Viszlát, egyes, viszlát, bélás!

Az 1 és 2 forintos érmékből a mostani forintsorozat 1993-as bevezetése óta nagyjából ötezer tonnányit vertek. Ezek készítése az elmúlt években egyre veszteségesebbé vált, hiszen 1 forint előállítása 2-5, míg 2 forinté 4-7 forintba került. A költségeket külön növelte, hogy ezeknek az érméknek a nagy része gyorsan kikerül a forgalomból – a 2006. végéig kibocsátott 991 millió darab egyesnek és 846 millió darab kettesnek a jegybank tavaly tavaszi becslései szerint 70-85 százaléka nem volt forgalomban –, emiatt folyamatosan gyártani kellett ezekből az érmékből.

A jegybank egyébként már a mostani, a fémek világpiaci árának gyors emelkedéséből fakadó veszteségek megjelenése előtt is foglalkozott a kisebb címletű érmék bevonásával. Igaz, a kilencvenes évek közepén készült háttértanulmányok még abból indultak ki, hogy az – akkor a mostaninál jóval nagyobb – infláció hatására előbb-utóbb lényegében elértéktelenednek az egy- és kétforintosok. Ez a jóslat egyébként nagyjából szintén bejött: az MNB számításai szerint most körülbelül annyi az egyforintos érme vásárlóértéke, mint 1998-ban, bevonásakor volt az utolsó fillércímleté, az ötvenesé. Vagyis lényegében semmi, hiszen nincs olyan árucikk, amit ennyiért tudnánk megvenni.

Mit csináljunk a megmaradt érmékkel?

Az 1 és 2 forintos érmékkel az MNB rendeletének értelmében február 29-ig fizethetünk vásárláskor. A hatályos jogszabályok szerint alapesetben címletenként 50 darabot köteles elfogadni a kereskedő, ha vásárláskor érmével fizetünk (persze lehetnek olyan boltosok is, akik ennél többet átvesznek).

Azonban a bankok, a takarékszövetkezetek és a posta pénztárai kötelesek korlátlan mennyiségben elfogadni a forintérméket. Az önkormányzati adók befizetésekor is korlátlan mennyiségben használhatunk forintérméket abban az esetben, ha van lehetőség készpénzbeni fizetésre.

Noha holnaptól az 1-es és a 2-es nem számít törvényes fizetőeszköznek, az MNB tájékoztató honlapja, a forint.hu szerint "törvény nem tiltja, hogy a kereskedő 2008. február 29-e után is elfogadja fizetésül az 1 és 2 forintosokat". A jegybank megjegyzi ugyanakkor, hogy ez vélhetően "zavart okozhatna a vásárlókban, ezért nem tartjuk célszerűnek az elfogadást". Tehát a boltos, ha akarja, elfogadhatja az elvileg forgalomból kivont érméket is.

Az MNB öt évig ingyen beváltja

Ha azonban nem találunk olyan üzletet, ahol fizethetnénk a bevont érmékkel, akkor sem kell kétségbe esni. Március elsejétől legalább fél évig lehetővé teszi ezek beváltását a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és a posta országos lefedettséget biztosító, több ezer pénztára.

Igaz, a törvény nem szabályozza azt, hogy milyen feltételekkel fognak beváltani, ugyanis csak azt írják elő nekik, hogy a törvényes fizetőeszközökből kell legalább százat ingyen beváltaniuk; szombattól viszont az egyesek és kettesek már nem számítanak annak. Ez azt jelenti, hogy akár már néhány érme váltásáért is keelési díjat számíthatnak fel, bár a jegybanktól kapott információk szerint a korábbi bevonások idején általában segítőkészek voltak, csekély költséggel vagy költségmentesen váltottak, helyenként az előírt fél évnél is hosszabb ideig.

A jegybanktörvény alapján az MNB budapesti pénztára – az ötödik kerületi Hold utcában, hétfőtől péntekig 8-13 óra között – az egy- és kétforintosokat a bevonás határnapjától számított 5 évig, vagyis 2013. március 1-jéig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja, vagyis a váltásért nem kell fizetni.

Hogyan számolják az árakat?

Miután szombattól hivatalosan nincs egyes és kettes, az áraknak 0-ra vagy 5-re kell végződniük. A vásárlásnál a matematika szabályai maradnak érvényben: az 1-re és 2-re végződő árakat lefelé, a 8-ra és 9-re végződőket fölfelé kerekítik 0-ra, a 3-ra és 4-re végződőket felfelé, a 6-ra és 7-re végződőket lefelé 5-re.

Ha a megvett termék ára esetleg fillérre végződik, először a fillért kell forintra kerekíteni, majd azt kell 0-ra vagy 5-re; tehát a 7,44 forintból 5 forint lesz, a 7,55 forintból viszont már 10 forint. Az MNB forintbevonásról szóló honlapján kalkulátort is találhat, aki bizonytalan.

Az áruházláncok kerekítési gyakorlata eltérő, derül ki a Népszabadság összeállításából. A Matchnál holnaptól 5-ösre és 9-esre végződő árak lesznek, az Electro World 5-ösre és 0-sra írja át az árait, a Media Markt arról tájékoztatott, hogy az eddig 9-esre végződő áraikat lefelé kerekítik 5-ös végződésűre. Az Ikea szeptembertől alkalmazza a kerekített árakat.

Nem minden termék árát kell kerekíteni, hanem csak a pénztárnál fizetendő végösszeget. Ez nemcsak a bolti vásárlásokra vonatkozik, hanem például a postai csekkbefizetésre is. Tehát a 9 forintra végződő termékárak nem emelkednek 0-ra végződőre, vagyis három darab 99 forintos termék nem 300, hanem 297 helyett 295 forintba fog kerülni (és három darab 99 forintos csekk is csak 295 forintnyi kiadást jelent majd). Legalábbis ha készpénzzel fizetünk: a kerekítésről szóló jogszabály szerint ugyanis akkor, ha bankkártyával vagy banki átutalással egyenlítjük ki a számlát, nem kell kerekíteni.

Kártyás fizetésnél is kerekíthetnek

Nem kell, de lehet, ugyanis a törvény lehetőséget teremt a bankkártya elfogadójának, hogy a törvényben foglalt kerekítési szabályt alkalmazza bankkártyás fizetések esetén is. A bankkártya birtokosának figyelmét erre az eljárásra azonban fel kell hívni. A bankkártyás fizetés kerekítésének lehetősége megkönnyíti a fizetést akkor, ha a jogszabályi mentesség ellenére a kerekítési különbözetet a bizonylaton feltüntetik, tájékoztat a pénzügyminisztérium közleménye.

A PM közölte azt is: a törvény mentességet ad a kerekített összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton való feltüntetése alól. A kereskedőknek jó tudni, hogy a törvény szerint a kerekítési különbözet nem képez áfaalapot. A kerekítési különbözet összegét egyéb ráfordításként vagy egyéb bevételként kell elszámolni.

Szabályozni kell

Mivel a különbözet nem számít ellenértéknek, az áfa alapját nem befolyásolja, így a kerekítési különbözetet a számlán, nyugtán szerepeltetni nem kötelező a pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint. Az APEH tájékoztatója ehhez annyit tett hozzá, hogy a készpénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a kerekítésből eredő pénztári többlet vagy hiány kezeléséről, szabályozni kell az ellenőrzés gyakoriságát és módját.

A pénztárgépeket és taxamétereket ezért nem kell átállítani, de az adózó – saját elhatározásából – dönthet úgy, hogy a szoftvert a kerekítés kezelésére alkalmassá teszi. Ezt a megfelelő eljárási rend szerint engedélyeztetéssel végezheti el, amit az adóhatóság gyorsított eljárásban folytat le.

A támogatásoknál csak felfelé kerekítenek

Bár a vásárlásnál az általános iskolában megtanult kerekítést alkalmazzák, egy kicsit azonban mégis belenyúlt a matematikába a kormány. A szociális ellátásoknál ugyanis csak felfelé kerekítenek, tehát az 1-esre és 2-esre végződő összegeket is 5-ösre, a 6-osra és a 7-esre végződőket is 0-sra fogják átírni, míg az újonnan megállapított ellátások összege eleve 0-ra vagy 5-re fog végződni.

Elvileg jól járhatnánk a pénzváltóknál, ha mondjuk a dollárt, aminek az árfolyama például 172 forint, egydolláronként veszünk meg. Hiszen akkor is kerekíteni kell, tehát két forinttal olcsóbban juthatunk hozzá; persze aligha lesznek, akik így fognak nyerészkedni (azért a dollárt említettük, mert annak az egyes címletéből is van bankjegy).

Jól járhatunk a benzinkutakon is, ha egy-két forinttal a kerekített összegnél drágábban tankolunk, bár általános tapasztalat szerint a kutasok már ma sem kérik egy 5002 forintos tankolás esetén az aprót. És végül: ha biztosan jól akarunk járni, és úgy érezzük, mindent tudunk az érmebevonásról, akkor töltsük ki a jegybank aprótotóját, ahol gyakorlati, számolgatós feladaton is tesztelhetjük tudásunkat, és az MNB ígérete szerint még egy nyereménysorsoláson is részt vehetünk.