A forintot nem érdekli a népszavazás

A forint árfolyama reggel óta a 262-263 közötti sávban áll az euróval szemben, a pénzpiacok nem reagáltak a Fidesz népszavazási kezdeményezésére.

Nincs szó jelentős összegekről összességében sem, és ezen összegek jó része - így a tandíj vagy a vizitdíj - nem is érinti a központi költségvetést. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint egyelőre nem lehet azt kiolvasni a népszavazásra javasolt kérdések esetleges igennel megválaszolásából, hogy a konvergencia program és a költségvetési kiigazítás komoly veszélybe kerül, ennek is köszönhető, hogy a forint nem is reagált érdemben a hírre.

A reformok kerülhetnek veszélybe

Bár összegszerűen valóban nem túl jelentős a népszavazási kérdések kihatása, annak mégis lehet a piacokat elbizonytalanító hatása - vélekedik ezzel szemben Hegedűs Csaba, az IEB elemzője. Jelenleg a kiigazítás még döntően a bevételi oldalra, az adóemelésekre koncentrál, már rövid távon sem kerülhetőek meg azonban azok a reformok, melyek a kiadásokat is ésszerűbb keretek közé szorítják: ezekben pedig jelentős szerepe van egyes, a népszavazással érintett kérdéseknek is, melyek a reformfolyamatok kezdeti lépései. Ha ezek kiesnek, bizonytalanság övezheti a további reformlépéseket, de tény az is: miközben a piac szempontjából az lenne a legmegnyugtatóbb, ha a szükséges reformokat széles társadalmi támogatottság mellett lehetne véghez vinni, önmagában ennek, a népszavazási kezdeményezésben is testet öltő hiánya sem kedvező.

Mi mennyi?

A népszavazásra javasolt 7 kérdés közül egynek nincs semmilyen közvetett költségvetési kihatása sem: az utolsó, a miniszterelnök és kormánytagok a költségvetési hiányért való új, speciális felelősségét megállapító törvény elfogadására irányuló javaslatnak. Ugyanakkor több olyan kérdés is akad, melyeknél nem lehet számszerűsíteni az adott esetben csak közvetett hatásokat: ilyen például a családi gazdálkodókat újból előtérbe helyező földtörvény-módosítási javaslat, vagy a kormány szerint a gyógyszerkassza kiadásait közvetve mérséklő gyógyszerpiaci liberalizáció ellen irányuló kérdés. De nem lehet pontosan számolni a tandíj esetében sem, melynél az intézmények jelentős szabadsággal bírnának a hivatalosan képzési hozzájárulásnak nevezett összeg és a kedvezményre jogosultak körének megállapításában. A tandíj összege egyébiránt nem is a büdzsébe folyik be, hanem az intézményeknél marad, hasonlóan a vizitdíjhoz, melytől viszont a kormány számításai szerint jövőre 30 milliárd forintos új bevételt várhatnak az egészségügyi intézmények. Nem a központi költségvetésbe folyna be a kórházprivatizációból befolyó bevétel sem, ugyanakkor minden egyes ilyen tétel közvetve enyhítené a büdzsé helyzetét, hiszen új forrásokat von be a finanszírozásba.

Biztosan és közvetlenül érinti az állami költségvetést az a kérdés, mely elejét venné a nyugdíjasok munkavégzésére vonatkozó szabályok megváltoztatásának: a tervek szerint a nyugdíj mellett végzett munka után ugyanúgy kellene adózni a jövőben, mint minden munka után. Az összeg nagyságára vonatkozó számításokról jelenleg nem tudni, ugyanakkor szakértők ezt a lépést a foglalkoztatás elősegítésének egyik eszközeként is említik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!