Még az országban van a forró tőke

Mennyire volt felkészülve a jegybank a múlt heti spekulációs rohamra? Kik és milyen módon vettek részt a kamatcsökkentést kikényszerítő lépésekben, illetve azok következményeinek elhárításában? Voltak-e korábban jelei a forint melletti spekulációnak, és mit tettek az érdekelt felek annak elhárítására? Az Országgyűlés költségvetési bizottságának mai, ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésén ilyen kérdésekre számít a bizottság elnöke.

Járai és László nem jelent meg a költségvetési bizottság ülésén Sem Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, sem pedig László Csaba pénzügyminiszter nem jelent meg személyesen az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának csütörtöki ülésén - közölte az MTI. A Magyar Nemzeti Bankot Auth Henrik, az MNB alelnöke, a Pénzügyminisztériumot Burány Sándor politikai államtitkár képviseli. Az ülésre a múlt heti forintspekulációval kapcsolatban hívták meg a két intézmény első emberét.

Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy végül zárt ajtók mögött tartják meg az ülést, tekintettel arra, hogy bizalmas információk is terítékre kerülhetnek. Az ülésre meghívót kapott Járai Zsigmond, a jegybank elnöke és László Csaba pénzügyminiszter is. Az utóbbi részvétele a találkozón lapzártánkkor még bizonytalan volt.

Lebegtetni kellene a forintot?

Varga szerint a hasonló pénzpiaci események elkerülése érdekében megfelelő összhangot kell teremteni a monetáris és a fiskális politika között. Szerinte az utóbbi jelenleg a gyenge pontja a középtávú gazdaságpolitikai program végrehajtásának. Úgy látja, hogy a kamatcsökkentés után kialakult 6,5 százalékos kamatszint és a tegnap 248 forint körül ingadozó árfolyam mellett is teljesülhet az idén decemberre meghirdetett, 4,5 százalékot meg nem haladó inflációs cél, bár ennek esélyét csekélynek tartja.

Az elnök szerint középtávon a forint lebegtetése tűnik járható útnak; a volt pénzügyminiszter a cseh és a lengyel példákra utalt. A kormány és az MNB középtávú programja viszont azzal számol, hogy Magyarország az EU-csatlakozást követően belép a monetáris unió előszobájának tekintett ERM-2 rendszerbe, ami formálisan ą15 százalékos, gyakorlatilag ennél szűkebb sáv alkalmazását jelenti. Utóbbira azért van szükség, mert a tagoktól elvárják, hogy megóvják a nemzeti valutát a jelentősebb árfolyam-ingadozásoktól.

A Magyarországon alkalmazott árfolyamrendszer nagyjából már megfelel az ERM-2-nek, míg Cseh- és Lengyelország komoly változások elé néz. Igaz, ezekben az államokban elképzelhetőnek tartják az euró 2010 környéki bevezetését is.

Veres János, a bizottság szocialista alelnöke szerint elhibázott volt a jegybanki politika, amely nem csökkentette még decemberben az alapkamatot. A politikus szerint így elkerülhető lett volna a spekuláció. Veres is teljesíthetőnek látja a jelenlegi feltételek mellett az idei inflációs célt, az alelnök inkább a pénzpiacon kialakult bizonytalanságot tartja problémásnak.

Még nem távozott a forró tőke

A sávszélesítésre építő, több mint 1000 milliárd forintot megmozgató spekuláció felsülése után elmaradt a forró tőke viharos távozása, a pénz egy jelentős része még mindig a magyar bankrendszerben kering. A jegybank ugyanis elvágta az egyik menekülő utat az egynapos betéti kamatok drasztikus lecsökkentésével.

Elemzők szerint a frissen beáramlott tőke nem fog állampapírokba ülni, a befektetők célja ugyanis a gyors profitszerzés volt. Barcza György, az ING elemzője szerint hamarosan elfogy a spekulánsok türelme, s akár 250-255 forintos árfolyamon is hajlandók lesznek tömegesen zárni pozícióikat. Barcza szerint a jegyzés a 255 forintig gyengülő árfolyamról csak nyolc-tíz hét alatt tud majd visszakapaszkodni a jegybank által az inflációs célok megvalósulása miatt szükségesnek tartott 238-242 forintos sávba. A piac szerinte viszonylag gyorsan hajt végre egy korrekciót, ám az így kialakuló 245 forintról már jóval lassabb lesz az elmozdulás.