Furcsán vásárol a magyar

A magyar vásárlók többsége már alig jár csak és kizárólag hagyományos bolttípusba, a többség inkább hiper- vagy szupermarketben vásárol, de van olyan, aki már csak ezekbe a modernebb bolttípusokba teszi be a lábát. Összehasonlítva ezeket az adatokat a térség többi országával kiderül, hogy Csehországban és Szlovákiában jóval nagyobb azoknak az aránya, akik csak szuper és hipermarketekbe járnak.

Nem kell a minőség?

A kutatásból kiderül, hogy a régióban nálunk a legalacsonyabb a szupermarketekbe járók aránya. A lakosság negyede elutasítja ezt a bolttípust, másik negyede pedig csak szupermarketekben vásárol. Ugyanakkor előszeretettel költekezünk diszkontokban, a tíz százalékos részarány ugyan kevésnek tűnhet, mégis, a régióban máshol ennél sokkal kevésbé kedvelt ez a bolttípus.

A felmérés szerint a lakosság 42 százaléka irracionálisan árvezérelt, ez a kategória főleg a 40 évnél idősebb, alacsony iskolai végzettségű emberekből áll. Nekik a legfontosabb szempont az olcsóság, ennek rendelnek alá mindent. A második legnagyobb csoport (26 százalék) előszeretettel jár hipermarketbe, általában magasabb iskolai végzettséggel rendelkező családos emberek tartoznak ide, nekik a választék az elsődleges.

Azok, akiknek fontos az ár, de nem mindenek előtt, már kevesebben vannak, s főleg idősseb nyugdíjasok tartoznak ide. A legszűkebb csoportba azok az általában 35 évnél fiatalabb, egyedül élők tartoznak, akiknek mindegy az ár, első a kényelem és a minőség. Ugyanakkor mindegyik csoportnak fontos, hogy nagy legyen a választék, és egy helyen minden megtalálható legyen.

Megfigyelhetők bizonyos trendváltások is. Egyre jobban fogynak az egészséges életmódhoz köthető élelmiszerek, mindeközben egyre kényelmesebbekké válunk: vásárolunk mindent, ami mélyhűtött, pizzát, burgonyát, de a konzerv zöldségek is jól fogynak. A fentieknek megfelelően erőteljesen növekszik az olcsó termékeknek a forgalma, ezzel párhuzamosan a drágább élelmiszereket is egyre jobban viszik.