Hatszor megtréfálták a kormányt a 2009. évi büdzsé legfontosabb szavazásásán

A kormányzó szocialisták mellé álltak a szabad demokraták, két független képviselő (Császár Antal és az amúgy önkormányzati miniszter Gyenesei István), valamint kiszavazott a frakcióból a már MDF-es Lengyel Zoltán, így "csont nélkül" vette az akadályt a Gyurcsány-kormány a 2009-es költségvetés legfontosabb szavazásán. Ma három órán át szavaztak a honatyák a büdzsé fő számairól, amikor is eldőlt, hogy mennyi pénzt szed be és oszt szét az állam jövőre, mennyi lesz a hiány, mennyi összegből gazdálkodhatnak a minisztériumok. Ezeken a számokon már nem lehet változtatni, hanem csak a minisztériumokon belüli keretösszegeken belül nyílik mód még korrekciókra az elkövetkező két hét során, de a bevételi és kiadási számok, a deficit mértéke már nem változhat.

A mai szavazásáson végül is 210 képviselő támogatta a büdzsét, 168 pedig ellenezte, 7-en távol maradtak a szavazástól. Így szinte biztosra vehető, hogy a december 15-én megtartandó zárószavazáson is zöld utat kap a jövő évi büdzsé, ami egyet jelent Gyurcsány Ferenc kormányfői pozícióban maradásával. (Még szeptemberben ígérte meg Gyurcsány, hogy lemond, ha nem lesz költségvetés.)

A büdzsé elfogadása egyébként fontos az IMF-EU-Világbank-hármassal kötött megállapodásunk miatt is, hiszen a 20 milliárd eurós mentőcsomag egyik feltétele volt, hogy legyen év végéig elfogadott költségvetése az országnak és hogy az az eredetileg szeptemberben benyújtotthoz, majd október közepén átdolgozotthoz képest is tovább faragja a költségvetési hiányt sokkal óvatosabb makrogazdasági pályára alapozva.

Az állam 13 ezer milliárd forintnál valamivel kevesebb bevételt szed be jövőre és 13,7 ezer milliárdot meghaladó összeget oszt szét a lakosság, a vállalatok és az államot hitelezők között. Az államháztartási deficit 785 milliárd forint lesz a törvény betűi szerint. Ez a GDP 2,6 százalékának felel meg az uniós módszertan szerint, ami azt is jelenti egyben: a deficit az idei 3 százalék körüli szintről tovább csökken és bőven teljesítjük az euróbevezetés költségvetési kritériumát - amennyiben persze minden a terveknek megfelelően alakul.

A visszaesés miatt kellett átalakítani

A parlament voltaképpen a pénzügyminiszternek, Veres Jánosnak képviselőként benyújtott módosító csomagját foglalta törvénybe (pontosabban, a törvénybe foglalás hivatalos aktusa december közepén lesz), így gyakorlatilag az alig egy hónap alatt a parlament elé került három költségvetési terv legutolsó változatára adta áldását az Országgyűlés többsége.

Ez a terv 1 százalékos gazdasági visszaesésen, 3 százalék feletti lakossági fogyasztáscsökkenésen, és 4,5 százalékos infláción nyugszik. A Veres-féle csomag a második költségvetési tervhez képest, a gazdasági recesszió miatt 150 milliárd forinttal mérsékli az adóbevételi terveket, és a kedvezőtlenebbé vált állampapírpiaci helyzet miatt 35 milliárddal emeli a kamatkiadásokat, ám ezeket ellensúlyozandó összességében 295 milliárddal lefaragja a kiadásokat három téren. Egyrészt a közszféra béreit befagyasztják és elvonják a 13. havi keresetet, másrészt pedig korhatárhoz kötik és 80 ezer forintban maximálják a 13. havi nyugdíjat, harmadrészt a szociális ellátások emelését szeptemberre halasztja.

Két indítvánnyal értett egyet a Fidesz

Veres módosító pakkjának minden egyes elemét akceptálta a képviselők nagyobb része. Volt két olyan módosító indítvány is, amelyet még az ellenzéki Fidesz is átengedett. Az egyik a Robin Hood-adóként elhíresült, az energiacégekre kirótt pluszteherből beszedni szándékozott 30 milliárd forintot távhőkompenzációra engedi fordítani - ahogy egyébként a kormány terve is tartalmazta. A másik ellenzéki támogatást is bíró javaslat 5 milliárd forinttal megemeli az önkormányzatoknak járó apanázst a büdzsé általános tartalékának terhére.

Hatszor megfricskázták a kormányt

A képviselők azonban hat esetben keresztülhúzták a kormány számítását, amikor beszavaztak olyan indítványokat is, amelyeket a kabinet szíve szerint nem tett volna bele a 2009-es büdzsébe.

Az SZDSZ-es Kóka János indítványa lenullázta az eredetileg 68 milliós keretű költségvetési sort, amelyből állami vezetőkkel kapcsolatos humán feladatokat kívánt ellátni a kabinet.

A Fidesz kezdeményezése is értő fülekre talált és 170 millió forintot csoportosítanak át a Miniszterelnöki Hivatal lakossági tájékoztatási feladatainak, lényegében az önpíár keretéből a jégkorongsport javára az utánpótlásnevelés céljára.

Az MDF-es Pettkó András szintén ebből a reklámkeretből csípett le újabb 100 milliót, odaadva a drogprevenciós célokra.

Az SZDSZ indítványa 120 millió forinttal emeli a kistérségi társulások keretét.

Az ifjúsági bizottság 200 milliós pluszforrást biztosít a gyermek- és ifjúsági alapnak.

A legnagyobb horderejű, a kormány akarata ellenére keresztülvitt indítványt is egy bizottság, a sportgrémium jegyzi, amely 5 milliárd forintot elvesz a sztrádapénzből és az önkormányzatoknak adja oda sportcélokra.

Ez a hat, a kormány szándékával ellentétes módosítók végül is 52 millió forinttal növelték az államháztartási hiányt a kormáy legutóbbi tervéhez képest - de ez szabad szemmel észre sem vehető tétel a 13-13,7 ezer milliárd forintos költségvetési bevételi-kiadási főösszeghez képest, ráadásul - mint említettük - a deficit az első és a második költségvetési törvényjavaslatban foglalthoz képest is lényegesen, 110 milliárd forinttal kisebb.