik az árfolyamszint. Ennek ma szinte az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ha a verbális beavatkozás, mely mintegy előzménye a konkrét lépéseknek nem segít, a jegybank kamatot emelhet, ami most egyáltalán nem valószínű, még akkor sem, ha például a mostani szinteknél nem szeretne gyengébb forintot. A harmadik eszköz a forint vásárlás: a devizatartalékok felszabadításával a jegybank forintkeresletet generálhat a pénzpiacon, ezzel mintegy beállíthatja az árfolyamot.

Tardos Gergely és Bebesy Dániel is úgy látja ugyanakkor, hogy az MNB-nek ma nincs ellenére a forint gyengülése. A recesszió, a gazdasági visszaesés a legutolsó friss adatok alapján alighanem nagyobb mértékű lesz annál, mint amivel az MNB késő őszi inflációs jelentésében, akkor pesszimista forgatókönyvként kalkulált. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság potenciális és valós teljesítőképessége közötti különbség nő, fölös kapacitások (pl. a munkanélküliségen keresztül fölösleges munkaerő) keletkeznek, ami csökkenti az inflációs nyomást. Az inflációra persze már a nyersanyagok árának zuhanása is jótékony hatással van, azaz, összességében a forint gyengesége ma az inflációs célt elsődlegesnek tartó jegybank számára nem jelent érdemi kockázatot.

Az inflációs szemponton túl a jegybank valószínűleg további két szempontot mérlegel, amikor a forint árfolyamának védelméről gondolkodik. Az egyik ezek közül, hogy a recessziós hatásokat a gyenge forint valamelyest enyhíti, hiszen segíti az exportpiacaikról így is sokkal kevesebb rendelést kapó magyar cégeket azáltal, hogy a legalább megmaradt eladásaik után kapott ár forintban számolva többet ér.

Reszkethetnek a devizások

Másfelől a forintgyengülésnek kockázatai is vannak, a devizahitelek miatt: nemcsak a lakosság szembesül azzal, hogy a törlesztőrészletek emelkednek, és Bebesy Dániel szerint emiatt fel kell készülni akár a bedőlt hitelek utáni ingatlanárverésekre, foglalásokra, hanem a vállalkozások is becsődölthetnek a megemelkedett terhek miatt. Azaz, van a forintgyengülésnek egy olyan pontja, amely már nem segíti, hanem mind a fogyasztás visszafogásán, mind a vállalkozások helyzetének nehezülésén keresztül nem enyhíti, hanem növeli a recessziós károkat. Ide tartozik az is, hogy a bankok az árfolyamgyengülés nyomán forint hiteleket is nehezebben folyósítanak.

Tardos Gergely szerint a fentiek miatt kicsit a jegybank is sötétben tapogatózik, nemcsak lineáris hatásokkal lehet számolni az egyes szcenáriók felvázolásakor, márpedig az, hogy a forintgyengülés milyen szintnél válik a fent említettek miatt kontraproduktívvá, nehéz megjósolni. A piacnak szóló üzenet egyelőre egyértelműen az, hogy a jelenlegi szinteken még nem aggódik a jegybank: ezt nemcsak a hétfői kamatvágás ténye, hanem az is mutatja, hogy a monetáris tanácsban volt javaslat a fél szálékpontnál nagyobb vágásra is.

Merre tovább?

A jegybankot kéne megkérdezni, meddig engedi gyengülni a forintot – válaszolja a kérdésre Tardos Gergely, aki ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi, 280-as szint körül azért megtartja a forintot az MNB. Bebesy Dániel úgy véli, rövidtávon akár a 300 forintos euró is elképzelhető, "ez bőven benne van", ugyanakkor az év végére sem lát komolyabb erősödésre lehetőséget. Ha most hirtelen visszamenne 260 alá az euró ára, akkor a jegybank – az inflációs cél teljesülése miatt és a gazdaság élénkítése érdekében – alighanem tényleg elképesztő kamatvágásokba kezdene, ami újra a gyengülés irányába hatna – mondta Bebesy Dániel.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



15%
6499 Ft
5525 Ft
15%
5990 Ft
5092 Ft
  • Vennék
  • Hírek