Meddig ússzák meg a frankhitelesek?

2007.09.12. 15:19
A legfrissebb elemzői konszenzusok azt valószínűsítik, hogy nem emeli a jelenlegi 2,5 százalékos kamatot holnapi ülésén a svájci jegybank (SNB), de a döntés nagyon szoros lehet. A tartás jó hír a magyarországi devizahiteleseknek, ám a svájci gazdasági fundamentumok miatt továbbra is számítani kell az alpesi országban kamatemelés(ek)re. Az amúgy most emelést váró CIB Bank és a Raiffeisen Bank által készített elemzések segítéségével az alábbiakban röviden vázoljuk a friss svájci gazdasági folyamatokat és a kilátásokat.

A svájci irányadó kamatláb júniusban emelkedett utoljára, 25 bázisponttal. A CIB elemzői rámutatnak, az augusztusban kezdődött pénzpiaci válság alaposan elbizonytalanította az elemzőket a már bombabiztosnak vélt szeptemberi 25 bázispontos, azaz 0,25 százalékpontos svájci kamatemeléssel kapcsolatban. Meglátásuk szerint azonban az SNB a svédekhez hasonlóan folytatja a kamatemelési ciklust.

Ennek oka, hogy még mindig jelen van az összes tényező, amelyek alapján eddig is a szigorítási ciklus folytatását prognosztizálták a banki szakemberek. Többek között a GDP-növekedési és a munkanélküliségi adatok, a nyersanyagárak, a kapacitás-kihasználtsági, és a megrendelésekre vonatkozó termelői alindexek szintje mind-mind továbbra is inflációs kockázatokat vetítenek előre közép- és hosszú távra, ami a kamatemelések irányába mutat.

A növekedés a potenciális ütem feletti

A svájci GDP a jegybanki és elemzői várakozások szerint 2,5 százalék körül, azaz a potenciális ütem felett bővülhet idén. A CIB elemzői szerint az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult globális pénzpiaci bizonytalanság nem lesz komolyabb hatással a reálgazdaság folyamataira, csak mérsékelt GDP-növekedési lassulás várható az év hátralévő részében. Ebből kiindulva és azt figyelembe véve, hogy az SNB csupán háromhavonta ülésezik, és csak kivételes esetben módosít két ülés között az alapkamaton, "kisebb eséllyel halasztana el egy, a makroökönómiai fundamentumok alapján született döntést azért, hogy megvizsgálja a válság pontosabb hatásait".

A bank elemzői úgy látják, a svájci döntéshozók a kamatláb tartásából fakadó kockázatokat (mint amilyen a frank újabb fokozott gyengülése és a vele járó inflációs rizikó) nagyobbnak tartják, mint a Svájcra egyelőre csak érintőlegesen ható globális pénzpiaci zavart és a megnőtt piaci volatilitást.

A CIB elemzői megjegyzik, a megcsappanó befektetői kockázatéhség közepette egy kezdeti pozíciólezárási hullám a carry trade ügyletekben az eddigiek után lavinaszerűen újabb pozíciólezárásokat gerjeszthet. Így tehát míg a 2007-es év eddig kegyesen bánt a változó kamatozású, svájci frank alapú hitelek felvevőivel szemben, a hirtelen árfolyamkorrekciók mégis óvatosságra intenek. Hozzáteszik, hogy "a svájci jegybank már hosszú ideje az árfolyamkorrekció rémével próbálja elijeszteni a CHF-ban előszeretettel eladósodó piaci szereplőket, de mindeddig hatástalanul. Annyi biztos, hogy a kamatemelési ciklus még nem ért véget (még akkor sem, ha csütörtökön esetleg mégis a tartásra szavaznának a döntéshozók), tehát a frank egyre kevésbé lesz vonzó kamatkülönbözeti szempontból."

Év végéig erősödik a forint

Az euróval szemben várhatóan mérséklődő frankkamatelőnyre, illetve emiatt a frank jövő évi várható felértékelődésére a Raiffeisen elemzői is felhívják a figyelmet. Kiemelik azt is, a július 25-től számított 3 hét alatt a svájci frank euróval szembeni árfolyama a 3 százalékos felértékelődés ellenére lényegesen stabilabbnak bizonyult a japán jen (+10%) vagy a cseh korona (+4,7%) árfolyamánál, amelyek szintén alacsony kamatszintjük miatt finanszírozási szerepet töltenek be a globális pénzpiacokon. "A kisebb árfolyamkockázat miatt így továbbra is a svájci frank a legideálisabb hiteldeviza azok számára, akik így akarnak hitelt felvenni" - szögezik le.

Magyar szempontból vizsgálva a svájci folyamatokat a Raiffeisen szakértői megjegyzik, július végén még történelmi csúcsot ért el a forint a frankkal szemben, augusztus közepéig azonban 160 fölé, idei mélypontjára gyengült. A rövid időn belül bekövetkezett több mint 8 százalékos elmozduláshoz a frank hirtelen felértékelődése is hozzájárult, a fenti okok miatt is.

Rövid távon a 154-158-as sávon belüli konszolidáció folytatódására számítanak a Raiffeisen szakértői, év végéig viszont 151,50-es forint/frank célt fogalmaznak meg (erősebb forint, gyengébb frank). Jövő márciusra 157 körüli, júniusra 160 körüli forint/frank árfolyamra számít a bank.