További Magyar cikkek
|
Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy végül zárt ajtók mögött tartják meg az ülést, tekintettel arra, hogy bizalmas információk is terítékre kerülhetnek. Az ülésre meghívót kapott Járai Zsigmond, a jegybank elnöke és László Csaba pénzügyminiszter is. Az utóbbi részvétele a találkozón lapzártánkkor még bizonytalan volt.
Lebegtetni kellene a forintot?
Varga szerint a hasonló pénzpiaci események elkerülése érdekében megfelelő összhangot kell teremteni a monetáris és a fiskális politika között. Szerinte az utóbbi jelenleg a gyenge pontja a középtávú gazdaságpolitikai program végrehajtásának. Úgy látja, hogy a kamatcsökkentés után kialakult 6,5 százalékos kamatszint és a tegnap 248 forint körül ingadozó árfolyam mellett is teljesülhet az idén decemberre meghirdetett, 4,5 százalékot meg nem haladó inflációs cél, bár ennek esélyét csekélynek tartja.
Az elnök szerint középtávon a forint lebegtetése tűnik járható útnak; a volt pénzügyminiszter a cseh és a lengyel példákra utalt. A kormány és az MNB középtávú programja viszont azzal számol, hogy Magyarország az EU-csatlakozást követően belép a monetáris unió előszobájának tekintett ERM-2 rendszerbe, ami formálisan ą15 százalékos, gyakorlatilag ennél szűkebb sáv alkalmazását jelenti. Utóbbira azért van szükség, mert a tagoktól elvárják, hogy megóvják a nemzeti valutát a jelentősebb árfolyam-ingadozásoktól.
A Magyarországon alkalmazott árfolyamrendszer nagyjából már megfelel az ERM-2-nek, míg Cseh- és Lengyelország komoly változások elé néz. Igaz, ezekben az államokban elképzelhetőnek tartják az euró 2010 környéki bevezetését is.
Veres János, a bizottság szocialista alelnöke szerint elhibázott volt a jegybanki politika, amely nem csökkentette még decemberben az alapkamatot. A politikus szerint így elkerülhető lett volna a spekuláció. Veres is teljesíthetőnek látja a jelenlegi feltételek mellett az idei inflációs célt, az alelnök inkább a pénzpiacon kialakult bizonytalanságot tartja problémásnak.
Még nem távozott a forró tőke
A sávszélesítésre építő, több mint 1000 milliárd forintot megmozgató spekuláció felsülése után elmaradt a forró tőke viharos távozása, a pénz egy jelentős része még mindig a magyar bankrendszerben kering. A jegybank ugyanis elvágta az egyik menekülő utat az egynapos betéti kamatok drasztikus lecsökkentésével.
Elemzők szerint a frissen beáramlott tőke nem fog állampapírokba ülni, a befektetők célja ugyanis a gyors profitszerzés volt. Barcza György, az ING elemzője szerint hamarosan elfogy a spekulánsok türelme, s akár 250-255 forintos árfolyamon is hajlandók lesznek tömegesen zárni pozícióikat. Barcza szerint a jegyzés a 255 forintig gyengülő árfolyamról csak nyolc-tíz hét alatt tud majd visszakapaszkodni a jegybank által az inflációs célok megvalósulása miatt szükségesnek tartott 238-242 forintos sávba. A piac szerinte viszonylag gyorsan hajt végre egy korrekciót, ám az így kialakuló 245 forintról már jóval lassabb lesz az elmozdulás.