Ahová lépünk, földgáz terem

A Magyar Bányászati Hivatal adatai szerint jelenleg 633 bányászati kutatás engedély van érvényben, ezek közül 210-et adtak ki szénhidrogén – földgáz és kőolaj – kutatására. Az engedélyeken összesen tizenegy cég osztozik. A 210 csaknem felével a Mol rendelkezik, további 66-tal a Magyar Horizont Energia Kft. A többi kilenc cég kutatási engedélyeinek száma egy és tizenegy között változik, ám az elmúlt hónapok eseményei arra utalnak, a földgázkutatásban sem a méret a lényeg.

A szénhidrogén-kutatások főbb adatai

Bányavállalkozó	Engedélyek száma	Főbb kutatási területek
Blue Star Kft.	2	Inke (Somogy megye)
Gas-Feld Kft.	2	Várda (Somogy)
Geomega Kft.	7	Nyírség, Szatmár
Geotop-International Kft.	2	Kiskunság-Tápió
Magyar Horizont Energia Kft.	66	Balaton, Kisalföld, Mecsek, Őrség, Békés és Zala megye, Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok)
Mol Nyrt.	102	Bátonyterenye (Nógrád), Battonya-Pusztaföldvár (Békés), Bázakerettye (Zala), Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar), Cegléd, Ercsi, Monor (Pest), Jászberény(Jász-Nk.-Sz.), Nyíregyháza, Vásárosnamény (Szabolcs-Sz.-B.), Szegedi medence (Csongrád)
Rába Xprom Kft.	1	Nagylengyel (Zala)
Rotaqua Kft.	1	Kelet-Mecsek
Toreador Magyarország Kft.	8	Szolnok (Jász-Nk.-Sz.), Tompa (Bács-Kiskun)
TXM Kft.	11	Makó (Csongrád), Tisza
Winstar Magyarország Kft.	8	Igal (Somogy)

Forrás: Magyar Bányászati Hivatal

Friss gáz keleten

Tavaly november közepe óta két cég is bejelentette, hogy próbafúrásaik sikerrel jártak, mindkettő a "kisebbek" közül való. November közepén a Penészlek térségében kutató PetroHungária Kft. – amelyet 2005-ben hozott létre az összesen hét kutatási engedéllyel rendelkező Geomega Kft. és a hat európai országban tevékenykedő brit Ascent Resources Plc. – talált földgázt a magyar–román határ közelében. A bejelentés után a brit cég árfolyama egy nap alatt 16 százalékkal emelkedett a londoni tőzsdén.

A Geomega ügyvezetője, a geofizikusi PhD minősítéssel rendelkező Tóth Tamás az Index kérdésére azt mondta, azóta volt egy újabb, sikertelen próbafúrásuk; a tervezett ötből a harmadik fúrás március végére várható. Az első próbafúrások eddigi eredményéből úgy tűnik, hogy a penészleki gázmezőt – amelyet a nyolcvanas évek közepén már próbáltak feltárni, de a kitermelést 1989-ben befejezték – jó réteg-áteresztőképességű területen találták, tehát a földgáz könnyen és így feltehetően gazdaságosan lesz kitermelhető.

Fűtés vagy világítás

Egy kút alapján Tóth Tamás még nem bocsátkozott jóslatokba arról, mennyi földgázt rejt 1060-1070 méteres mélységben lévő mező. Az eddigi adatok szerint a földgáz jó minőségű, szinte tisztán metánból áll. A próbafúrások napi 96 ezer köbméter gázt hoztak a felszínre, de a kitermelési fázisban ezt a mennyiséget várhatóan meg tudják sokszorozni.

A feltárt földgáz hasznosítására egyelőre csak tervek vannak, mondta Tóth az Indexnek, az első elképzelések szerint vagy fűtésre, vagy egy mobil generátorállomáson áramtermelésre használják majd.

Negyven évre elég lehet

Egyelőre nem tudni azt sem, mi lesz a Makó térségében a napokban megtalált hatalmas mennyiségű – nemzetközileg elfogadott képletekkel számítva 600 milliárd köbméternyi – földgáz sorsa. Egyelőre még az sem biztos, hogy érdemes-e a Makónál hatezer, Pusztaszernél négy és fél ezer méteres mélységből kitermelni.

Hiába ugyanis a hatalmas mennyiség – Magyarország éves gázfogyasztása 14-15 milliárd köbméter, vagyis a makói lelet import nélkül is több mint negyven évre elég lenne, ha csak itthon használnák fel –, az nem a megszokott módon, egybefüggően, hanem széttöredezve, elkülönülő üledékkőzetrészekbe ágyazódva helyezkedik el; ráadásul mélyebben van a megszokottnál.

Makónál a tizenegy kutatási engedéllyel rendelkező TXM Olaj- és Gázkutató Kft. talált földgáz. A kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. tulajdonában lévő Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó György azt mondta, a Falcon az amerikai Sziklás-hegység közelében jelenleg is termel ki földgázt azzal az eljárással, amelyet Magyarországon is alkalmazna.

Ennek ellenére sem biztos, hogy gazdaságosan ki tudják termelni a földgázt – noha már eddig 200 millió dollárt költöttek a beruházásra –, a szakértők szerint az öt-hat kilométeres mélységben lévő gáz felszínre hozatalának jelentős technológiai és így anyagi kockázatai vannak. A termelés majdani költségeiről egyelőre annyit tudni, hogy várhatóan drasztikusan le kell faragni őket a hagyományos kitermeléshez képest.

Stratégiai tározó se kell?

Szabó György szerint ha bebizonyosodik, hogy a makói óriáskészlet gazdaságosan kitermelhető, fölöslegessé válik a stratégiai gáztároló létrehozása is. Kicsit elhamarkodottnak tartja ezt a felvetést Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakértő szerint amíg nem válik biztossá, hogy a túl mélyen, a szokottnál valószínűleg kisebb koncentrációban lévő gáz gazdaságosan termelhető ki – az importált földgáz ára ezer köbméterenként 250-280 dollár –, addig ez költői kérdés. A stratégiai készletezést Hegedűs mindenképpen fontosnak tartja, szerinte a mostani olajválság – vagy a múlt év elején a gázcsapok elzárása – arra figyelmeztet, hogy az energiaimport-kényszerben lévő országban fel kell készülni az átmeneti ellátási zavarokra.

Az átlagos napi 38-40 millió köbméteres hazai fogyasztásnak – amelyhez maximum 9,5 millió köbméteres kitermelés párosul – körülbelül a fele származik importból. A másik részét az összesen 3,4 milliárd köbméter térfogatú kereskedelmi tárolókból biztosítják, ezekből naponta maximum 47,5 millió köbméter földgázt lehet kivenni. Hegedűs Miklós szerint a hatalmas makói földgázkincsből a majdani stratégiai mellett ezekbe a kereskedelmi tárolókba is érdemes lehet készletezni.

Hallgatag nagyok

Míg a Geomega és a TMX – vagyis a mögöttük álló Ascent és Falcon – előszeretettel beszél kitermelési terveiről (bár konkrét termelési és kutatási számaikat titkosan kezelik), szénhidrogén-kutatással foglalkozó versenytársaik jóval szűkszavúbbak. A Mol tavaly ősszel jelentette be, hogy az INA-val közösen földgázkutatásba kezd előbb a magyarországi Zaláta, majd a határ túloldalán Podravska Slatina térségében (emellett Pakisztánban is vannak koncessziós szerződései). A magyar–horvát határ térségében lévő gázmező nagysága másfél milliárd köbméterre tehető, de arra a még tavaly feltett kérdésünkre, hogy hazánkban hány próbafúrást végeztek 2006-ban, és találtak-e valamit, mindeddig nem kaptunk választ.

Hallgatásba burkolózott magyarországi kutatásairól az amerikai érdekeltségű Magyar Horizont Energia Kft. is. A cég igazgatósági titkárságán annyit közöltek: külföldi tulajdonosuk nem járult hozzá, hogy magyarországi tevékenységükről, kutatásaikról bármit nyilvánosságra hozzanak.