Lesz még idén történelmi mélyponton a forint

Több okkal is magyarázható a forint mostani, gyors leértékelődési hulláma, ezek közül a legfontosabbak:

1. Csütörtökön és pénteken reggel igen gyenge ipari termelési és exportadatok láttak napvilágot Magyarországon (összhangban a régióval), alátámasztva a súlyos recesszióval kapcsolatos kilátásokat.

2. A gázcsapok elzárásához vezető orosz-ukrán gázvitában Magyarország több mutató alapján is kiemelten sérülékenynek számít, ami a gazdasági kilátások további romlásának esélyét növeli.

3. Technikai tényezők (például a befektetők a forint ellenében a zloty javára átrendezték pénzügyi pozícióikat, vagy forinteladások aktivizálódása akkor, amikor az árfolyam elért egy bizonyos szintet) szintén komoly befolyással bírtak a forint értékvesztésére.

4. A hétfői nem kamatmeghatározó monetáristanács-ülés után (nem volt kamatvágás) este Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy nyilatkozott, hogy az akkorinál (266 körülinél) gyengébb forintárfolyam mellett is teljesülnének a jegybank inflációs céljai (azaz a forintárfolyam nem igazi akadálya a további kamatcsökkentéseknek).

5. Meredeken csökken a piac inflációs várakozása, amint arra a Portfolio.hu tegnap közzétett inflációs felmérése is rávilágított, így a pénzromlási ütem miatt indokoltak lennének a további jegybanki kamatvágások.

6. Az év első, pozitív hangulatban telt kereskedési napjai után a libanoni-izraeli, illetve az izraeli-gázai konfliktusról érkezett hírek óvatosabbá tették a feltörekvő piaci befektetésekben érdekelteket, és ez, a gázvita, illetve a gyenge gazdasági teljesítménnyel, további kamatvágásokkal kapcsolatos kilátások a térség többi devizáját is gyengítették az elmúlt napokban (kivéve a lengyel zloty, amely lokális mélypontját még tavaly év végén érte el az euróval szemben).

A Lehman Brothers amerikai befektetési bank tavaly szeptember közepi csődjét megelőző időszak óta a legnagyobb gyengülést mostanáig a térségben a lengyel zloty szenvedte el (21 százalékos), majd a forint következik 17 százalék körüli gyengüléssel. A román lej 15 százalékos, a cseh korona 11 százalékos leértékelődést szenvedett el. A lej mára új 5 éves mélypontra zuhant az euróval szemben, és röviddel ezelőtt felröppent olyan hír is, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult pénzügyi segítségért, másodikként a vizsgált térségből.

Milyen szintig folytatódhat a forint gyengülése?

Az elmúlt napok és a mai tapasztalatok alapján gyenge még a forintpiaci likviditás, miközben a nemzetközi befektetői környezet sem kedvező, ezen tényezők pedig növelik a hirtelen nagyobb forintkilengések esélyét - mondta a Portfolio.hu-nak Ötvös Mihály. A Commerzbank budapesti devizakereskedője szerint 2-3 héten belül tesztelheti a piac a tavaly októberben felállított eddigi történelmi mélypontot, a 286-os szintet az euróval szemben. Ezt megelőzően technikai elemzési szempontból fontos lélektani szint lehet még a 280 - tette hozzá Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a forint gyengülésének mértéke az elmúlt hónapok alapján nem mondható rendkívülinek nemzetközi összevetésben, de abból a szempontból szokatlan, hogy az elsődlegesen nem a nemzetközi környezet érdemi romlásával magyarázható.

Egy kicsit gyorsnak tűnik a forint egyébként már korábban is várt gyengülése, ezért egy visszaerősödési szakaszt követően várható a további leértékelődés - fejtette ki álláspontját Szabó E. Viktor, a Credit Suisse Alapkezelő befektetési igazgatója. Meglátása szerint a hullámszerű forintgyengülések mögött különböző veszteségminimalizáló megbízások is meghúzódhatnak, fokozva a már kibontakozott elmozdulás mértékét.

Lesz új mélypont

Mindhárom piaci szakember úgy fogalmazott, hogy egyértelműen belefér a várható további forintgyengülési kilátásokba az új történelmi mélypont az euróval szemben. Erre egyébként nagyobb az esély, ha a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság ismét érdemben romlana - jegyezte meg Kondrát. Ötvös jelzése szerint vannak olyan friss elemzések a piacon, amelyek például a kiemelten fontos S&P 500 amerikai részvényindex újabb mélypontját jósolják idénre.

A most kibontakozott forintgyengüléssel kapcsolatban a devizakereskedő és Szabó E. Viktor is kiemelte Simor hétfői nyilatkozatát, amelyet meglátásuk szerint sokan úgy értelmeztek a piacon, hogy tovább gyengülhet a forint, jók az inflációs kilátások, így folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat. Az alapkezelő szerint azonban az MNB-nek nyilvánvalóan nem érdeke egy gyors forintgyengülés, illetve egy új történelmi mélypont, mert az könnyen válhat akár kontrollálhatatlan árfolyammozgássá is (beinduló spekulatív várakozások, járatlan árfolyamtartomány 290-300 körül), miközben a devizahitelesek egyre nagyobb havi törlesztő részletekkel kell, hogy szembesüljenek, a külkereskedő vállalatok tevékenysége pedig az erősen bizonytalan árfolyamkörnyezetben még nehezebb.

A háztartások nettó devizahitelezésében novemberben bekövetkezett komoly törés a befektetési igazgató szerint a következő hónapokban folytatódhat, így a korábban fontos forinterősítő tényező (a devizahitelek forintkonverziós hatása, vagyis az, hogy a bank a kihelyezett devizahitelt forintra váltja át és így folyósítja az ügyfélnek) egyre halványulhat. A recesszió miatt a reálkonvergencia, vagyis a fejlettségbeli felzárkózás az eurózónához leállt, sőt megfordult a friss adatok és a kilátások szerint, így ez sem hajtja az erősödés felé a magyar fizetőeszközt.

Mit tehet az MNB?

A további forintgyengüléssel kapcsolatos kilátások kapcsán fontos kitérni arra, hogy mindez hogyan hat az MNB monetáris politikájára, a beharangozott további intenzív kamatcsökkentésekre. A gyengébb forint mellett láthatóan elbizonytalanodtak a szereplők a kamatpiacon, de még a jelenlegi árazások is jeleznek egy 50-75 bázispont körüli vágást január 19-re a jelenlegi 10 százalékos az irányadó rátából - jelezte Ötvös Mihály. A továbbra is intenzív kamatvágások a gyengébb forint mellett azzal a veszéllyel járnak, hogy nem kívánt mértékű forintesés bontakozik ki.

Kondrát Zsolt szerint az MNB akár a kamatemelésen is elgondolkozhat majd, ha forint történelmi mélypont körüli szintre süllyed, ez azonban hitelességi kérdéseket is felvet. Ő úgy látja, hogy az eddig végrehajtott 150 bázispontos, vagyis másfél százalékpontos monetáris enyhítés túlzottan gyors volt, szerinte szükséges a nagyobb óvatosság a kamatpolitikában a továbbiakban, hogy az ilyen forintgyengülési hullámok idején is maradhasson még kamatcsökkentési mozgástér. Az MKB Bank vezető elemzője mindenesetre úgy látja: szerencsétlen, hogy ismét nagyon erősen az árfolyam aktuális alakulásához kötődik a kamatpolitika, holott ennek látszatát minden alkalommal igyekszik elkerülni az MNB.

Szabó E. Viktor meglátása szerint kellemetlen a monetáris tanács helyzete, de a 300 bázispontos októberi kamatemelést bizonyára vissza fogja venni, és az év végére most árazott 7,5 százalék körüli kamatláb is elérhetőnek tűnik, csak az a kérdés, hogy milyen ütemben. A befektetési igazgató szerint kedvező, hogy a globális hozamkörnyezet süllyedőben van, így a magyar kockázati felár magas szintjéből tud visszavenni a jegybank.